A myelodysplasztikus szindrómák (MDS) olyan állapotok, amelyek a csontvelőben lévő vérképző sejtek rendellenességével járnak. Ez egy vagy többféle vérsejt alacsony számához vezet. Az MDS a rák egy fajtájának tekinthető.
Normális csontvelő
A csontvelő bizonyos csontok közepén található. Vérképző sejtekből, zsírsejtekből és támasztószövetekből áll. A vérképző sejtek kis hányada vérképző őssejt. Az őssejtekre új vérsejtek előállításához van szükség.
A vérsejteknek 3 fő típusa van: vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék.
A vörösvérsejtek felveszik az oxigént a tüdőben, és elszállítják a szervezet többi részébe. Ezek a sejtek a szén-dioxidot is visszahozzák a tüdőbe. A túl kevés vörösvértestet vérszegénységnek nevezzük. Ettől az ember fáradtnak és gyengének érezheti magát, és sápadtnak tűnhet. A súlyos vérszegénység légszomjat okozhat.
A fehérvérsejtek (más néven leukociták) fontosak a szervezet fertőzések elleni védelmében. A fehérvérsejteknek különböző típusai vannak:
- A granulociták olyan fehérvérsejtek, amelyek mikroszkóp alatt látható szemcsékkel rendelkeznek. A csontvelőben a granulociták a myeloblasztoknak nevezett fiatal sejtekből fejlődnek ki. A granulociták leggyakoribb típusa a neutrofil. Ha a vérben a neutrofilek száma alacsony, az állapotot neutropeniának nevezzük. Ez súlyos fertőzésekhez vezethet.
- A monociták szintén fontosak a szervezet baktériumokkal szembeni védelmében. A csontvelőben lévő, monocitákká alakuló sejteket monoblasztoknak nevezzük.
- A limfociták antitesteknek nevezett fehérjéket termelnek, amelyek segítenek a szervezetnek a baktériumok elleni küzdelemben. Közvetlenül is képesek elpusztítani a betolakodó baktériumokat. A limfociták általában nem kórosak az MDS-ben.
A vérlemezkéket a vérsejtek egyik típusának tartják, de valójában egy sejt apró darabjai. A csontvelőben egy megakariocitának nevezett nagy sejtként indulnak el. Ennek a sejtnek a darabjai letörnek, és vérlemezkékként kerülnek a véráramba. A véralvadáshoz vérlemezkékre van szükséged. Ezek eltömítik a vérerek sérült területeit, amelyeket vágások vagy zúzódások okoznak. A vérlemezkék hiánya, az úgynevezett trombocitopénia rendellenes vérzést vagy véraláfutást eredményezhet.
Myelodiszpláziás szindrómák
Az MDS-ben a csontvelőben lévő sejtek egy része rendellenes (diszpláziás), és problémái vannak az új vérsejtek létrehozásával. Az ezekből a csontvelősejtekből képződő vérsejtek közül sok hibás. A hibás sejtek gyakran hamarabb elpusztulnak, mint a normális sejtek, és a szervezet néhány abnormális vérsejtet is elpusztít, így a személynek nincs elegendő normális vérsejtje. Különböző sejttípusok lehetnek érintettek, bár az MDS-ben a leggyakoribb lelet a vörösvérsejtek hiánya (vérszegénység).
Az MDS-nek több különböző típusa létezik aszerint, hogy hányféle vérsejttípus érintett és egyéb tényezők alapján.
Az MDS körülbelül 3 betegből 1 betegnél a csontvelősejtek gyorsan növekvő rákos daganatává, akut myeloid leukémiává (AML) fejlődhet. Régebben az MDS-t néha előleukémiának vagy parázsló leukémiának nevezték. Mivel a legtöbb betegnél nem alakul ki leukémia, az MDS-t régebben az alacsony rosszindulatú potenciállal rendelkező betegségek közé sorolták. Most, hogy az orvosok többet tudnak az MDS-ről, az MDS-t a rák egyik formájának tekintik.