Pozitív hatásokSzerkesztés
Minden kígyó ektoterm faj, ami azt jelenti, hogy a környezet hőmérsékletétől függ a homeosztázis fenntartása. Bár az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás jelenlegi üteme túl gyors lesz ahhoz, hogy sok hüllő- és kétéltűfaj alkalmazkodni vagy fejlődni tudjon, tanulmányok szerint a melegebb éghajlat valójában előnyös lehet a patkánykígyófajok számára. A globális felmelegedés a mérsékelt égövben élő patkánykígyókra is kisebb veszélyt jelent, mint a trópusi övezetekben, mivel a mérsékelt égövben élő patkánykígyófajok szélesebb hőmérséklet-tartományt képesek elviselni. A globális éghajlatváltozás mind a nappali, mind az éjszakai hőmérsékletet növelni fogja. Ezáltal az éjszakai környezet termikusan alkalmasabbá válik a patkánykígyók számára a vadászathoz, és ezáltal aktívabbá válnak éjszaka. A növekvő éjszakai aktivitás lehetővé teszi a patkánykígyók számára, hogy nagyobb zsákmányt, például madarakat ejtsenek el, mivel a nőstény madarak általában éjszaka keltik ki tojásaikat a fészekben, és a rossz látási viszonyok miatt kevésbé képesek észrevenni a patkánykígyókat. A globális felmelegedés szintén változásokat eredményezhet a ragadozásban. A patkánykígyók a ragadozók, például a sólymok zsákmányállatai. Míg a patkánykígyókra nappal vadásznak, a melegebb hőmérséklet miatt éjszaka aktívabbak, a patkánykígyók kevésbé lehetnek kiszolgáltatottak a sólymok ragadozásának. A melegedő éghajlat a patkánykígyók táplálékemésztését is fokozza, ezáltal hatékonyabbá teszi őket, ami lehetővé teszi, hogy a patkánykígyó egyedek nagyobbra nőjenek, és több zsákmányt tudjanak elfogyasztani. A viszonylag hidegebb régiókban élő patkánykígyófajokhoz képest az alacsonyabb szélességeken élő patkánykígyófajok a melegebb éghajlati viszonyok miatt általában nagyobb méretűek. A globális éghajlat melegedésével a magasabb szélességi fokokon élő patkánykígyók átlagos testmérete nagyobb lesz, ami lehetővé teszi a faj számára, hogy több zsákmányt ejtsen el, és így növelje általános szaporodási sikerét.
Negatív hatásokSzerkesztés
A globális felmelegedés és a hőmérséklet emelkedése miatt az észak-amerikai keleti patkánykígyófajok viselkedésében negatív változások következnek be. Ezek az eltolódások eltérnek az Ontariótól Texasig terjedő nagy elterjedésű patkánykígyók között. A fokozódó globális felmelegedés negatívan hathat erre a fajra, és egyes területeken a populációk csökkenésének tulajdonítható.
A patkánykígyó-populációk északi elterjedési területükön, például Ontarióban, a téli álmot alvás kezdetének eltolódását tapasztalják. Ezekben a régiókban a populációk jellemzően április végén kelnek ki a téli álomból. A hőmérséklet növekvő változékonysága azonban azt eredményezheti, hogy a patkánykígyók február vagy március hónapban egy meleg, napsütéses napon kelnek elő. A klímaváltozás olyan teleket okozott, amelyeken az időjárás nagyon gyorsan visszafordulhat a napsütéses, magas hőmérsékletű időszakokról havazásra és fagypont alatti hőmérsékletekre. A patkánykígyók korai felbukkanása elkezdi kitenni őket ezeknek a végzetes körülményeknek, ha a kígyó nem tud időben visszatérni a hibernációjába. Ezért a hőmérséklet-ingadozások befolyásolják a hőszabályozást, amelyre a patkánykígyóknak olyan testi funkciókhoz van szükségük, mint az emésztés és a mozgás. Az időjárás kiszámíthatatlansága miatt a patkánykígyók északi elterjedési területükön egyre több patkánykígyót érnek ezek a hideghullámok és fagynak halálra.
