Értékelés | Biopszichológia | Összehasonlító | Kognitív | Fejlődés | Nyelv | Egyéni különbségek | Személyiség | Filozófia | Szociális |
Módszerek | Statisztika | Klinikai | Oktatási | Ipari | Szakmai tételek | Világpszichológia |
Szociálpszichológia:Vázlat
Az erkölcsi értékek olyan dolgok, amelyeket helyesnek vagy helytelennek, kívánatosnak vagy nem kívánatosnak tartanak. Míg az erkölcsöt néha “veleszületettnek” írják le az emberekben, a tudományos álláspont szerint az erkölcsiségre való képesség genetikailag meghatározott bennünk, de az erkölcsi értékrendet a szülők és a társadalom példamutatása, tanítása és bevésődése révén sajátítjuk el. A különböző kultúrák nagyon eltérő erkölcsi értékrenddel rendelkeznek. Az erkölcsi értékek a hagyományokkal, törvényekkel, viselkedésmintákkal és hiedelmekkel együtt a kultúra meghatározó jellemzői.
Az evolúciós pszichológiában az erkölcsi értékeket a kulturális evolúció részének tekintik. A nacionalisták úgy vélik, hogy egy társadalomnak egyetlen értékrendre van szüksége ahhoz, hogy összetartsa, és hogy a “multikulturalizmus” nem kívánatos, mivel általában konfliktusokhoz vezet. A közös értékekkel rendelkező emberek csökkentik a csoporton belüli konfliktusokat, és lehetővé teszik a kölcsönös altruizmust. Az eltérő érdekek az egyik mechanizmus, amely elősegíti a “közös javak tragédiáját”, amelyben a saját érdekeiket követő egyének kimerítik a közösen kezelhető erőforrásokat.
A morális értékeket a példa, a nevelés, a kortársak útmutatása, a lelkiismeret, a rosszallás, a kiközösítés és csak bizonyos esetekben a törvény kényszeríti ki. Ezek a kis közösségekben már a törvények hivatalossá válása előtt is hatékonyak voltak. Fenntarthatók a “státusz” fogalmával is, amely fogalomnak a különböző társadalmakban sokféle jelentése van. Napjainkban jelentős nézeteltérések vannak arról, hogy a státusz milyen szerepet játszik a mai társadalomban, és miből áll valójában.