Minden Ghánáról

A Ghánai Köztársaság egy nyugat-afrikai ország, amely északon Burkina Fasóval, keleten Togóval, délen a Guineai-öböllel, nyugaton pedig Elefántcsontparttal határos. Neve az ősi Ghánai Birodalomról származik, és azt jelenti: “Harcos király.”

Akán királyságok lakták a területet a gyarmatosítás előtti időkben. Ezek közé tartozott az Akwamu, az Ashanti és a Fante állam. Miután a 15. században a portugálok először léptek kapcsolatba a területtel, a kereskedelem fellendült. A brit Aranypart koronagyarmatot 1874-ben alapították.

Történelem

A bizonyítékok szerint Ghánában i. e. 1500 körül kezdtek élni emberek. Nincs bizonyíték arra, hogy ezek a lakosok kapcsolatban állnának Ghána mai lakosságával. Úgy vélik, hogy a Dagomba voltak az első telepesek, és Kr.u. 1210-ben már a helyükön voltak, mielőtt más etnikai csoportok megérkeztek.

A mai Ghána része az Ashanti Birodalom. Ez volt az egyik legbefolyásosabb állam a gyarmatosítás előtt. Az akan migránsok több nemzetet alapítottak, amikor délre vándoroltak. Ezek közé tartozott a Bono, amely Brong-Ahafo régió néven ismert. Dél-Ghána nagy része a 16. századra az Ashanti Birodalom része lett.

Az Ashanti egy laza hálózat volt. Végül központosított királysággá váltak. Csúcspontján egyesek szerint az Ashanti 500 000 katonát tudott a csatatérre vezényelni. Kr. u. 1500 körül a Ga hatékony nemzetet alakítottak ki. A Dagomba, a Mamprusi és a Gonja az 1620-as években harcolt a hatalomért.

A portugálokkal való kapcsolatfelvétel a 15. században kezdődött, és az aranyra összpontosított. Az első város, amelyben a portugálok partra szálltak, a Fante nemzetállam része volt. A portugálok Elminának nevezték el a helyet, ami portugálul “bányát” jelent. II. János portugál király megbízta Diogo d’Azambuja-t, hogy építsen Elmina várát. Ez három év alatt készült el, és elefántcsont, rabszolgák és arany felkutatására épült.

A hollandok 1548-ra erődöket építettek Kormanciban és Komendában. Portugáliától 1617-ben elfoglalták Olnini várát, majd 1642-ben Aximot. A 17. század közepére más kereskedők is érkeztek Európából, főként angolok, svédek és dánok. Az angolok Aranypartnak nevezték el, mert lenyűgözte őket a terület aranya. A franciákat lenyűgözték a parti népek csecsebecséi, és Elefántcsontpartnak nevezték el.

Az európaiak több mint 30 erődöt és várat építettek. Olyan sok európai ment a területre és halt meg trópusi betegségekben, hogy “A fehér ember sírja” néven vált ismertté. A britek a hollandok 1874-es kivonulása után protektorátussá tették a területet. Miután Nagy-Britannia 1896-ban teljesen meghódította a területet, a Volta régió kivételével a területet Aranypartnak nevezték.

Az európai hatalmak és a terület nemzetállamai között gyakoriak voltak a háborúk. Ezek közé tartozott az 1806-os Ashanti-Fante háború is. Az ashantiak britek elleni küzdelme az 1901-es harmadik ashanti-brit háborúval ért véget. A második világháború után felerősödtek a gyarmatosítási mozgalmak. Az Egyesült Aranypart Egyezmény (United Gold Coast Convention, UGCC) 1947-ben alakult meg, és önkormányzatiságot követelt. A zavargások 1948-ban elharapództak, és az UGCC tagjait letartóztatták. Köztük volt a későbbi miniszterelnök és elnök, Kwame Nkrumah is. Megalakította a Conventions People’s Party-t (CPP), hogy gyorsabb önigazgatást szorgalmazzon. Kampányával a munkásság és az alsóbb osztályok támogatását szerezte meg.

Nkrumah-t szabadon engedték, és kinevezték a kormányzati ügyek vezetőjévé, miután 1952-ben a törvényhozó gyűlésben többséget szerzett. 1957. március 6-án a Nagy-Britanniával folytatott tárgyalások után szabadnak nyilvánította Ghánát.

A ghánai zászló 1957-ben, amelyet Theodosia Salome tervezett, vörös, arany és zöld színekben, fekete csillaggal. A piros a függetlenségért kiontott vért, az arany Ghána ásványkincseit, a zöld a mezőgazdaságot, a csillag pedig az afrikai szabadság szimbólumát jelképezi.

