Mik az ábrahámi vallások?

Az együttélés új fejezete kezdődött az Egyesült Arab Emírségekben: Abu Dhabiban mecset, templom és zsinagóga épül.

Az Ábrahámi Családok Háza válasz az Emberi Testvériségről szóló dokumentumra, amelyet Ferenc pápa és Dr. Ahmed Al Tayeb, az Al Azhar nagyimámja írt alá a pápa februári, Egyesült Arab Emírségekben tett látogatása során.

A dokumentum az együttélés üzenete, és a Saadiyat-szigeti épület – amelyet a neves brit építész, David Adjaye tervezett – ezt a törekvést fogja tükrözni.

Mi az ábrahámi vallások?

Az iszlám, a kereszténység és a judaizmus a három fő ábrahámi vallás, mert Ábrahám – vagy Ibrahim – mindhárom számára fontos. Hívei fontos prófétának vagy apafigurának tartják.

Mikor jöttek létre a vallások?

A kereszténység a világ legnagyobb vallása, mintegy 2,1 milliárd követővel. Jézus Krisztus tanításain alapul, aki körülbelül 2000 évvel ezelőtt élt a Közel-Keleten.

Sok történész szerint az iszlám a 7. században Arábiában kezdődött Mohamed prófétának adott isteni kinyilatkoztatásokkal. A muszlimok szerint ő volt az utolsó próféta. Ma közel kétmilliárd ember gyakorolja a hitet.

A judaizmus pedig több mint 3500 évvel ezelőtt kezdődött. A zsidók hisznek abban, hogy Isten felkent őket, mint kiválasztott népet, hogy példát mutassanak a szentségben. Világszerte mintegy 15 millió zsidó él.

Melyek a legfontosabb szövegek?

A muszlimok a Koránt, a keresztények a Bibliát, a zsidók pedig a Tórát olvassák. Mindhárom szent könyv a három vallás történetét meséli el.

Miért tisztelték Ábrahámot annyira?

Mindhárom vallás arra hivatkozik, hogy Ábrahám hajlandó volt feláldozni fiát Istenért. Amikor Ábrahám a gyilkos csapásra készült, Isten megállította az áldozatot. A keresztények számára Ábrahám az Istennek való engedelmességet szimbolizálja, és előrevetíti Jézus sorsát.

A muszlimok Ibrahimként hivatkoznak rá, és fontos prófétának tartják. A muszlimok Eid al Adha ünnepe – amikor állatokat áldoznak – Ábrahám Istennek való engedelmességére emlékezik.

A zsidók szerint ő az az ember, akinek Isten az ígéret földjét ígérte. Ábrahámot két fia, Izsák és Iszmáel (arabul Iszmail) révén az arabok és a zsidó nép atyjának is tekintik.

Milyen hasonlóságok jellemzik az ábrahámi vallásokat?

A három vallás monoteista, mivel hisznek az egy, igaz Istenben. Híveik hiszik, hogy Isten a teremtő és az erkölcsi törvények egyetlen forrása, és hogy az üdvösséghez vezető út az Isten akaratának való engedelmességben rejlik.

Melyek a különbségek a három vallás között?

A három vallási szövegek közül sokban ugyanazok az emberek és helyek szerepelnek, de különböző körülmények és forgatókönyvek között. Az egyik nagy különbség Jézust érinti. A keresztények Jézust a messiásnak és Isten fiának tekintik. A muszlimok prófétának, míg a zsidók hamis messiásnak tartják.

Jeruzsálem jelentősége

Jeruzsálem a világ egyik legrégebbi városa. Meghódították, lerombolták és újjáépítették. Mindhárom ábrahámi szent könyvben is tisztelik. Számos szent hely található a Haram Al Sharif – egy domb az óvárosban – közelében, köztük az Al-Aksza mecset, a Szikladóm és a Nyugati Fal.

A muszlimok számára az Al-Aksza mecset a harmadik legszentebb helyük. Úgy tartják, hogy Mohamed próféta Makkából érkezett a mecsetbe éjszakai útja során – Al Isra Wa Al Miraj. A Szikladóm szentélye csak néhány lépésre van, ahol Mohamed próféta felemelkedett a mennybe.

A keresztények számára Jeruzsálem az a hely, ahol Jézust keresztre feszítették és feltámadt a halálból.

Zsidók milliói látogatnak el Jeruzsálembe, hogy imádkozzanak a Nyugati Falnál, amely annak a hegynek a maradványa, amelyen egykor a Szentély állt. A zsidók úgy hiszik, hogy itt volt az alapkő, amelyből a világot teremtették, és ahol Ábrahám készült feláldozni fiát, Izsákot.

Az ábrahámi vallások mindig békésen éltek együtt?

Az út nem volt mindig könnyű. II. urbán pápa 1095-ben indította el a keresztes hadjáratokat. Ezután véres csaták sorozata következett Jeruzsálem sorsáért. A keresztény seregek kezdetben visszafoglalták a várost, de később a híres muszlim vezér, Szaladin szétverte őket. A keresztes hadjáratok 200 évvel később értek véget, és a Szentföldet a muszlimok uralták. A keresztények azonban sokat tanultak az ügyes arab világtól a hadviselés és a tudomány terén.

Kegyeleti helyek a Közel-Keleten

Jóval az Egyesült Arab Emírségek 1971-es megalakulása előtt is voltak templomok és templomok. Az első római katolikus templom az 1960-as években nyílt meg, és ma már vannak imahelyek az anglikánok, katolikusok, ortodoxok, szikhek, buddhisták és még sokan mások számára. Dubaiban van egy kis zsinagóga is. Az Arab-félsziget egyes részein ugyanez a helyzet: templomok találhatók Ománban, Jemenben, Bahreinben és Katarban. Bahreinben, Irakban, Palesztinában, Egyiptomban és Libanonban is vannak zsinagógák.

Az együttélés új korszaka kezdődik

Az Egyesült Arab Emírségek vezetői 2019-et a tolerancia évének nyilvánították, és szombaton bejelentették, hogy az Ábrahámi Családok Háza Szaadijáton a tolerancia új korszakát nyitja meg.

Felújítva: