Mi történt a berlini fallal?

Miért emelték a berlini falat?

A berlini falat 1961-ben építették, hogy megállítsák az elvándorlást a megosztott Németország keleti, kommunista részéből a gazdagabb nyugatra. 1949 és 1961 között több mint 2,6 millió keletnémet menekült el a 17 milliós összlakosságból. Sokan képzett szakemberek voltak, és elvesztésük egyre inkább érezhető volt a Német Demokratikus Köztársaságban, vagy ahogyan az NDK-t nevezték.

Mivel az ország a gazdasági és társadalmi összeomlás szélén állt, a keletnémet kormány ezért a teljes határ lezárásáról döntött, és 1961. augusztus 13-án egyik napról a másikra felhúzta a falat. A keleti hatóságok gyakran antifasiszta védőgátként emlegették, hogy megvédje a keletnémeteket a nyugatiaktól.

Hogyan épült?

A 300, szabályos időközönként elhelyezett őrtoronnyal kiegészített betonhatár 96 mérföld hosszú és 13 láb magas volt, bár kezdetben szögesdrót-tekercsekből álló ideiglenes akadályokból állt. Az 1961. augusztus 13-i felállítási dátumot szándékosan azért választották, mert ez egy vasárnap volt a nyári szünetben. A szögesdrótot napok és hetek alatt vasrudakkal megerősített függőleges betonlapokkal és üreges blokkokkal helyettesítették.

A fal építésének útjába nem állhatott semmi. Az olyan utcákban ,mint a Bernauer Strasse, ahol nyugaton a járdák, keleten pedig a házak hátsó részei voltak, a házak a határépítés részévé váltak. A hatóságok egyszerűen elrendelték a bejáratok és ablakok befalazását. Dokumentált esetek vannak, amikor emberek kiugrottak az ablakon, hogy elkerüljék, hogy a saját házukban keletre zárják őket.”

A fal maga csak a külső határ volt. Mögötte volt az úgynevezett “halálsáv”, amely járművek elleni árkokat, szögágyakat és egyéb védelmi eszközöket tartalmazott. Ahol a határ vízen futott keresztül, ott hasonló védelmi mechanizmusokat helyeztek el, hogy senki ne tudjon megszökni.

Sikerült valakinek megszöknie?

Legalább 138 ember vesztette életét, amikor megpróbált átjutni a falon, de becslések szerint 5000 embernek sikerült elmenekülnie, bár mindkét számadatot gyakran vitatják. Azok, akik elmenekültek, autókban bújtak el, átosontak a határátkelőhelyeken, tankokkal törtek át az erődítményeken, átúsztak a Teltow-csatornán, eveztek a Spree folyón, vagy kimásztak az alagutakon keresztül, amelyeket önkéntesek csapatai, köztük a leendő menekülők építettek. A leglátványosabbak közé tartozott a cirkuszi kötéltáncos, aki egy használaton kívüli távvezetéken sétált át nyugatra, és közben mindkét karját eltörte.

A legtöbb szerencsét próbáló férfi volt, átlagéletkoruk 25 év.

Miért bontották le?

1989 őszén a növekvő politikai tiltakozás nyomást gyakorolt a keletnémet kormányra az utazási szabályok enyhítése érdekében. November 9-én kora este egy kormányszóvivő sajtótájékoztatón közölte, hogy a keletnémetek szabadon utazhatnak Nyugat-Németországba. A kérdésre, hogy mikor, habozott, majd a jelenlévő németek megdöbbenésére és csodálkozására hozzátette: “azonnal”.

Mihelyt a nyugati média – tévesen – arról számolt be, hogy megnyílt a határ, az emberek nagy számban kezdtek gyülekezni az ellenőrző pontoknál mindkét oldalon. A létszámtól túlterhelten az útlevélellenőrzést az őrök fél 12 körül hagyták abba, ekkorra már özönlöttek át az emberek.

Még november 11-én és 12-én sem bontották le az első faldarabokat. November 10-én lyukat ütöttek a Brandenburgi kaput elvágó falszakaszon, de aztán a keletnémet hatóságok ismét lezárták, és a fal csak december 22-én bontották le rendesen.

Hogyan távolították el?

A keletnémet hatóságok kezdetben november 9-e utáni napokban kezdték el a fal darabjainak eltávolítását sarokcsiszolók, építőipari járművek és daruk segítségével, hogy több átkelőhelyet hozzanak létre kelet és nyugat között; kalapácsokkal és vésőkkel felszerelt Mauerspechte vagy “falpiszkálók” ezrei jöttek, hogy hazavigyék a darabokat.

