A forrásokra való hivatkozás azt jelenti, hogy szisztematikusan megmutatjuk, milyen információkat vagy gondolatokat idézünk vagy parafrazálunk egy másik szerző munkájából, és azonosítjuk, honnan származnak ezek az információk. A kutatáshoz idézned kell a kutatásokat, de ugyanakkor el kell határolnod, hogy melyek a te eredeti gondolataid és ötleteid, és melyek mások gondolatai és ötletei.
A források idézésére használt eljárások a különböző tudományterületeken eltérőek. Mindig beszélj a professzoroddal arról, hogy milyen írásmódot kell használni a források idézésére az adott órán, mert fontos, hogy teljes mértékben megértsd a dolgozatodban használandó idézési stílust, és következetesen alkalmazd azt. Ha professzora kitér, és azt mondja, hogy “válasszon, amit akar, csak legyen következetes”, akkor válassza azt az idézési stílust, amelyet a legjobban ismer, vagy amelyik a szakterületének megfelel.
Általános irányelvek
1. Kerülnöm kell mások munkáira való hivatkozást?
Nem! Ha a megfelelő kontextusba helyezzük, a mások kutatásaira való hivatkozás soha nem jelzi, hogy a munkája nem megfelelő minőségű vagy nem eredeti. Sőt, éppen az ellenkezője igaz. Ha a korábbi tanulmányokra való megfelelő hivatkozás nélkül írja meg a dolgozatát, azzal azt jelzi az olvasónak, hogy nem ismeri a témával kapcsolatos szakirodalmat, és ezzel aláássa a tanulmánya érvényességét és az Ön mint kutató hitelességét. A hivatkozások feltüntetése a tudományos munkában nemcsak a plágium vádja ellen védi Önt, hanem ez az egyik legfontosabb módja annak, hogy bizonyítsa a kutatási problémával kapcsolatos korábbi vizsgálatok ismeretét és megértését. Ez az a szellemi csomagolás, amely körül az olvasónak bemutatja a tanulmányát.
2. Mit tegyek, ha úgy találom, hogy az ötletemet már egy másik kutató is vizsgálta?
Ne hagyja figyelmen kívül egy másik szerző munkáját, mert ezzel azt fogja hinni az olvasó, hogy Ön vagy kölcsönvette az ötletet vagy az információt anélkül, hogy megfelelően hivatkozott volna rá, vagy hogy nem végezte el a szakirodalom alapos áttekintését. Elismerheti a másik kutatást, ha a dolgozat szövegében valami ilyesmit ír: , majd a teljes forrásra hivatkozik a hivatkozások listájában. A korábbi kutatások felfedezését használja fel arra, hogy bemutassa a vizsgált probléma jelentőségét, és adott esetben arra, hogy elhatárolja az Ön elemzését másokétól. A korábbi kutatásokra való reagálás magában foglalhatja: annak megállapítását, hogy tanulmánya hogyan aktualizálja a témával kapcsolatos korábbi tanulmányokat, új vagy eltérő nézőpontot kínál, más adatgyűjtési módszert alkalmaz, és/vagy új irányelvek, ajánlások, legjobb gyakorlatok vagy működő megoldások leírását.
3. Mit kell tennem, ha valaki más munkájának adaptált változatát szeretném használni?
Az eredeti munkát továbbra is idéznie kell. Például lehet, hogy egy statisztikai táblázatot használsz egy 1996-ban Smith szerző által publikált folyóiratcikkből, de te megváltoztattad vagy új adatokkal egészítetted ki azt. Hivatkozzon a módosított táblázatra, például: , majd hivatkozzon a teljes forrásra a hivatkozások listájában. Használhat más kifejezéseket is, hogy pontosan meghatározza az eredeti forrás és az Ön által bemutatott változat közötti kapcsolatot, például: “Smith … alapján”, vagy “Smith …. alapján összefoglalva”. Az eredeti forrás megjelölése segít az olvasónak megtalálni, hogy hol mutatták be először az információt, és milyen kontextusban használták, valamint értékelni, hogy mennyire hatékonyan alkalmazta azt a saját kutatásában.
