A japánok általában valakinek a családnevével szólítják, amit a “San” követ, ami a “Mr.” vagy “Miss” szónak felel meg. Miután közeli barátokká válnak, abbahagyják a “San” használatát.
Ha nézed a legújabb japán filmeket vagy tévésorozatokat, észreveheted, hogy az emberek nem gyakran szólítják a partnerüket a nevükön. Nem túl kifejezőek, még akkor sem, ha szerelmesek. Nem gyakori, hogy japánul “szerelmemnek” vagy “kedvesemnek” szólítják egymást. Szólíthatod a japán partneredet, ha csak a nevét mondod, de jobb, ha nem használod az “Anata” szót.
A legtöbb japán tankönyvben az “Anata” jelentése “te”. A vicces azonban az, hogy a mindennapi beszélgetésekben alig használjuk ezt a szót. Túl udvariasan és formálisan hangzik. Soha nem hívjuk a barátainkat japánul “Anata”-nak. Még főnökösködőnek is hangozhat, ezért jobb, ha óvatosak vagyunk, amikor használjuk.
Néhány japán filmben és televízióban a feleségek tiszteletüket kifejezve “Anata”-nak szólítják a férjüket, bár a férjek soha nem szólítják így a feleségüket. Ha azonban a szüleimre gondolok, anyám soha nem hívja így a férjét.
A barátot vagy barátnőt nagyon gyakori a nevükön plusz “Chan”-on szólítani, különösen a nőknek (a “Chan”-t továbbra is használhatod a fiúk vagy férfiak esetében is). Ha például a barátnőd neve “Kyoko”, akkor mondhatod azt, hogy “Kyoko-chan”. Ez ugyanúgy működik, mint a “Xiao-(név)” kínaiul, “A-(név)” kantoniul vagy “(név)-csika” oroszul.
A “Chan” egy kedves módja annak, hogy a barátaidat szólítsd, de egy kicsit gyerekesen hangozhat, mert ezt a kifejezést egy kicsi, fiatal vagy aranyos személyre vagy gyermekre használjuk. Tehát ha a barátnőd érett felnőtt japán, ha nyilvánosan hangosan “Naomi-Chan!”-nak szólítod, lehet, hogy zavarba hozod.
Hívhatod őt/őket csak a nevükön vagy “San”-nal, de persze mindig lehetsz kreatívabb is.