A nyelv az élet nagyon fontos része. Az emberek közötti kommunikáció nemcsak azt teszi lehetővé, hogy megértsük egymást, hanem segíti a kapcsolatok kialakulását, és lehetővé teszi, hogy közöljük problémáinkat, javaslatainkat és terveinket. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian egyetértetek abban, hogy a nyelv a mindennapi élet alapvető fontosságú része. De hogyan tanultunk meg beszélni? Honnan tudjuk, hogy mit mondjunk, és mikor mondjunk bizonyos dolgokat? A nyelvelsajátítás olyasmi, amit gyakran félreértünk, leegyszerűsítünk vagy akár el is felejtünk. Pedig a GO szótól kezdve a nyelvelsajátítás és a nyelvhasználat egy csodálatos képesség, amellyel mi, emberek rendelkezünk.
Nyelvi mérföldkövek – általános tendenciák
Főbb fogalmak
- Gügyögés – A csecsemő hangokkal való kísérletezése, amely általában felismerhető szavakat tartalmaz.
- Flektálás – A szavak nyelvtani módosítása különböző idők vagy számképzés céljából. Pl. cat (egyes szám) + -s (flektálás) = cats (többes szám) Pl. walk (jelen idő) + -ed (flektálás) = walked (múlt idő)
- Intonáció – A hang emelkedése és süllyedése beszéd közben. Lehetővé teszi a mondatok megkülönböztetését. Pl. a kérdések, felkiáltások stb. mind különböző intonációs mintákat használnak
- Fonémák – Hangok kis szegmensei.
A szakirodalom iránymutatást ad az egyes nyelvi jellemzők elsajátításának átlagos életkorára vonatkozóan – de a különböző szerzők különböző mérföldkő dátumokat említenek, attól függően, hogy hol végezték a kutatást. Fontos tehát megjegyezni, hogy a konkrét nyelvi mérföldkövek tekintetében az időpontok nem konkrétak, és gyermekenként némileg eltérhetnek (további információkért lásd: Nyelvtanulás rendkívüli körülmények között).
Mit sajátítanak el?
Hogy a gyerekek úgy beszéljenek egy nyelvet, mint a felnőttek, a nyelvi kompetencia öt területét kell elsajátítaniuk: Fonológia, lexika, szemantika, nyelvtan és pragmatika.
Fonológia
A fonológiai fejlődés a hangok elsajátítása a szavak kiejtése érdekében. A gyermeki nyelvelsajátítás a születéssel kezdődik. A belső fül az egyetlen olyan csont az egész testben, amely a születéskor teljesen kialakul, így a gyermek már az első életnapján elkezdi felismerni az anyja hangját, és lehetővé teszi azt is, hogy a gyermek már ilyen korán meg tudja különböztetni az egyik nyelvet a másiktól. A hangszálak nem fejlődnek ki teljesen a születéskor, ami a belső fül kialakulásával összehasonlítva segít biológiailag megmagyarázni, hogy miért van az, hogy a hangok érzékelése előbb jön létre, mint a hangok előállításának képessége. A “hangjáték” révén (amelyet az alábbi 5 preverbális szakasz kiemel) a gyermekek megtanulják irányítani a hangszálaikat a hangok pontos előállítása érdekében (FIGYELEM: minden gyermek más és más, ezért a megadott időpontok csak iránymutatásul szolgálnak).
- Biológiai alaphangok (kb. 0-8 hét) – Hangképzések: köhögés, sírás, halk huhogás, nevetés stb.
- Huhogás és nevetés (kb. 8-20 hét) – Rövid magánhangzószerű hangok, amelyeket a baba nyugalmi állapotban produkál: dallamosabbak, mint a biológiai hangok. Három és fél hónapos korára a baba hangszálai a helyükre kerülnek, és fokozatosan megszületik a hangszálizmok irányítása.
- Hangjáték (kb. 20-30 hét) – A “huhogó” hangok sokkal határozottabb és irányított hangokká fejlődnek.
- Gügyögés (kb. 25-50 hét) – Minden baba gügyög! Ez az ember veleszületett tulajdonsága: még a süket csecsemők is gügyögnek. A gügyögésnek két szakasza van:
- Reduplikált gügyögés, például , körülbelül 6 hónapos kor körül alakul ki
- Variált gügyögés, például és , amikor a rögzített mintáktól eltávolodunk, és a hangok egyre összetettebbé válnak, és közelebb kerülnek a beszédhez. A mássalhangzók és magánhangzók szótagról szótagra változhatnak.
- Dallamos beszéd (kb. 36-72 hét) -A hanglejtés, a ritmus és a dallam fejlődik, aminek eredményeként a babák egyre inkább úgy hangzanak, mintha beszélnének. Esetenként már megjelenhet néhány szó. A szülők kezdik feltételezni, hogy a különböző hangok különböző nyelvi szerkezetekhez hasonlítanak, mint például a kérdezés, a felkiáltás, a köszönés stb. A különböző nemzetiségű csecsemők hangja egyre inkább eltér egymástól.
64 hetes baba “beszél
Lexika
A beszédfejlődés a szavak elsajátítását jelenti.
Katherine Nelson a következőképpen osztályozta a gyermekek első 50 szavát:
- A dolgok vagy személyek megnevezése: labda, apu, lé, tej.
- Műveletek vagy események: le, több, fel.
- Dolgok leírása vagy módosítása: piszkos, szép, szép.
- Személyes vagy társas szavak: szia, viszlát.