Ghána lett az első szubszaharai ország, amely függetlenné vált. Nkrumah volt az első miniszterelnök, majd később elnök lett. Egy egyesült Afrikáról álmodott, és ő volt az első vezető, aki a pánafrikanizmust hirdette. Marcus Garvey “Vissza Afrikába” mozgalmának és W.E.B. Du Bois-nak az eszméit ötvözte a modern Ghánában. Ez vezetett Ghána szabadságról és egyenlőségről szóló elképzeléseihez etnikai csoportra, vallásra vagy hitvallásra való tekintet nélkül.

Míg az egység nem valósult meg, Nkrumah részt vett az Afrikai Egységszervezet megalakulásában. Ebből lett 2002-ben az Afrikai Unió. A ghánaiak a századik születésnapján ünnepelték eredményeit, amely állami ünneppé vált. 1966-ban Nkrumah kormányát puccsal buktatták meg, miközben ő a tengerentúlon tartózkodott. Bizonyítékok bizonyítják, hogy az amerikai CIA szerepet játszott a puccsban.

1966 és 1981 között további puccsok sorozata következett. 1981-ben Jerry Rawlings repülőhadnagy került hatalomra, és véget vetett a rendszernek. A politikai pártokat betiltották és az alkotmányt felfüggesztették. A gazdaság hanyatlásnak indult, és a ghánaiak más országokba vándoroltak. A legtöbben Nigériába mentek, de ez a kormány 1983-ban körülbelül egymilliót toloncolt vissza Ghánába.

Rawlings tárgyalásokat folytatott az IMF-fel a strukturális kiigazításról, és megváltoztatta a gazdaságpolitikát, ami fellendüléshez vezetett. 1992-ben új alkotmányt hoztak létre, amely több pártot is lehetővé tett. Rawlingsot elnökké választották, és 1996-ban újraválasztották. Az alkotmány megtiltotta neki, hogy egy harmadik ciklusra is induljon, ezért pártja John Atta Millst, az alelnökét jelölte a jelöltségre. John Kufuor az Új Hazafias Pártból legyőzte őt, és lett elnök.

John Atta MILLS megnyerte a 2008-as elnökválasztást, és átvette az államfői tisztséget, de 2012 júliusában meghalt, és az alkotmány szerint alelnöke, John Dramani MAHAMA követte, aki ezt követően megnyerte a 2012 decemberi elnökválasztást.

Ghánának 2008 óta nehézségei vannak az adórendszerrel, valamint a munkavállalók jövedelmével. A biztonsági problémák is csökkentették az ország vagyonát.

A választásokon keresztül történő hatalomátadás megalapozta Ghána stabil demokrácia státuszát.

Régiók

Ghána 10 közigazgatási régiója: Ashanti, Brong Ahafo, Central, Eastern, Greater Accra, Northern, Upper East, Upper West, Volta és Western. Ezek további 138 körzetre oszlanak.

Ghána: Kormány és politika

Ghanát külső szervezetek a világ 53. legkevésbé bukott államaként, Afrikában pedig a második legkevésbé bukott államként tartják számon.

Kormány

A függetlenné váláskor Ghána parlamenti demokrácia lett. Ezt váltakozó polgári és katonai kormányok követték. A katonai kormányzás 1993-ban véget ért, és megkezdődött a Negyedik Köztársaság. A hatalom megoszlik a parlament, az elnök, a kabinet, az államtanács és az igazságszolgáltatás között. Általános választójog van, de a törvényhozás rosszul van felosztva.

Bírósági rendszer

Ghána jogrendszere a szokásjogból, az alkotmányból és a szokásjogból ered. A legfelsőbb bíróság a ghánai Legfelsőbb Bíróság, amelyet a fellebbviteli bíróságok és a felsőbíróságok követnek. A bíróságok a Negyedik Köztársaság alatt váltak függetlenné. Az alsóbb szintű bíróságok újraszabályozás alatt állnak.

Politika

1992-ben a politikai pártok tíz év tiltás után legálissá váltak. Bár számos párt létezik, a legfontosabbak a Nemzeti Demokratikus Kongresszus, az Új Hazafias Párt, a Népi Nemzeti Konvenció és a Konvenció Néppártja.

Külkapcsolatok

A függetlenség óta a pánafrikanizmus és az el nem kötelezés a legfontosabb célok. Ghána támogatja a nemzetközi együttműködést, és tagja az Afrikai Uniónak és az ENSZ-nek.

A ghánai diplomaták számos nemzetközi tisztséget töltenek be, mint például a néhai Kofi Annan, az ENSZ korábbi főtitkára. Akua Kuenyehia, a Nemzetközi Büntetőbíróság bírája és Jerry Rawlings, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) korábbi elnöke és elnöke Ghánából származik.

