Rehoboám

A hagyományos bibliai kronológia Rehoboám uralkodásának kezdetét a Kr. e. 10. század közepére teszi. Uralkodását az 1Királyok 12. és 14:21-31, valamint a héber Biblia 2Krónikák 10-12. fejezete írja le. Rehoboám 41 éves volt (a Septuagintában a Királyok III. könyvének 12. fejezetében 16 éves), amikor trónra lépett.

Salamon Egyesült Királysága felbomlik, és Jeroboám uralkodik Izrael északi királysága felett (a térképen zöld színnel).

A Salamon utódjának, Rehoboámnak a koronázására összehívott gyűlést Sikembe, a tíz törzs területén lévő egyetlen szakrális történelmi városba hívták össze. Mielőtt a koronázásra sor került volna, a gyűlés bizonyos reformokat követelt a Rehoboám apja, Salamon által követett politikában. A kért reformok lényegesen csökkentenék a királyi kasszát, és ezáltal a Salamon udvarának fényűzésének folytatásához szükséges erejét. Az idősebb férfiak azt tanácsolták Rehoboámnak, hogy legalább civilizáltan beszéljen a néppel (az nem világos, hogy azt tanácsolták-e neki, hogy fogadja el a követeléseket). Az új király azonban a fiatalemberek tanácsát kérte, akikkel együtt nőtt fel, akik azt tanácsolták a királynak, hogy ne mutasson gyengeséget a néppel szemben, és még jobban megadóztassa őket, amit Rehoboám meg is tett.

Noha a látszólagos ok az volt, hogy Salamon az épületekre és mindenféle luxusra való nagy ráfordításai miatt súlyos terhet rótt Izraelre, a többi ok között szerepel az észak és dél közötti történelmi ellentét. A két rész egymástól függetlenül cselekedett, amíg Dávidnak győzelmei révén nem sikerült egyesítenie az összes törzset, bár az efraimita féltékenység mindig kész volt nyílt lázadássá fejlődni. Vallási megfontolások is szerepet játszottak. A Templom építése súlyos csapást jelentett az országban szétszórt különböző szentélyekre, és a magaslatok papjai valószínűleg támogatták a lázadást. Josephus (Ant., VIII., viii. 3) szerint a lázadók így kiáltanak fel: “Rehoboámra hagyjuk az apja által épített Templomot.”

Jeroboám és a nép fellázadt, a tíz északi törzs elszakadt és külön királyságot alkotott. Az új, elszakadt királyságot továbbra is Izrael Királyságának nevezték, és Szamaria, Efraim vagy az északi királyság néven is ismerték. A Rehoboámnak megmaradt birodalmat Júda Királyságának nevezték.

Rehoboám 17 éves uralkodása alatt megtartotta Jeruzsálemet Júda fővárosaként, de

Júda azt tette, ami rossz volt az Úr szemében, és féltékenységre ingerelték őt bűneikkel, amelyeket elkövettek, jobban, mint mindaz, amit atyáik tettek. Mert ők is építettek maguknak magaslatokat és oszlopokat, és Ashe′rimet minden magas dombon és minden zöld fa alatt, és férfi kultikus prostituáltak is voltak az országban. A népek minden utálatossága szerint cselekedtek, amelyeket az Úr kiűzött Izrael népe elől.”

– 1 Királyok 14:22-24

PolgárháborúSzerkesztés

Rehoboám 180 000 fős haderővel indult háborúba Izrael új királysága ellen. Azonban azt a tanácsot kapta, hogy ne harcoljon a testvérei ellen, ezért visszatért Jeruzsálembe. Az elbeszélés arról számol be, hogy Izrael és Júda 17 éves uralkodása alatt végig hadiállapotban állt.

Egyiptomi invázióSzerkesztés

A karnaki bubasztita portálon I. Seshonq kartusai láthatók, amelyek az inváziót említik egyiptomi szemszögből.

Rehoboám uralkodásának ötödik évében Sishak, Egyiptom királya hatalmas sereget hozott, és sok várost elfoglalt. Józsué, Nádáv fia szerint a 2Krónika 11, 6 sqq. említése, miszerint Rehoboám tizenöt megerősített várost épített, arra utal, hogy a támadás nem volt váratlan. A Krónikák beszámolója szerint Sishak 1200 harci szekérrel, 60 000 lovassal és katonákkal vonult fel, akik Egyiptomból jöttek vele: Líbiaiak, szukiták és kusiták. Sishak seregei elfoglalták a Jeruzsálembe vezető összes erődített várost Gézer és Gibeon között. Amikor Jeruzsálemet ostrom alá vették, Rehoboám a templomból kivett összes kincset odaadta Sishaknak adományként. Az egyiptomi hadjárat elvágta az Elaton és a Negeven keresztül Dél-Arábiával folytatott kereskedelmet, amely Salamon uralkodása alatt jött létre. Júda Egyiptom vazallus állama lett.

UtódlásSzerkesztés

Rehoboámnak 18 felesége és 60 ágyasa volt. Ezek 28 fiút és 60 leányt szültek neki. Feleségei között volt Mahalát, Dávid fiának, Jerimótnak a lánya, és Abihail, Eliábnak, Isai fiának a lánya. Mahaláttal közös fiai voltak Jéus, Sémária és Záhám. Mahaláth után feleségül vette unokatestvérét, Máákát, Dávid fiának, Absalomnak a lányát. Maakával közös fiai voltak Abijám, Attai, Ziza és Sélomit. Más feleségeinek, fiainak és valamennyi lányának neve nincs megadva.

Rehoboám 17 évig uralkodott. Amikor meghalt, ősei mellé temették Jeruzsálemben. Utóda a fia, Abijám lett.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.