Szemantika
A szemantikai fejlődés a szavak jelentésének elsajátítása. A gyerekek hajlamosak tágabban használni a szavakat, mint a felnőttek, és túl- és alulbővítések keletkeznek.
- Túlbővítések – A gyerek tág értelemben használ egy szót. Például a “kutya” szóval minden négylábú, farokkal rendelkező állatra utalhat. A túltágítások a gyermek tanulását és a világról való növekvő ismereteit tükrözik; észreveszi a tárgyak közötti hasonlóságokat és különbségeket.
- Alatt-tágítások – A gyermek szűkebb értelemben használ egy szót, mint egy felnőtt. Például a “cipő” szót csak akkor használja, amikor a saját cipőjére utal.
A szemantikai fejlődés ezen jellemzői kulcsfontosságúak a szavak jelentésének és megértésének elsajátításában. Végül a gyermekek túljutnak ezeken a jellemzőkön.
Grammatika/Szintaxis
A nyelvtani fejlődésnek három fő szakasza van.
Holofrasztikus szakasz (12-18 hónap) – A holofrasztikus szakasz abból áll, hogy a gyermekek megtanulják és produkálják az egyszavas, mondatként vagy mondatként funkcionáló kijelentéseket. Például:
- “Elment” jelentheti azt, hogy “mind elfogyott”
- “Teddy” jelentheti azt, hogy “ez az én Teddy-m”
- “Több” jelentheti azt, hogy “többet akarok”
Néha a gyermekek produkciói hosszabbak, és egy egységnek vagy egész mondatnak tekinthetők (ezt nevezzük holofrázisnak). Például:
- “Allgone” és “Gosleep”
Az intonáció kulcsszerepet játszik ebben a szakaszban. A gyerekek megtanulják megkülönböztetni a kérdő, kijelentő és felszólító mondatokat, és korlátozott nyelvtani felépítésük ellenére hatékonyabban tudják segíteni kommunikációjukat. Például:
- ‘Dada?’ emelkedő intonációval mondva, kérdést jelentene
- ‘Dada’ csökkenő intonációval mondva, kijelentő kijelentést jelentene
- ‘Dada!’ felkiáltással mondva, felszólító kijelentést jelentene
Két szavas szakasz (18-24 hónap) – A két szavas szakaszban a gyermek (teljesen nyilvánvalóan, ahogy a címben is szerepel) két szót használ mondatalkotásra. A “Babaszék”, a “Mami eszik” és a “Macska rossz” mind példák az ebben a szakaszban lévő kifejezésekre, és mint az nyilvánvaló lehet, értelmezést igényelnek. A kijelentés kontextusa segítheti az ilyen kijelentések mögött rejlő kétértelműséget. Például:
- “Babaszék” jelentheti…
- Birtoklás: “ez a baba széke”
- Kérdés/parancs: ‘tedd a babát a székbe’
- Kijelentés: ‘a baba a székben van’
Telegrafikus szakasz (2-3 év) – A telegrafikus szakasz, amikor a gyerekek elsajátították és elkezdik használni a többszavas kijelentéseket. Ebben a szakaszban a gyermekek egyes megnyilatkozásai nyelvtanilag helyesek…
- ‘Amy szereti a teát’ – (Alany + Ige + Tárgy)
- ‘teddy fáradtnak tűnik’ – (Alany + Ige + Melléknév)
- ‘Mami fent alszik’ – (Alany + Ige + Melléknév)
Míg másokból hiányoznak a nyelvtani elemek…
- ‘Ez a cipő csupa víz’ – (hiányzik a jelentést hordozó állóige: is)
A gyerekek nagyobb valószínűséggel tartják meg a TARTALOM szavakat (főnevek, igék és melléknevek, amelyek valós dolgokra utalnak), és a FUNKCIÓ szavak (amelyeknek nyelvtani funkciójuk van: névmások, elöljárószók és segédigék) gyakran hiányoznak.
Az általánosítások is előfordulnak ebben a szakaszban. Ilyenkor a gyerekek erényes hibákat követnek el az inflexiók kiosztásában. Például:
A többes számot jelölő -s toldalékot szabálytalan igékhez látják hozzáadni: sheep – juhok
A múlt idő jelölésére szolgáló -ed toldalékot szabálytalan igékhez látják hozzáadni: go – goed
Az ilyen példák arra utalnak, hogy a gyerekek maguk próbálnak rájönni a nyelvtanra, produktívan használják a nyelvtani szabályokat az alakok megállapítására, nem pedig a környezetükben élő emberektől hallott alakok alapján. Az olyan példákat, mint a ‘goed’, a gyerekek nem hallanák a körülöttük lévő felnőttektől.
Pragmatika
A pragmatikai fejlődés rávilágít a gyerekek motivációjára, hogy egyáltalán elsajátítsák a nyelvet, mivel az különböző célokat és funkciókat szolgál. A pragmatikát nem azonnal sajátítják el, és nem is rövid idő alatt sajátítja el a gyermek. Ez a folyamat körülbelül 10 éves korig tart.
Halliday a következőképpen osztályozta a nyelv funkcióit:
- INSTRUMENTÁLIS – szükségletek kifejezése
- REGULATÍV – mások viselkedésének irányítása
- INTERAKCIÓS – másokkal való kapcsolatteremtés
- HEURISTIKUS – a környezetről való ismeretszerzés
- PERSONALIS – a kifejezd magad
- IMAGINATÍV – a nyelv fantáziadús használata
- INFORMATÍV – tények és információk közvetítése
Ha nem vagy biztos az ezen az oldalon található terminusok valamelyikében, akkor felfrissítheted tudásodat a szójegyzékünkben.