Gazdaság

A természeti erőforrásoknak köszönhetően az ország egy főre jutó teljesítménye kétszerese más regionális országokénak. Ghána azonban továbbra is függ a kereskedelemtől és a nemzetközi támogatástól. A lakosság 28 százaléka a nemzetközi szegénységi küszöb alatt él, közülük a legtöbb nő. Az egy főre jutó jövedelem Ghánában 45 év alatt alig duplázódott meg. Ghána még mindig a világ egyik legnagyobb aranytermelője, de exportál fát, kakaót, gyémántot, villamos energiát, mangánt és bauxitot is. Ezek devizaforrásokat jelentenek, és Antoinette Efua-Addo, a Ghánai Köztársaság elnöki minisztériumának mezőgazdasági karának vezetője kezeli őket. 2007-ben egy nagy olajmezőt fedeztek fel, amelynek feltárása folyamatban van. Az olajbevételek 35 százalékkal fellendítették a gazdaságot.

A Volta folyón 1965-ben épült Akosombo gát elektromos áramot biztosít Ghána és szomszédai számára.

A korábbi kormányok rossz gazdaságpolitikája miatt folyamatos a deficit. Ennek ellenére Afrika egyik leggazdaságosabb országa.

A Bank of Ghana 2007-ben megkezdte a valuta újbóli denominálását, amelyhez egy agresszív médiakampány is tartozott. Az új ghánai cedi stabil, és Ghána fogyasztási adót és hozzáadottérték-adót alkalmaz.

A turizmus a gazdaság növekvő részét képezi. A külföldiek jó nyugat-afrikai belépési pontnak találják Ghánát a stabilitás, az alacsony bűnözés és az angol nyelv használata miatt. Számos UNESCO világörökségi helyszín és nemzeti park is található.

Geográfia

Ghána az Egyenlítőtől néhány fokkal északra, a Guineai-öböl partján fekszik, ami meleg éghajlatot biztosít. Területe 238 500 négyzetkilométer.

Nyugaton Elefántcsontpart, keleten Togo, északon Burkina Faso, délen pedig a Guineai-öböl található.

Ghánának sík síksága van, kevés folyóval és alacsony dombokkal. Öt földrajzi régiót különböztet meg. A tengerparton homokos partok és síkságok találhatók, míg Ghána délnyugati részét erdős fennsík borítja. Közép-Ghána nagyrészt a Volta-medence. Az Afadjato hegy a legmagasabb pont a maga 2 904 lábával. Általában trópusi éghajlat uralkodik. A Volta-tó a világ legnagyobb mesterséges tava, amely Ghána keleti részén található. Ez a fő forrása számos mellékfolyónak.

Ghanában nedves és száraz évszakok vannak. Északon az esős évszak márciustól novemberig tart, délen pedig áprilistól november közepéig. Délen odum-, mahagóni- és ébenfákat tartalmazó féllombhullató erdők találhatók. A Volta régióban baobabok, akácok és sheafák találhatók.

Demográfia

Ghana 29 463 643 millió lakosát több mint 100 etnikai csoport alkotja. Ghánában nem voltak olyan polgárháborúk, mint más afrikai országokban. Bár az angol a hivatalos nyelv, a legtöbben legalább egy helyi dialektust beszélnek.

Ghána etnikai csoportjai: az akan 49,3 százalék, a mole-dagbon 15,2 százalék, az ewe 11,7 százalék, a ga-dangme 4 százalék, a gurma 3,6 százalék, a gurunsi 2,6 százalék és a mande-busanga 1 százalék. Keresztény 71,2%, muszlim 17,6%, hagyományos 5,2%, egyéb 0,8%, nincs 5,2%.

Egészség

A születéskor várható élettartam a nőknél 60, a férfiaknál 59 év. A csecsemőhalandóság 51/1000 főre vetítve. Minden nőre átlagosan 4 gyermek jut. 100 000 lakosra 15 orvos és 93 ápoló jut.

Nyelvek

47 helyi nyelv van, de az angol a hivatalos nyelv. Az oktatásban is ez a standard nyelv. Két anyanyelvcsalád létezik, a kwa, amely főként délen található, és a gur, amely főként északon található. A kwa csoportba tartozó nyelvek 75 százaléka beszél.

Kilenc államilag támogatott nyelv van, ezek az akan, dagaare/Wale, dangme, dagbani, ewe, gonja, ga és kasem. A muszlimok között, akik a lakosság 16 százalékát teszik ki, széles körben beszélik a hauszit.

Népesség és kultúra

Etnikailag sokszínű, Ghána kultúrája minden csoportjának keveréke. Ez a művészetekben, az öltözködésben és a konyhában is megmutatkozik. A fesztiválok, köztük a Homowo, Aboakyer, Odwira, Dodolegline, Hogbetsotso, Deza és Tedudu fontos részei a kultúrának.

