A megfigyelésnek két módszere van:
1. Passzív megfigyelés
Passzív megfigyelés, amelyet “árnyékolásnak” is nevezhetünk, amikor a felhasználót vagy felhasználókat követjük, miközben a kutató által megfigyelt mindennapi feladataikat végzik. Néha a kutatás megkezdése előtt a felhasználókkal egyedül vagy csoportosan interjút készítenek, hogy többet tudjanak meg róluk és szükségleteikről. A megfigyeléseket a nap folyamán számos módszerrel, például jegyzeteléssel, fényképekkel, vázlatokkal vagy videókkal dokumentálják. A kutatást csapatmunkában is végezhetik, hogy nagyobb számú felhasználót figyelhessenek meg, és így gyorsan nagyobb betekintést nyerhessenek. Ez a megfigyelési módszer jó módja annak, hogy a kutatók első kézből lássák, hogyan járnak a felhasználók a napjukon, és azonosítani tudják, ha a felhasználó egy dolgot mond a kutatónak, de valójában más módon lép interakcióba.
2. Kontextuális interjúk
A kontextuális interjúk során a kutató interakcióba lép a felhasználókkal, miközben megfigyeli őket a mindennapi feladataik elvégzése közben. Az interjúk természetes környezetben zajlanak, hogy ne érezzük túl formálisnak. A kutató megfigyeli a felhasználókat mindennapi feladataik végzése közben, és kérdéseket tesz fel, hogy betekintést nyerjen.
Analízis
A megállapítások elemzése attól függően változik, hogy milyen módszerrel gyűjtötték a betekintést. Mindkét esetben azonban a kutatás célja az volt, hogy mélyreható képet kapjunk a felhasználókról és arról, hogy miként végzik el a vizsgált feladatokat. A kutatók mintákat és témákat keresnek az adatokból. Megkeresik azokat a kihívásokat és akadályokat, amelyekkel a felhasználók találkoztak, és azt, hogy ez hogyan hatott a különböző felhasználókra.
Az adatok elemzéséhez használt módszerek egyike az affinitási diagram használata. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a kutatásból származó összes megfigyelést összegyűjtse és csoportosítsa, hogy elkezdhesse keresni a mintákat. A kutatók az összes kulcspontjukat Post-It-cetlikre írják, majd ezeket olyan csoportokba sorolják, amelyek ugyanarra a témára vonatkoznak.
A néprajzi kutatás előnyei
- Az első látásra való lehetőség.hogyan lépnek kapcsolatba a felhasználók a technológiával a természetes környezetükben
- Nem várt problémák azonosítása, amelyekkel egy használhatósági teszt során esetleg nem találkoztunk volna
- Lehetőség új termékötletek tesztelésére a piacra kerülés előtt, hogy lássuk, milyen a kereslet
A néprajzi kutatás hátrányai
- Mivel nagyobb betekintést nyerünk a felhasználókba, sokkal tovább tart az összes eredmény létrehozása és elemzése.
- A rövid vizsgálatok nem biztos, hogy a felhasználó természetes módon viselkedik, mivel tisztában van a jelen lévő kutatókkal.
- A néprajzi vizsgálatok elvégzésének költségei általában sokkal magasabbak, mint egy használhatósági teszt elvégzése.
Következtetés
A néprajzi vizsgálatok jó módja annak, hogy valóban megértsük a felhasználókat és a kihívásokat, amelyekkel a mindennapi életük során szembesülhetnek. A kutatás olyan betekintést nyújt a felhasználókról, amelyet talán nem látott volna, ha egy laboratóriumban egy feladat elvégzésére kérik őket. A néprajzi vizsgálatok azonban költségesek és időigényesek lehetnek, ezért a kutatási módszer helyes megválasztása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kutatási kérdésekre választ kapjon. Miután elvégezte a vizsgálatot, az eredményeket olyan informatív és értelmes módon kell bemutatnia, amely lehetővé teszi a csapatok számára, hogy az információkat tájékozott változtatásokhoz használják fel, ügyelve arra, hogy a saját véleménye ne kerüljön bele a megállapításokba.