Do you love s’mores? Ki ne szeretné, ugye? Az a sok mályvacukros, csokis és grahamkrémes finomság összedolgozva. Már most megéhezünk, ha csak rájuk gondolunk!
A s’mores készítésének egyik kedvenc része természetesen a mályvacukor sütése nyílt tűzön. Imádjuk nézni, ahogy a lángok fel-le ugrálnak, és lassan aranybarnára pirítják a mályvacukrot.
A lángok pislákolása könnyen elvarázsol. Élvezzük látni a különböző színeket, amelyeket felvesznek, ahogy fényesen égnek. Bár a lángok többsége a narancs és a sárga árnyalatai között lebeg, időről időre más színeket is megpillantunk, köztük a pirosat, a fehéret és a kéket. Mi okozza tehát a lángok különböző színű égését?
A tudósok az égést (amit égésnek nevezünk) egy tüzelőanyag, például földgáz, olaj vagy fa és egy oxidáló vegyület, például oxigén közötti reakcióként határozzák meg. Az égés során hő és fény keletkezik. Az égésből származó hőt könnyen érezhetjük, a kibocsátott fényt pedig lángok formájában láthatjuk.
A lángok különböző okokból különböző színeket vesznek fel. A két legfontosabb tényező a hőmérséklet és a tüzelőanyag kémiai összetétele. Először nézzük meg, milyen hatással van a hőmérséklet a lángok színére.
A tudósok megtudták, hogy a vörös lángok 980º F és 1 800º F közötti hőmérsékletnek felelnek meg. A lángok narancssárgává válnak, amikor a hőmérséklet eléri a 2 000º F és 2 200º F közötti hőmérsékletet. Amikor a hőmérséklet megközelíti a 2 400º F és 2 700º F közötti hőmérsékletet, a lángok fehérnek tűnnek.
Ezeket a különbségeket saját szemével is láthatja, ha megfigyel egy gyertya lángját vagy egy égő fadarabot. A lángnak a gyertyához vagy a fához legközelebbi része általában fehér lesz, mivel a hőmérséklet általában a tüzelőanyagforrás közelében a legnagyobb. Minél távolabb kerül a láng a tüzelőanyag forrásától, a hőmérséklet csökken, ami ahhoz vezet, hogy a láng nagy része gyakran narancssárga, míg a csúcsa piros.
Még egy másik színt is láthattál már rendszeresen megjelenni a lángokban: a kéket. Ha például van otthon gáztűzhelye, vagy látott már ilyet működni, akkor tudja, hogy a földgázlángok főként kék színűek. Hasonlóképpen, a lángnak egy gyertyához vagy egy fadarabhoz legközelebbi része is lehet kék a fehérbe keverve.
A kék szín a fehérnél is forróbb hőmérsékletet jelez. A kék lángok általában 2600º F és 3000º F közötti hőmérsékleten jelennek meg. A kék lángok több oxigént tartalmaznak és forróbbak, mivel a gázok forróbban égnek, mint a szerves anyagok, például a fa. Amikor földgázt gyújtunk meg egy kályhaégőben, a gázok gyorsan, nagyon magas hőmérsékleten égnek el, és főként kék lángokat eredményeznek.
Míg a lángokban látható színek többségéért a hőmérsékletbeli eltérések felelősek, a tüzelőanyag kémiai összetétele is szerepet játszhat. Például a gyakori fosszilis tüzelőanyagok, mint a földgáz és a kőolaj, főként szénhidrogénvegyületekből állnak, amelyek a kék spektrumban bocsátanak ki fényt.
Ha más kémiai elemek is jelen vannak, azok égéskor saját, egyedi hullámhosszú fényt bocsátanak ki. Például a lítium elem rózsaszínű lángot, míg a volfrám elem zöld lángot ad.