Sport

A labdarúgás Ghána legnépszerűbb sportja. A nemzeti csapat a Fekete Csillagok néven ismert. A nemzeti csapatok részt vettek az Afrikai Nemzetek Kupáján, az U20-as világbajnokságon és a FIFA világbajnokságon.

Ghána lett az első afrikai győztes a FIFA U20-as világbajnokságon 2009-ben. 2010-ben Ghána lett a harmadik afrikai ország, amely bejutott a világbajnokság negyeddöntőjébe. A következő fordulóban Uruguaytól szenvedett vereséget.

A női válogatott is egyre nagyobb teret nyer, részt vett a FIFA női világbajnokságon és a CAF női bajnokságon.

A ghánai első osztályban és a Division One League-ben játszanak klubcsapatok. Ezek közül néhány az Accra Hearts és az Asante Kotoko.

A World Wrestling Entertainment sztárja, Kofi Kingston Ghánában született. Kwame Nkrumah-Acheampong részt vett a vancouveri téli olimpián. Számos ökölvívó is Ghánából származik.

Divat

A textíliák fontosak az ország kultúrájában, és a hagyományos és modern öltözködésben egyaránt használják őket. A kente egy ashanti szertartási ruha, és jól ismert. A kente a történelem és az írott nyelv vizuális megjelenítése.

Az első kente-szövők olyan szálakat használtak, amelyek úgy néztek ki, mint egy kosár, innen ered a ruha neve, ami azt jelenti, hogy kosaras ruha. A kente változatait más etnikai csoportok is viselik.

Média és szórakozás

A ghánai média az egyik legszabadabb Afrikában. Az alkotmány garantálja a sajtó- és médiaszabadságot.

A függetlenség után feszült volt a viszony a kormány és a sajtó között. Ez bezárásokhoz és szigorú médiatörvényekhez vezetett. 1992-ben helyreállították a szabadságjogokat, és a feszültségek idővel csökkentek.

Képzőművészetek

Ghánában nemzetközi elismerést kaptak olyan művészek, mint Eric Adjetey Anang és a Kane Kwei asztalosműhely.

Zene

Ghánában a zene etnikai csoportok és régiók szerint változik. A hangszerek közé tartozik a goje hegedű, a koloko lant, az udvari zene, a beszélő dobegyüttesek, az akan atumpan, a ga kpanlogo és a log xilofonok.

A legismertebb formája, a highlife az 1900-as évek elején kezdődött és Nyugat-Afrikában terjedt el.

Tánc

A tánc szintén változatos és minden csoportnak megvan a maga stílusa. Ezek a stílusok közé tartozik a Bamaya (a legendák elbeszélő tánca), az Adowa (az Ashanti-ból), a Kpanlongo (a Ga-ból), a Klama (a Krobo-tól), az Agbadza (az Ewe-ból származik), az Atsiagbekor (egy Ewe harci tánc), az Atsia (egy nők által előadott Ewe tánc), a Borborbor (egy viszonylag modern Ewe tánc) és az Agahu (egy Ewe társastánc).

Az oktatás

Ghána írni-olvasni tudók aránya

2015-ben Ghána felnőttkori írni-olvasni tudók aránya 76,6 % volt. A ghánai felnőttek írni-olvasni tudásának aránya a 2000. évi 57,9 %-ról 2015-re 76,6 %-ra emelkedett, és évente átlagosan 15,30 %-kal nőtt.

Az alapfokú oktatás hat évig tart. 1987-ben és 2007-ben reformokat fogadtak el, hogy a végzős diákok hároméves gimnáziumba kerüljenek, majd a diákok minősítő vizsgát tesznek, hogy gimnáziumba léphessenek. Jelenleg 21 530 általános iskola, 8850 középiskola, 900 gimnázium, 52 állami szakközépiskola, 5 magán szakközépiskola, 4 nem egyetemi intézmény, 5 politechnikai intézet és 8 állami egyetem működik. Az általános iskolai oktatás hozzáférhető, de ez a magasabb szinteken nehezebb lehet. A közoktatásra fordított kiadások változóak. A ghánai oktatók elsősorban angol nyelven tanítanak.

Ghánában az egyik legmagasabb a beiskolázási arány Nyugat-Afrikában, 83 százalék az iskolába járók aránya. A fiúk és a lányok aránya a régió egyik legjobbja. A forráshiány miatt 500 000 gyermek nem jár iskolába. A Ghánai Egyetemnek 29 754 hallgatója van. Az ország függetlensége óta az oktatás egyik központja Nyugat-Afrikában. A fő műszaki egyetem a Kwame Nkrumah Tudományos és Technológiai Egyetem.