Később az emberek díj ellenében bérbe adták a kalapácsokat. A kalapácsok puffanása és csattogása a vasbetonon hónapokig hallatszott. A legtöbb szegmens a helyén maradt, és több mint két évbe telt, mire a nagy részét eltávolították, a hivatalos bontási program csak 1990 nyarán kezdődött.

Az egykori fal helyének legjobb jelölési módjáról folytatott hosszas vita után egy kettős macskaköves sort helyeztek el diszkréten a közutakon és a járdákon.

Még mindig van belőle Berlinben?

Eredetileg nem volt sok kedv arra, hogy a falból bármit is Berlinben tartsanak. Csak évekkel később kezdtek el beszélni arról, hogy szükség van egy Erinnerungskultur vagy emlékezetkultúra kiépítésére, beleértve a darabok visszahozatalát és új alapokra helyezését.

A fal egyes szakaszai még mindig megmaradtak, de állítólag az Egyesült Államokban több darab van kiállítva a falból, mint magában Berlinben.

Az eredeti szakaszok megtalálhatók:

The East Side Gallery A világ minden tájáról származó művészek festették ezt a szakaszt, a külső fal legnagyobb meglévő darabját. A berlini fal egyik leglátogatottabb helyszíne, évente mintegy 3 millió látogatót vonz. Az 1314 méteres hosszával a fal fizikailag is impozáns jelenlétét érzékelteti.

Mauerpark Ma már a családoktól a kocogókig mindenki által kedvelt zöldterület, amely bolhapiacnak és szabadtéri karaokénak ad otthont, korábban a határsávban volt, és a berliniek számára nem volt megközelíthető.

Schlesicher Busch őrtorony Ismét az egykori határsáv mentén, a 10 méter magas torony és néhány méternyi fal, ma klubok és parkok, valamint egy népszerű úszómedence között helyezkedik el a Spree folyón.

Potsdamer Platz Miután 2008-ban lebontották a fal utolsó megmaradt eredeti szakaszait, később hat szakaszát újra felállították a vasútállomás mellett. Valamilyen okból kifolyólag a turisták színes rágógumikat nyomnak a falba, gyakran sörösüvegek kupakjait nyomják bele a gúzsba. Ez egy népszerű szelfi helyszín.

St Hedwig temető A Szent Hedvig temetőben található a fal utolsó, 1975-ben felállított “változatának” egy 15 méteres szakasza – a “Border Wall 75” néven ismert. A Liesenbrücken mentén fut, amely a nyugat- és kelet-berlini határt keresztezte.

Bösebrücke – Bornholmer Strasse A David Bowie 2013-as Where Are We Now? című dalában megörökített (“Twenty thousand people cross Bösebrücke, fingers are crossed, just in case”) Bösebrücke a világ figyelmének középpontjában állt november 9-én este, amikor az első átkelőként megnyílt. Japán cseresznyefák sokasága szegélyezi az úgynevezett Mauerweget vagy falutat, amely a fal egy szakaszát tartalmazza.

Bernauerstrasse Berlin Wall Memorial Ez az utca a fal által ketté volt osztva, amely a déli oldalán futott végig. Az itt található szabadtéri kiállítás vitathatatlanul a legimpozánsabb, egy őrtorony és egy kilátó segít érzékeltetni a fal méreteit.

A terror topográfiája Az SS egykori központi parancsnoksága mellett, ahol ma múzeum működik, a fal egy hosszú, mintegy 200 méteres szakasza található. Az SS gyilkos bűneiről szóló állandó kiállítással szembeállítva különösen hátborzongatóan emlékeztet a 20. század viharos történelmére.

Checkpoint Charlie A leghíresebb, amerikai csapatok által ellenőrzött határátkelőhely, a Checkpoint Charlie ma egy ócska, Disney-féle “emlékmű” a falnak. A Schützenstrasse sarkán azonban megmaradt a “hátország” falának egy kis darabja.

Mi van a világ többi részével?

Falrészletek százait szállították több mint 50 országba, többnyire emlékművekként, a szolidaritás és a barátság jeleként, de néha magánbirtokokon kiállított, elárverezett darabokként is.

A faldarabok ma már olyan messze találhatók, mint az észak-dél-koreai határ, egy monacói vasútállomás, egy vizelde Las Vegasban és egy történelmi kelet-nyugati csúcstalálkozó helyszíne Reykjavíkban.

A szegmensek érdekes módon kerültek a tengerentúlra. Az egyik a jamaicai Kingstonban kötött ki, miután Usain Boltnak ajándékozták, miután 2009-ben megdöntötte a 100 méteres síkfutás rekordját. Egy másik Fokvárosban bukkant fel, miután Nelson Mandela kiválasztotta.

