“Mindig tudom, mikor kezdődik” – sóhajtja a 17 éves Lily. “Fáradtnak, szomorúnak és kövérnek érzem magam. A legapróbb, leghülyébb dolgok miatt is dühös és ideges leszek. Tudom, hogy nem valódi, de még mindig nagyon rossz érzés.”
A legtöbb nő és tizenéves lány számára a menstruáció csak az élet része. Legrosszabb esetben egy havi kellemetlenség, legjobb esetben egy emlékeztető, hogy a testünk jól van, és úgy működik, ahogy kell. De az olyan lányok számára, mint Lily, akik premenstruációs diszfóriás zavarban szenvednek, a menstruáció kezdete a teljes pokol egy hetének tűnhet.
Mi a PMDD?
A PMDD, akárcsak legismertebb, de kevésbé szélsőséges rokona, a premenstruációs szindróma vagy PMS, testi és érzelmi tünetek együttese. A menstruációs ciklus luteális fázisában, közvetlenül a menstruáció előtt jelentkeznek, amikor a méh a hormonok megugrása révén felkészül a terhesség lehetőségére.
A PMDD és a PMS tünetei gyakran hasonlónak tűnnek, és a következőket foglalják magukban:
- hangulati rosszkedv: depresszió, szorongás, ingerlékenység vagy akár düh, amely látszólag a semmiből tör elő
- Túlzott sírás vagy ok nélküli sírás
- Túlterheltnek érzi magát, vagy mintha alig élné túl
- Az elutasításra való intenzív érzékenység: aggodalom, hogy mindenki dühös vagy elégedetlen Önnel
- koncentrációs problémák vagy nehézségek egy feladatra koncentrálni
- növekedett vagy csökkent étvágy
- fizikai panaszok: kimerültség, puffadás, görcsök, fejfájás, érzékeny mellek és testfájdalom
A tünetek általában 5-8 nappal a menstruáció előtt kezdődnek, de előfordulhat, hogy már korábban elkezdődnek, és megszűnnek, amint a menstruáció megkezdődik. A PMDD kezdete a pubertáskor után bármikor bekövetkezhet.
Mi a különbség?
Becslések szerint a nők és lányok 75 százaléka tapasztal valamilyen érzelmi és fizikai kellemetlenséget a menstruációja körül, de a PMS hatása az életükre általában viszonylag enyhe. A PMDD tünetei sokkal súlyosabbak, és gyakran olyan problémákat okoznak, amelyek még azután is fennállnak, hogy a tamponos doboz visszakerült a szekrénybe.
“Mindannyiunknak lehetnek hangulatingadozásai a menstruáció kezdete előtt, de a PMDD esetében arról beszélünk, hogy más embernek érezzük magunkat” – mondja Dr. Stephanie Samar, klinikai pszichológus, aki fiatal nőkkel dolgozik a Child Mind Institute-ban. Ez csak akkor PMDD, ha komolyan károsítja.
Például:
- Egy PMS-es lány fáradtnak vagy kissé kimerültnek érezheti magát. A PMDD-ben szenvedő lány szinte képtelen lehet felkelni az ágyból, vagy még az egyszerű feladatokra is nehezen tud koncentrálni.
- A PMS-ben szenvedő lány rosszkedvűnek vagy frusztráltnak érezheti magát. Egy PMDD-s lány irracionális haragot érezhet, hirtelen harcba keveredhet a szeretteivel, vagy a barátságok vagy romantikus kapcsolatok megromlásához vezethet.
- Egy PMS-es lány érzelmesebb lehet, és olyan dolgok miatt sírhat, mint a szomorú reklámok. A PMDD-ben szenvedő lány valószínűleg inkább súlyos depressziós epizódhoz hasonló érzéseket tapasztal, beleértve a reménytelenség, értéktelenség, nyomorúság és akár öngyilkossági gondolatok érzését is.
A PMDD-t az ösztrogén és a progeszteron hormonokra való fokozott érzékenység okozza, amelyek a menstruációt megelőző héten megnövekednek. 2017-ben a National Institutes of Health kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a PMDD valószínűleg genetikai eredetű. Azok a lányok, akiknek az édesanyja korábban súlyos premenstruációs tünetekkel küzdött, nagyobb valószínűséggel szenvednek PMDD-ben.
