Poaceae (Gramineae)
A fűfélék családjába tartozó növények
A fűfélékre általában nem virágként gondolunk, pedig azok. Csak azért hiányoznak belőlük a mutatós szirom- és lepellevelek, mert szélbeporzásúak, és nincs szükségük a rovarok vonzására. A virágok jellemzően 3 (ritkán 2 vagy 6) porzóval rendelkeznek. A petefészek 3 egyesült porzóból (szinkarpózus/tricarpellás) áll, amelyek egyetlen kamrát alkotnak. A termés egyetlen magként érik, amelyet karyopszisnak (szemnek) vagy ritkán achénnek (száraz magnak) vagy bogyónak neveznek. A virágot módosított levelek, úgynevezett fellevelek tartalmazzák. Ezek a pelyva, amelyet később a betakarított gabonából kiszűrnek. Világszerte mintegy 600 nemzetség és 10 000 fűfaj létezik. Észak-Amerikában mintegy 230 nemzetség és több mint 1000 faj fordul elő.
A gabonafélék mindegyike ebbe a családba tartozik, így a búza (Triticum), a rizs (Oryza), a vadrizs (Zizania), a kukorica (Zea), a zab (Avena), az árpa (Hordeum), a köles (Echinochloa) és a rozs (Secale). Gyakorlatilag minden más fűféle magja is ehetőnek tekinthető, ha nem fertőzött az anyarozsgombával. Figyelemre méltó kivétel a rozsfű (Lolium), amelyet nyugtatóként és értágítóként használnak. Túlzott mennyiségben mérgezőnek számít (Lust). Bár a legtöbb fűmag ehető, nem feltétlenül mindegyik gazdaságos. Egyes magvak túl kicsik, vagy más módon nehezen feldolgozhatók használható termékké. A nagyon apró magvak például nehezen emészthetők. Túl kicsik lehetnek ahhoz, hogy metéltre őröljék őket, vagy túl kicsik ahhoz, hogy forró gabonaként főzve megduzzadjanak és péppé váljanak. A legjobban azokkal a fűfélékkel lehet dolgozni, amelyeknek nagy magjai vannak, sokkal nehezebbek, mint a környező pelyva. Ez megkönnyíti a pelyva elfújását, miközben a magok megmaradnak.
A gabonaszemek nyers eszközökkel történő betakarításának három fő technikája van. Az egyik módszer az, hogy egyszerűen kézzel lecsupaszítják az egész magfejeket, és az anyagot egy edénybe gyűjtik. A másik betakarítási módszer az, hogy a magfejeket bottal ütögetik, miközben a magokat egy serpenyőben vagy ponyvában felfogják. A harmadik módszer az egész szárak levágása, ponyvára helyezése, majd a magok kiverése. A növényeket a ponyván meg lehet szárítani, hogy a magok könnyebben lehulljanak.
A következő lépés az, hogy a magokat kiszabadítjuk a pelyvából. A legtöbb maghoz elegendő a durva anyagot a tenyerek között dörzsölni. Néhány magot azonban olyan héjba burkoltak, amelyet lehetetlen kidörzsölni a szemekből. Ezeket a magvakat héjjal együtt őrlik meg, hogy magas rosttartalmú gabonafélét kapjanak. Néhány fűmagot is meg lehet szárítani, majd ledörzsölni, hogy eltávolítsuk a héját. A szőrös vagy hegyes füveket kerülni kell, mert irritációt vagy sérülést okozhatnak a torokban.
A következő lépés a fonnyasztás. Ez eltávolítja a pelyvát, miután a magoktól megszabadult. A fonás egy kicsit olyan, mint az aranymosás, ahol a súlyos fémet felfogjuk, a könnyebb törmeléket pedig kimossuk; valójában egy aranymosóedény használatát javaslom ehhez a folyamathoz. A serpenyő megforgatása és a gabona időnkénti könnyű feldobása a levegőbe a könnyű pelyvát a felszínre hozza, így azt el lehet fújni.
Egy másik általánosan használt módszer, hogy a ledörzsölt anyagot a levegőbe dobáljuk, úgy, hogy a magvak egyenesen a ponyvára hullanak, de egy enyhe szellő a pelyvát elviszi. Nekem ezzel a módszerrel nem volt jó eredményem, ezért inkább az aranytálas/fújós technikát részesítem előnyben, ahol pontosan tudom szabályozni a széláramlást. Mindkét esetben nem fogja tudni teljesen kitakarítani a pelyvát. Mindig marad egy kevés. Ez nem baj. Ez jó nyersanyag az emésztőrendszer számára.
Kulcsszavak: Füves növények, a virágszárakon térdszerű csomókkal.
Kérem, küldjön e-mailt Thomas J. Elpelnek, ha hibát szeretne jelenteni, vagy ha érdeklődni szeretne a növények nagy felbontású fotóinak megvásárlásáról.
Bromus inermis. Sima bromfű. |
Bromus inermis. Smooth Brome Grass. A levélbe nyomott “W” (vagy “M”) segít a sima bromfű azonosításában. |
Phleum pratense. Timothy grass. |
Phleum pratense. Timothy Grass. Absaroka-hegység. Livingston közelében, Montana. |
Agropyron cristatum. Csúcsos búzafű. Több millió hektárnyi nyugati legelőt szántottak fel és telepítettek be újra ezzel az európai fűvel. Kevés vízen is jól fejlődik, de a szárított növénynek kevés a tápértéke, ezért a vadon élő állatok nem eszik meg. |
Dactylis glomerata. Gyümölcsösfű. |
További
Grass Family képek
a PlantSystematics.org oldalon.
 Identifikáld a növényeket a Botanika egy nap alatt |
 Kezd a lakmározást a Forráskereséssel . the Mountain West |
Return to the Plant Families Index
Return to the Wildflowers & Weeds Home Page