4. Mit tegyek, ha több szerző is nagyon hasonló információt vagy ötletet publikált?
Az alábbi példához hasonló kijelentéssel jelezheti, hogy az ötlet vagy információ megtalálható mások munkájában: “Bár valójában sok tudós alkalmazta ezt az elméletet a nemzetek közötti gazdasági kapcsolatok megértésére , kevés figyelmet fordítottak arra, hogy az elméletet alkalmazzák a nem kormányzati szervezetek tevékenységének vizsgálatára a globalizált gazdaságban”. Ha csak egy szerzőre vagy csak a legfrissebb tanulmányra hivatkozik, akkor olvasói azt feltételezhetik, hogy csak egy szerző publikált ebben a témában, vagy ami valószínűbb, arra következtethetnek, hogy nem végzett alapos szakirodalmi áttekintést. Ha a korábbi tanulmányok összes releváns szerzőjére hivatkozik, az olvasóinak világos képet ad arról, hogy milyen széleskörű elemzést végzett a kutatási probléma tanulmányozására való felkészülés során. Ha a témáról jelentős számú korábbi tanulmány született, ismertesse a legátfogóbb és legfrissebb munkákat, mert ezek feltehetően tárgyalni fogják a régebbi tanulmányokat, és hivatkozni fognak rájuk. Ugyanakkor jegyezze meg, hogy a témának jelentős tudományos kutatásokat szenteltek, hogy az olvasó tudja, hogy Ön tisztában van ezzel.
5. Mi van akkor, ha pontosan azt találom egy másik kutató írásában, amit el akarok mondani?
A társadalomtudományokban a korábbi kutatások megismétlésének ésszerűségét általában az idő múlása, a körülmények vagy feltételek változása vagy új változók bevezetése határozza meg, amelyek új vizsgálatot tesznek szükségessé. Ha valaki más nemrégiben alapos vizsgálatot végzett pontosan ugyanarról a kutatási problémáról, mint Ön, akkor valószínűleg felül kell vizsgálnia a témáját, vagy legalábbis át kell tekintenie ezt a szakirodalmat, hogy valami új mondanivalót találjon a problémáról. Ha azonban valaki más különösen tömören fogalmazott, de tökéletesen illeszkedik ahhoz, amit Ön mondani szeretne, akkor közvetlenül idézheti azt, hivatkozva a forrásra. Ne tekintse ezt visszaesésnek, és ne csüggedjen, ha azt tapasztalja, hogy a briliáns ötletét vagy fontos meglátását már valaki más is azonosította. Egy olyan szerző azonosítása, aki ugyanazt az álláspontot képviseli, mint Ön, lehetőséget adhat arra, hogy legitimitást adjon az Ön által vizsgált kutatási problémának, valamint megerősítse annak jelentőségét. A kulcs az, hogy új és innovatív módon építsen erre az ötletre. Ha nem biztos benne, hogyan tegye ezt, konzultáljon egy könyvtárossal!
6. Akkor is idéznem kell egy forrást, ha az már régen megjelent?
Kézenfekvő, hogy minden forrást, amelyet a dolgozat írásához felhasznált, idézni kell, függetlenül attól, hogy a tanulmányt mikor írták. A témájával kapcsolatos korábbi kutatások megértése érdekében történő építkezés során azonban általában igaz, hogy a közelmúltban megjelent tanulmányok idézésére kell összpontosítania, mivel azok feltehetően a régebbi publikációk kutatásaira épültek. Ez különösen igaz a könyvek új vagy átdolgozott kiadásaira, kivéve, ha egy régebbi kiadás olyan egyedi információkat tartalmaz, amelyeket nem vittek át az újabb kiadásokba. Korábbi tanulmányokra való hivatkozáskor a kutatási problémát használja útmutatóként, amikor mérlegeli, hogy mit idézzen. Ha egy negyven évvel ezelőtti tanulmány ugyanazt a kutatási problémát vizsgálta, valószínűleg meg kell vizsgálni és figyelembe kell venni a hivatkozások listáján, mert a kutatás alapvetően fontos vagy úttörő lehetett, még akkor is, ha megállapításai már nem relevánsak a jelenlegi körülmények között, vagy nem tükrözik a jelenlegi gondolkodást. Ha azonban egy régebbi tanulmány csak érintőlegesen kapcsolódik a kutatási problémához, vagy nem idézték újabb tanulmányokban, akkor célszerűbb lehet a további olvasmányok között felsorolni.
Ballenger, Bruce P. The Curious Researcher: A Guide to Writing Research Papers. 7. kiadás. Boston, MA: Pearson, 2012; Harvard Guide to Using Sources. Harvard College Writing Program. Harvard University; How to Cite Other Sources in Your Paper. The Structure, Format, Content, and Style of a Journal-Style Scientific Paper. Biológiai Tanszék. Bates College; Lunsford, Andrea A. és Robert Connors; The St. Martin’s Handbook. New York: St. Martin’s Press, 1989; Mills, Elizabeth Shown. Evidence Explained: Citing History Sources from Artifacts to Cyberspace. 3. kiadás. Baltimore, MD: Genealogical Publishing Company, 2015; Research and Citation Resources. The Writing Lab és The OWL. Purdue University; Using Evidence. Writing Tutorial Services, Center for Innovative Teaching and Learning. Indiana University.