Discussion
A pentobarbital egy rövid hatású barbiturát, amelyet ma már ritkán használnak öngyilkossági kísérletekben, mivel a legtöbb országban már nem írják fel orvosi célokra. Az elmúlt évtizedben csak néhány esetet publikáltak, főként állatorvosok körében, mivel ezt a gyógyszert eutanáziás szerként használják. A pentobarbitál valóban az asszisztált öngyilkossághoz használt gyógyszer. A pentobarbitál egy gyenge sav, nagy lipidoldékonysággal. A szájon át történő felszívódás után könnyen felszívódik, a hatás kezdete 10-60 perc. A fehérjekötődés mértéke körülbelül 45-70%, az eloszlási térfogat pedig 0,5-1 l/kg. A pentobarbitál plazma felezési ideje 15-50 óra, és úgy tűnik, hogy dózisfüggő. A renális kiválasztás elhanyagolható (< 1%). A pentobarbitált a máj metabolizálja és inaktív metabolitokként kiválasztódik a vizelettel. Tudatzavar, légzési és keringési depresszió az akut mérgezés fő hatásai. Legrosszabb esetben a súlyos mérgezés az agyhalál klinikai és EEG-tüneteit utánozhatja. A terápiás vérkoncentráció 1-3 μg/ml; 5 μg/ml vagy annál magasabb szintek már toxikusnak tekinthetők, és a halálos vérkoncentrációk 10 és 169 μg/ml között mozognak. A pentobarbitál-mérgezés kezelése elsősorban szupportív ellátáson alapul. A legsúlyosabb esetekben invazív mechanikus lélegeztetésre, folyadékpótlásra és vazopresszorokra van szükség. Számos, az eliminációt fokozó eljárásról számoltak be. A vizelet lúgosításával végzett erőltetett diurézis nem hatékony a rövid hatású barbiturátok esetében. Terápiás lehetőségként javasolták a hemodialízist, a hemoperfúziót vagy a folyamatos vénás hemodiafiltrációt, de a szupportív terápiák fejlődése elavulttá teszi ezeket a technikákat.