Mi történt a többi részével?

A fal nagy részeit összetörték, és autópályák építéséhez használták fel. Később palatáblákat használtak belőle lakóházak építéséhez.

Márciusban Sussexben két darabot jóval az elvárt 17 000 fontos ár felett adtak el az aukciósházak.

Akiknek kétségeik vannak afelől, hogy a forgácsok és darabkák valódiak-e, díj ellenében elküldhetik mintáikat egy állami hivatalnak – a Bundesanstalt für Materialprüfung (a szövetségi anyagellenőrzési hivatal) – ellenőrzésre. Sok közülük hamisítvány. Az évek során a faldarabokból a fülbevalótól kezdve az orvosi gyógymódokig mindenfélét készítettek. Létezik olyan homeopátiás gyógymód, amelyről azt állítják, hogy aprócska mennyiségek beivása az asztmától az álmatlanságig mindenre segít.

Mi történt azzal a földsávval, amelyen állt?

Változatosan bicikliúttá, ingatlanbummá (lásd a Potsdamer Platzon lévő üveges irodaházak tengerét) és jogi vitává (a Griebnitzsee körül, ahol a villatulajdonosok megtagadták a tóparti út nyilvános használatát) alakult át.

Bernd Ingmar Gutberlet, aki afféle “berlini fal régész”, azt mondja, hogy a régi fal nyomai mindenütt ott vannak, ha az ember tudja, hol keresse.

“Ezek gyakran csak apró nyomok, de találtam már mindent, a földben lévő apró jelektől és a menekülő alagútépítők akadályozására ásott árkoktól kezdve, a határövezetet jelző vasrudakon át, az azt megvilágító lámpákig, valamint bizonyítékokat arra, hogy rengeteg kísérlet történt a fal álcázására, hogy az emberek szó szerint elfelejtsék, hogy ott van, és a földbe helyezett akadályokat, hogy megakadályozzák a járművek átkelését”. Találatai között volt egy falszakasz, amelyet most egy óvoda kerti falába építettek be.”

Minél messzebbre megy Berlin külvárosa felé, mondja, annál nagyobb az esélye, hogy bizonyítékokat talál. “Szeretnék másokat is bátorítani, hogy ugyanezt tegyék” – teszi hozzá.”

Milyen megemlékezéseket terveznek az idei 30. évfordulóra?

Egy hétig tartó ünnepségeket terveznek Berlinben az évforduló alkalmából. A hivatalos és egyéb rendezvények listája a következő címen található: https://www.visitberlin.de/en/blog/11-top-events-30th-anniversary-fall-berlin-wall

További olvasmányok

• A berlini fal: 1961. augusztus 13. – 1989. november 9. Frederick Taylor

• A berlini fal története: Egy emlékmű életrajza Hans-Hermann Hertle

• A berlini fal után: Memory and the Making of the New Germany, 1989 to the Present Hope M Harrison

• Berlin a hidegháborúban 1959-1966 Allan Hailstone

• The Collapse: the Accidental Opening of the Berlin Wall Mary Elise Sarotte

• Stasiland: Történetek a berlini fal mögül Anna Funder

• Die Berliner Mauer Für die Hosentasche – Was Reiseführer Verschweigen Bernd Ingmar Gutberlet

• Tunnelek: A berlini fal mögötti szökések el nem mondott története Greg Mitchell

Filmlista

• Viszlát Lenin! (2003) A hidegháború vége körül játszódó sötét komédia. Egy nő arra ébred kómából, hogy rájön, a berlini fal leomlott.

• A vágy szárnyai (1987) Wim Wenders klasszikusa, amely a hidegháborús Berlinben játszódik, megdöbbentő fekete-fehér képekkel, amelyek a megosztottság elidegenítő hatását idézik.

• Sonnenallee (1999) A hetvenes évek Kelet-Berlinjében játszódik.

• Mások élete (2006) A keletnémet állami megfigyelés által elszabadult emberi tragédiákról.

• Egy, kettő, három (1961) Billy Wilder rendezésében – a hidegháborús Berlinben játszódik.

• Gundermann (2018) Andreas Dresen rendezésében, a valós keletnémet énekes-dalszerzőről, Gerhard Gundermannról, aki szénbányászként és a titkosrendőrséggel küzd meg a totalitárius államban.

• A halványuló fény idején (2017) Egy keletnémet család egy napját bemutató dráma. Eugen Ruge 2011-es regénye alapján: In Zeiten des abnehmenden Lichts.

• Deutschland 83 (2015) A kritikusok által elismert német-amerikai tévésorozat egy kémként nyugatra küldött keletnémetről.