A következmények
Mikor a PMDD javában tart, a lányok érzékenyebbek, és meggondolatlanabbul és intenzívebben reagálnak mindenre, ami elutasításnak tűnik. Valami, mint például a barátjuk alkalmi megjegyzése vagy a testvérük nem hajlandó kikapcsolni a tévét, komoly kirohanást válthat ki.
A PMDD egyik legnehezebb aspektusa, hogy bár a kirohanásokat okozó tünetek megszűnnek, amint a lányok menstruálnak, az ebből fakadó konfliktusok, tanulmányi nehézségek és interperszonális problémák nem. “Megjött a menstruációm, és újra jól éreztem magam” – mondja Lily – “de addigra már annyi kárt okoztam, hogy szinte már nem is számított. Jobban éreztem magam, de a problémák még mindig megvoltak.”
A tünetek után
Egy különösen szörnyű premenstruációs hét után, amelynek során Lily kihagyott egy fontos feladatot, kihagyta az úszóedzést és “gyakorlatilag mindenkivel összeveszett”, Lily édesanyja azt javasolta, hogy beszéljenek a nőgyógyászával. Az orvos azt mondta Lilynek, hogy kezdje el követni a tüneteit.
A követés az első lépés annak megállapításában, hogy valaki PMDD-ben szenved-e. A diagnózis felállításához a szakértők legalább két cikluson át tartó nyomon követést igényelnek, amely a viselkedésben és a hangulatban következetes mintákat mutat. Ha úgy gondolja, hogy a lányának PMDD-je lehet, dolgozzon vele együtt, hogy megjelölje a tüneteket: mik azok, mennyire súlyosak és meddig tartanak. A papíralapú naptárak jól működnek, és sok perióduskövető alkalmazás rendelkezik olyan funkcióval, amely lehetővé teszi a felhasználók számára a tünetek rögzítését. A tizenévesek maguk is követhetik a ciklusokat, vagy a szülők is követhetik velük együtt.
Beszéljen orvosával
Ha már két vagy több ciklust követett, kérjen időpontot egy nőgyógyásszal való beszélgetésre. Tudassa az orvossal, hogy úgy gondolja, a lányának PMDD-je lehet, és ossza meg vele az összegyűjtött információkat. Mivel a PMDD még mindig viszonylag új diagnózis, egyes orvosoknak időre lehet szükségük ahhoz, hogy felkutassák a lánya számára legjobb kezelési lehetőségeket.
Nagyon fontos, hogy találjon valakit, aki figyelmes és alapos, jegyzi meg Dr. Samar. “Ha úgy gondolja, hogy ez a diagnózis illik Önre, de az orvosa nem hallgatja meg, vagy lekicsinyli az aggodalmait, fontolja meg egy második vélemény beszerzését” – teszi hozzá. “Találnia kell valakit, aki megérti az aggodalmait, és komolyan veszi azokat.”
Medicinák
Egyes esetekben az orvosok gyógyszeres kezelést javasolhatnak a PMDD kezelésére. A fogamzásgátló tabletták gyakran az első választás, mert segíthetnek szabályozni és kiegyensúlyozni a menstruáció előtti hormonális változásokat. Egyes esetekben az orvosok antidepresszánsokat írhatnak fel. Ha a lánya már szed antidepresszánst, az orvosa javasolhatja, hogy növelje az adagot azon a héten, amikor a legintenzívebbek a tünetei.
Tervezés és alkalmazás
Az utókezelés során összegyűjtött információk megkönnyíthetik az otthoni megelőző állványozást is. “Az, hogy tudjuk, hogyan hat Önre a PMDD, nagyon fontos információ” – mondja Dr. Samar. “Az előre tervezés segíthet a hatások minimalizálásában.”
Azzal, hogy megtervezi, hogyan kezeli a stresszt, az interperszonális interakciókat és a fizikai tüneteket, amíg jól érzi magát, segíthet átvészelni a nehéz helyzeteket, amikor rosszul érzi magát.
