A fajgazdagságot egy közösségen belüli fajok számaként határozzuk meg, és a biodiverzitással a biodiverzitás meghatározásának módjától függően áll kapcsolatban.
A biológiai sokféleséget többféleképpen lehet meghatározni és mérni. A biológiai sokféleségről szóló egyezmény a következőképpen határozza meg: “… az összes forrásból származó élő szervezetek közötti változatosság, beleértve többek között a szárazföldi, tengeri és egyéb vízi ökoszisztémákat és azokat az ökológiai komplexeket, amelyeknek részei; ez magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti és az ökoszisztémák közötti változatosságot”. A biológiai sokféleség meghatározásáról itt olvashat bővebben.
Ha a genetikai sokféleségre utalunk, akkor egy közösségen belüli nagyobb fajszámú közösség valószínűleg nagyobb genetikai sokféleséggel rendelkezik, mint egy kisebb fajszámú közösség.
Ha a faji diverzitásra utalsz, ez a fajgazdagságból áll, a fajok egyenletességével (az egyes fajok relatív gyakorisága) együtt, és gyakran abból, hogy a fajok genetikailag mennyire különböznek egymástól. (Arról, hogy a fajdiverzitás miben különbözik a fajgazdagságtól, itt olvashat).
Végezetül, ha az ökoszisztéma-diverzitásra, vagyis az ökoszisztémák változatosságára utalunk egy adott helyen belül, a kapcsolat a fajgazdagsággal nem ilyen egyszerű. Egyes ökoszisztémák különösen gazdagok, míg mások jellemzően nem. Lehet egy terület alacsony ökoszisztéma-diverzitással, mondjuk egyetlen ökoszisztéma, de ha ez az ökoszisztéma mégis magas fajgazdagsággal rendelkezik, összehasonlítva egy olyan területtel, ahol több alpesi ökoszisztéma található, de az egyes ökoszisztémákon belül alacsony a fajgazdagság.