A klímaváltozás miatt emelkedő hőmérséklet megnövelte a patkánykígyók éjszakai aktivitását, különösen a melegebb éghajlatú területeken, például Texasban. Ez lehetővé tette számukra, hogy megváltoztassák ragadozói szokásaikat, és többet táplálkozzanak fészkelő madarakkal és más elérhető zsákmányállatokkal. A megnövekedett éjszakai aktivitásuk azonban az éjszakai ragadozók új körének veszélyezteti őket. A patkánykígyók talán nem szoktak hozzá az éjszakai ragadozók, például a mosómedvék és a baglyok jelenlétéhez, és zsákmányként sebezhetőbbek lehetnek. Amíg a patkánykígyók nem tudnak alkalmazkodni a viszonylag új ragadozókhoz, addig a populációk veszélyben lehetnek az erős ragadozás miatt.
Életmódbeli változások az ontariói szürke patkánykígyóknálSzerkesztés
Mivel a patkánykígyók ektotermikus fajok, a testhőmérsékletük fenntartásához napfényre és hőre van szükségük. Észak-amerikai elterjedési területükön az egyes patkánykígyófajok eltérő ideális testhőmérséklettel rendelkeznek. Ontarióban a patkánykígyók átlagos ideális testhőmérséklete 28,1 Celsius-fok, a szabadon élő, gravid nőstényeknek ennél valamivel magasabbra van szükségük a vemhességhez szükséges hőszabályozási követelmények teljesítéséhez. Mivel a környezeti levegő hőmérséklete a teljes aktív időszak alatt (májustól szeptemberig) szinte soha nem éri el a szükséges 28,1 Celsius-fokot, az ontariói patkánykígyók a napozóhelyeket keresik fel, ahol a körülmények lehetővé teszik, hogy a nap és az év legmelegebb időszakában a hőmérséklet a normálisnál magasabbra, akár 43 Celsius-fokra is emelkedjen. Ezek közé az élőhelyek közé tartoznak az olyan területek, mint a sziklák, a csupasz talaj vagy a széleken található élőhelyek, ahol a napnak teljesen kitett faágakon sütkérezhetnek. Az éghajlatváltozással és a környezeti levegő hőmérsékletének 3 °C-os emelkedésével azonban a kígyók által ezeken az élőhelyeken eltöltött idő csökkeni fog. Ez a patkánykígyók aktivitásának mennyiségében és idejében fog változást eredményezni a tartományban. A patkányok általában nappal és éjszaka is aktívabbak lehetnek, mivel könnyebben tudják majd fenntartani ideális testhőmérsékletüket. A hőmérséklet emelkedésével az élőhelyválasztás is megváltozhat. Több időt tölthetnek olyan területeken, mint az erdők vagy a pajták, ahol jelenleg túl alacsony a hőmérséklet ahhoz, hogy a kígyók idejük nagy részét ott töltsék. A nyílt sütkérező élőhelyeken kevésbé lesz szükség arra, hogy kitegyék magukat, ami a ragadozókkal szembeni sebezhetőség csökkenését, valamint a hőszabályozási képesség és a táplálékszerzési idő növekedését eredményezi. Ezenkívül az ontariói patkánykígyók növekedési és érési üteme a hűvösebb éghajlat és a rövidebb aktív időszak miatt lassabb, mint más, Észak-Amerikában délebbre élő patkánykígyófajoké. Ez azt jelenti, hogy az ontariói patkánykígyók jobban ki vannak téve az állománycsökkenésnek. A hőmérséklet emelkedésével és az aktív szezon időtartamának az éghajlatváltozásból eredő növekedésével azonban lehetséges, hogy e kígyók növekedési és ivarérési rátája növekedni fog.