- Ha gyakran veszekszik, kerülheti a nagy társasági terveket, például a partikat vagy randevúkat. Ha problémák merülnek fel, kössön megállapodást arról, hogy a kellemetlenségekről vagy konfliktusokról akkor beszélnek újra, amikor már jól érzi magát.
- Töltse fel a lakást egészséges élelmiszerekkel, és tervezzen sok vizet.
- Az alkohol gyakran súlyosbíthatja a tüneteket. Ha idősebb vagy, vállalhatod, hogy a menstruációd utánig nem iszol.
- Bátorítsd a testmozgásra. “Tudjuk, hogy a testmozgás nagy segítség a PMDD esetében” – mondja Dr. Samar. Segíts neki mozogni. Ha beiratkozik egy jógaórára, vagy futást tervez, az segíthet enyhíteni a tüneteket, és segíthet neki, hogy nyugodtabbnak érezze magát.
- A lányok kognitív-viselkedési technikákat is alkalmazhatnak, hogy segítsenek kezelni néhány lázadóbb érzést, mondja Dr. Samar. “Próbáld meg megkérdőjelezni azokat a gondolatokat és érzelmeket, amelyekről tudod, hogy aránytalanok lehetnek” – javasolja. “Lassítson le, és szánjon egy másodpercet arra, hogy megkérdezze: “Azért reagálok így, mert tényleg annyira feldúlt vagyok? Vagy azért reagálok így, mert most érzékenyebb vagyok?”
Mivel több lány fejleszti és gyakorolja a megküzdési készségeket, jobban tudják majd enyhíteni a PMDD hatását, ami még fontosabbá válik, ahogy idősebbek lesznek, mondja Dr. Samar. “A PMDD nem múlik el. Tehát ezekre a készségekre egész életükben szükségük lesz.”
Vegyük komolyan
“Ez egy komoly rendellenesség, de történelmileg nem úgy kezeltük” – mondja Dr. Samar. “Sok PMDD-ben szenvedő nő és lány nincs is tudatában annak, hogy ez a normális működésen kívül esik.” Lily is köztük van. Mióta 13 évesen elérte a pubertáskort, azt feltételezte, hogy a tünetei a menstruáció normális, bár szörnyű részei. “Azt hittem, hogy mindenki ezen megy keresztül” – mondja – “és ennek így kell lennie.”
Az egyik első dolog, amit a PMDD-ben szenvedő lányoknak, családjuknak és orvosaiknak meg kell érteniük, hogy nem lehet csak úgy “túllépni rajta” – magyarázza Dr. Samar. “Ez szerves. Ez nem olyasvalami, amiről úgy dönthetsz, hogy nem érzel.”
A szülőknek ügyelniük kell arra, hogy érvényesítsék lányaik tapasztalatait, még akkor is, ha megpróbálnak segíteni nekik abban, hogy megtanulják egészségesebb módon kezelni az érzelmeiket. “Ne mondd, hogy csak azért mondod, mert most menstruálsz, hamarosan elmúlik” – magyarázza. Ehelyett azt javasolja, hogy a szülők próbálkozzanak inkább valami olyasmivel, hogy “Látom, mennyire feldúlt vagy. Tartsunk most egy kis szünetet, és beszéljünk erről, amikor egy kicsit nyugodtabbnak érzed magad.”
A továbblépés útjának megtalálása
Lily számára életmentő volt, hogy felfedezte, hogy PMDD-je van. “Mielőtt megértettem volna, hogy mi folyik itt, három hétig úgy éreztem, hogy egyre jobban megrémülök, mintha ez fog rám törni, és a negyedik héten már kezdtem megőrülni”. De miután diagnosztizálták, azt mondja, a dolgok jobbra fordultak. És könnyebbek. Lily nőgyógyásza fogamzásgátló tablettákat írt fel neki, és megtanult néhány technikát, amelyek segítenek neki kontrollálni az érzelmeit. “Azelőtt olyan volt, mint egy cunami” – mondja – “ellenőrizhetetlen és teljesen pusztító”. Most már inkább kis hullámok. Nem tökéletes, de sokkal könnyebb, és meg tudok vele birkózni.”
- Segített ez?
- IgenNem