Mit kell tudni a 2019-es NATO-csúcstalálkozóról

Amikor 29 ország vezetői összegyűlnek Londonban a NATO december 3-i csúcstalálkozóján, a nyugati világ katonai együttműködésének jövője lesz a napirendi pontok között.

Ez azért van, mert a katonai szövetség 70. évfordulóján a jövője bizonytalanabbnak tűnik, mint valaha.

A NATO-t a második világháborút követően az Egyesült Államok és a főbb európai hatalmak alapították a szovjet Oroszország elleni katonai védelem eszközeként. Az alapító tagok megfogadták, hogy az egyikük elleni támadás az összesük elleni támadásnak minősül, és hogy minden szövetséges megtorolja az agresszort.

De a világ 2019-ben egészen másképp néz ki, mint 1949-ben. A NATO lassan alkalmazkodott a változó világhoz, és ezt a Londonban összegyűlt vezetők is tudják. A szövetséget az orosz katonai erő elleni védelemként fogalmazták meg, de Kína felemelkedése eltolta az egyensúlyt. A katonai együttműködés és koordináció fórumaként érett meg, de Donald Trump elnök gyakran egyoldalúan cselekedett – például októberben a NATO-szövetségesekkel való konzultáció nélkül vonta ki az amerikai csapatokat Szíriából. “Jelenleg a NATO agyhalálát éljük át” – mondta Emmanuel Macron francia elnök az Economistnak egy november elején megjelent interjúban. “Stratégiai és politikai szempontból fel kell ismernünk, hogy problémánk van.”

A NATO 70 éves fennállását ünneplő ünnepségek és bankettek közepette a vezetők tehát arról is tárgyalnak majd, hogyan lehet biztosítani, hogy a NATO még egy évtizedet túléljen.

Mikor lesz a NATO-csúcs?

A NATO-csúcsra december 3-án és 4-én kerül sor a London melletti Watfordban található Grove Hotelben.

Mely világ vezetői vesznek részt?

A NATO 29 tagállamának vezetői vesznek részt. Köztük van Trump elnök, Macron, Boris Johnson brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A NATO-tagok teljes listája: Albánia, Belgium, Bulgária, Kanada, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Montenegró, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Törökország, Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.

II. Erzsébet királynő december 3-án vacsorát ad a világ vezetőivel és a NATO tisztviselőivel a szövetség 70. évfordulójának megünneplésére.

Melyek a nagy napirendi pontok?

A legnagyobb napirendi pont az, amire Macron az “agyhalál” megjegyzésével utalt. Macron megszólalása alig leplezett kritika volt Trump elnökkel, az amerikai hadsereg főparancsnokával szemben – azzal az erővel szemben, amely 1949 óta nagyrészt a NATO erejét támasztja alá. Trump azt mondta, hogy az USA túl sokat fizet a NATO katonai számlájából, és felvetette, hogy kiléphet a szövetségből, hacsak a többi tag nem kezdi el a GDP-je 2%-át védelmi kiadásokra költeni.

Októberben Trump kivonta az amerikai csapatokat Északkelet-Szíriából, megnyitva az utat a térségben élő szíriai kurdok – az ISIS elleni harcban az USA régi szövetségesei, de Törökország ellenségként tekint rájuk – elleni török betörés előtt. Trump lépése feldühítette Macront, mert nem volt hajlandó értesíteni a NATO-tagokat a döntéséről, mielőtt cselekedett volna.

A francia vezető világossá tette csalódottságát Trump egyoldalúsága miatt, és igyekszik majd meggyőzni az amerikai elnököt, hogy a külpolitikáról a nyugati érdekek szempontjából gondolkodjon, ne pedig az Amerika-első szemüvegen keresztül.

“Semmiféle koordinációja nincs a stratégiai döntéshozatalnak az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei között. Semmi” – mondta Macron az Economistnak a csúcstalálkozó előtt. “Egy másik NATO-szövetséges, Törökország összehangolatlan agresszív fellépése van egy olyan területen, ahol a mi érdekeink forognak kockán”.

De Macron valószínűleg tudja, hogy nehéz lesz megváltoztatni Trump véleményét. “Nézze, amikor Trump elnök elkötelezte magát egy bizonyos út mellett a választóival szemben, akkor azt meg is teszi” – mondta Macron szeptemberben a TIME-nak. “Mindig is kudarcot vallottam, amikor a kampánya során tett egyértelmű kötelezettségvállalásról volt szó.”

Mire számíthatunk még?

Macron a NATO “agyhaláláról” szóló megjegyzései után a miniszterelnökök és elnökök várhatóan Londonban fogják megvitatni, hogyan lehetne megmenteni a szövetséget.

“Azt állítom, hogy az Egyesült Államok elkötelezettségének fényében újra kellene értékelnünk a valóságot, hogy mi is a NATO” – mondta Macron az Economistnak adott interjújában.

Tisztségviselők, köztük Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Heiko Maas német külügyminiszter a kritikákra reagálva jelezték, hogy támogatják, hogy “ötletbörzét” tartsanak a következő évek túléléséről.

