A paleontológusok által Brazíliában felfedezett új dinoszauruszfaj nem hangzik soknak, a fosszíliák szerint körülbelül csirkeméretű húsevő volt, de csekély termete bőséges hivalkodást takarhatott. A fosszília röntgenfelvételei fantáziadús kiemelkedésekből álló glóriát mutattak ki a csontjai körül, amelyek a kutatók szerint a modern pávákkal és paradicsommadarakkal vetekedő, rikító párzási mutatványokat mutathattak be – írja Will Dunham a Reuters számára.
A Cretaceous Research című folyóiratban a kutatók olyan díszítésekről írnak, mint a nyakán és hátán végigfutó, potenciálisan színes prototollakból álló sörény, valamint – ami a legfurcsább – két merev, szalagszerű szerkezet, amelyek mindkét vállból közel 15 centiméterrel kiemelkedtek – írja Karina Shah a New Scientist számára.
“Ezek a struktúrák igazán kidolgozottak; elég látványossá tették ezt az állatot, ahogyan egy paradicsommadár is látványosan néz ki” – mondta David Martill, a Portsmouthi Egyetem paleontológusa és az új tanulmány társszerzője John Pickrellnek a Science Newsnak. “Amikor a madaraknak ilyen tollazatuk van, mindenféle előkelő táncot és bemutatót járnak, így ez a dinoszaurusz úgy néz ki, mintha egy kis hivalkodó lett volna.”
A kutatók az új fajt az északkelet-brazíliai Crato Formáció mészkövében találták meg. Ubirajara jubatusnak nevezték el, ami a tupi nyelv egy helyi bennszülött szavából származik, ami azt jelenti, hogy “a lándzsa ura”, és jubatis, ami a latin “sörényes” vagy “címeres” szóból származik, a Science News szerint. Az Ubirajara jubatus a kréta korban, nagyjából 110 millió évvel ezelőtt élt, és bár maradványai a mai Brazília területén kerültek elő, az élőlény szülőföldje a szuperméretű Gondwana lehetett – Dél-Amerika, Afrika, India, India, az Antarktisz és Ausztrália tektonikus egyvelege – írja a New Scientist.
Ezt a mutatós dinoszaurusz sörényét és válldíszeit fedezték fel a kutatók, akik egy évtizedes fosszíliát nagy felbontású digitális röntgensugarak segítségével egy második pillantást vetettek rá – számol be George Dvorsky a Gizmodo számára. A kutatók szerint mind a sörény, mind a vállszalagok a keratin nevű fehérjéből készültek, amelyből a szőr, a köröm és a madártollak is készülnek.
“A szalagszerű struktúrák nem hasonlítanak semmihez, amit eddig láttunk. Hosszúkásak és laposak, hosszában egy gerinc fut végig, amely valószínűleg megerősítette a szerkezeteket” – mondta Robert Smyth, a Portsmouthi Egyetem paleontológusa, a tanulmány első szerzője a Gizmodónak. “Hasonló alakú szálak más dinoszauruszoknál is ismertek, de egyik sem ilyen nagy az állat méretéhez képest.”
A New Scientist szerint a sörény karcsú szálakból állt, amelyek helyenként a négy hüvelyk hosszúságot is elérték.
“Valószínűleg távolról inkább tűnt szőrösnek, mint tollasnak” – mondja Martill a Reutersnek. “Valószínűleg a teste nagy részén szőrszerű prototollak voltak, de ezek csak a nyakán, a hátán és a karjain maradtak fenn. A hátán lévők nagyon hosszúak, és egyfajta sörényt adnak neki, ami egyedülálló a dinoszauruszoknál.” Martill hozzáteszi, hogy szerinte ez is elég színes lehetett.
A Science News szerint ez a példány az első közvetlen bizonyíték a déli féltekén talált, tollszerű struktúrákkal rendelkező dinoszauruszra, és arra utal, hogy a tollak megjelenítésre való használatának ősi evolúciós gyökerei lehetnek a húsevő dinoszauruszok egy csoportjában, a compsognathidákban.
A Science Newsnak nyilatkozva Max Langer, a São Paulo-i Egyetem paleontológusa, aki nem vett részt a kutatásban, megjegyzi, hogy sajnálatos, hogy a fosszília Brazília helyett Németországba került, és hogy későbbi elemzése brazil kutatók bevonása nélkül történt.
A Science News beszámolója szerint Martill és a tanulmány egy másik szerzője a helyi hatóságok engedélyével szerezte meg a fosszíliát a brazil Crato város paleontológiai múzeumából, és 1995-ben Németországba vitte, ahol azóta is tartózkodik.