A génekről van szó.
A drosophila volt az első rovar, amelynek teljes genomját szekvenálták. Más szóval 2000-re már ismertük a gyümölcslégy DNS-ének teljes szekvenciáját. Az emberi genom teljes szekvenálása csak 2003-ban történt meg.
A saját génjeink közül sok hasonlít a gyümölcslegyekben találhatóakhoz, és az a tény, hogy ilyen sokat tudunk róluk és génjeikről, a drosophilát nagyon hasznos állattá, vagyis modellé teszi, hogy megvizsgáljuk, hogyan befolyásolják a gének a szívműködést. Paul és csapata be- vagy kikapcsolhatja a géneket, vagy akár bizonyos géneket újakkal is helyettesíthet. Aztán figyelnek és várnak. Milyen hatással lesz ez a légy szívére?
A szívizom betegséget kardiomiopátiának nevezik.
Paul és laboratóriuma a drosophila segítségével vizsgálja, hogyan működik egy bizonyos sejttípus a szív egészségének megőrzése érdekében. Ezek a nefrocitáknak nevezett sejtek a légy szívében helyezkednek el, eltávolítva a salakanyagokat a vérből.
A csapat eltávolította a nefrociták termeléséért felelős gént a drosophila embriókból. Amikor az embriók felnőtt gyümölcslegyekké fejlődtek, a csapat megállapította, hogy a legyek a szívizom betegségében, az úgynevezett kardiomiopátiában szenvednek.
A hulladékok felhalmozódása.
Mivel tudta, hogy a nefrociták megszűrik a vért és eltávolítják a hulladékot, Paul képes volt megnézni a legyek vérét, és pontosan látni, milyen anyagok halmozódtak fel nélkülük. A válasz egy SPARC nevű fehérje volt. Bizony, amikor Paul csökkentette a SPARC gén expressziójának mennyiségét, a szívizombetegség megszűnt.
Most Paul és csapata a legyek segítségével pontosan ki akarja deríteni, hogy a SPARC fehérje hogyan okozza ezt a szívizombetegséget. Mivel számos génünk évmilliókkal ezelőtt fejlődött ki az olyan egyszerű organizmusok szívében és keringési rendszerében, mint a gyümölcslegyek, remélik, hogy ez a munka segít majd megérteni, hogyan alakul ki a szívizom betegség, nemcsak a legyeknél, hanem az embernél is.
Fedezzen fel többet a kardiomiopátiával kapcsolatos kutatásainkról a BHF honlapján.