Az előrelépés azonban lassú lehet: az egyik javaslat egy “szakértői csoport” felállítása Macron kritikáira való reagálásra; ők csak a következő amerikai választások után tennének közzé jelentést.

Védelmi kiadások

A legutóbbi, 2018. júliusi NATO-csúcstalálkozón a védelmi kiadásokkal kapcsolatos nézeteltérések uralták a vitákat. Trump elnök bírálta Németországot, amiért nem költ eleget, és állítólag még azzal is fenyegetőzött, hogy kilép a szövetségből, ha az országok nem teljesítik a NATO azon célját, hogy a GDP 2%-át védelmi célokra költsék.

Trump fenyegetése, hogy kilép a szövetségből, megdöbbentette a vezetőket. A fenyegetésnek azonban volt hatása: 18 hónappal később kilenc európai NATO-tag, köztük Franciaország és az Egyesült Királyság növelte a GDP százalékos arányát, amelyet a védelemre fordít – bár a becslések szerint az Egyesült Államokon kívül csak hat ország költi a GDP legalább 2%-át.

Londonban Trump valószínűleg ismét kiemelt szerepet szán a kiadásoknak.

A következő héten választásokat tartanak az Egyesült Királyságban

Dec. 12-én, alig egy héttel a NATO-csúcs után a britek az urnákhoz járulnak, hogy eldöntsék, megtartják-e Boris Johnsont miniszterelnöknek.

Trump elnök közel áll Johnsonhoz, és az ellenzéki Munkáspárt kihasználta a kapcsolatukat azzal, hogy a választási kampányukban úgy állították be Johnsont, mint aki Trump utasítására hajlandó eladni a brit egészségügyet amerikai egészségügyi cégeknek.

Trump jelenléte az Egyesült Királyságban ilyen közel a szavazáshoz váratlan eredményeket hozhat. Az elnök már bizonyítottan olyan megjegyzéseket tesz, amelyek felfordulást okoznak a brit politikában. Legutóbbi, júniusi brit látogatásán Trump azt mondta, hogy a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálatnak “terítékre kell kerülnie” az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli, Brexit utáni kereskedelmi tárgyalásokon (Az NHS, amelyet adókból finanszíroznak, a britek számára a legtöbb egészségügyi szolgáltatást ingyenesen nyújtja az igénybevétel helyén, és egyike az U.S.Királyság egyik legkedveltebb intézménye.)

Majd Theresa May miniszterelnök visszautasította az állításokat – de a folyamatban lévő választási kampányban a Munkáspárt olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyek az amerikai és brit kereskedelmi tisztviselők közötti találkozók jegyzőkönyveit mutatják, amelyeken szóba került az NHS.

Kína felemelkedése

Macron csúcstalálkozó előtti kemény szavai ellenére a NATO tisztviselői optimisták, hogy a vezetők találkozója előrelépést hoz a szövetség előtt álló egyik legfontosabb kihívásban: Kína mint katonai technológiába nagymértékben beruházó globális gazdasági hatalom felemelkedésében.

“Nagyon reméljük és bízunk abban, hogy a vezetők átfogó ütemtervet indítanak az új technológiák kezelésére és technológiai előnyünk megőrzésére” – mondta Edward Ferguson, Nagy-Britannia washingtoni nagykövetségének legfőbb védelmi tisztviselője a csúcstalálkozót megelőzően. “Figyelembe kell vennünk azokat a kihívásokat, amelyeket Kína, valamint Oroszország jelent a szövetség számára. Ahogyan a NATO-nak meg kell értenie az orosz újszerű fegyverek jelentette fenyegetést, és reagálnia kell rá… úgy kell alkalmazkodnunk a bomlasztó technológiákhoz, amelyekben Kína világelső akar lenni, többek között olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, az automatizálás, a gépi tanulás, a kvantumszámítás.”

Egyik ilyen terület az 5G, amelyet olyan kínai cégek uralnak, mint a Huawei. A NATO vezetői várhatóan “megállapodnak a távközlési technológiával kapcsolatos alapkövetelményeink frissítéséről”, amely egyes biztonsági szakértők szerint, ha a Huawei építi, lehetővé teheti Kína számára, hogy a nyugati katonai technológiát kikémlelje.”

A NATO az űrbe megy

A másik új terület az űr. Augusztusban Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok egy új “űrparancsnokságot” hoz létre az orosz és kínai fenyegetésekkel szemben a Föld körüli pályán.

A csúcstalálkozó előtt Stoltenberg főtitkár azt mondta, hogy a NATO követni fogja a példát, és “ötödik műveleti területként” ismeri el az űrt, ami lehetővé teszi a NATO-tagok számára, hogy összehangolják védelmi erőfeszítéseiket. “A NATO-nak nem áll szándékában fegyvereket elhelyezni az űrben. Mi egy védelmi szövetség vagyunk” – mondta Stoltenberg.

A NATO vezetőinek Londonban lesz lehetőségük arra, hogy ezt a fejleményt hivatalosan is kinyilvánítsák.

Írjon Billy Perrigónak a [email protected].

.