Ez a tanulmány arra tesz kísérletet, hogy multidiszciplináris megközelítéssel feltárja az őshonos andoki populációk eredetét és evolúciós kapcsolatait. Röviden áttekintjük a régészeti és nyelvészeti bizonyítékokat. A főbb nyelvi csoportosulások, valamint az andoki és amazóniai őslakos népességek közötti genetikai távolságelemzést, valamint a régészeti és nyelvészeti forrásokból származó információkat használták fel egy migrációs modell létrehozásához. A javaslat szerint a késő pleisztocénben nomád vadászok egy csoportja a panamai földszoroson keresztül érkezett Dél-Amerikába, majd két csoportra szakadt, az egyik dél felé, az Andok középső és déli területeire, majd a kolumbiai, equadori és perui felföldön való átkelés után az északnyugat-argentinai, a kelet-brazíliai nyílt parkvidékre és az argentin Pampákra. A második csoport kelet felé vándorolt Venezuelába és Guyanába, majd később dél felé, benépesítve a brazil Amazonas vidékét. A rendelkezésre álló vízi utakat követve az amazóniai indiánok kelet és nyugat felé terjeszkedtek, és valószínűleg mintegy 3500 évvel ezelőtt érkeztek meg az Andok keleti lejtőire. Feltételezések szerint a mai andoki őslakosok a kelet felé vándorló amazóniai csoportok leszármazottai.