Fred Espenak / NASA GSFC
Miért van az üstökösöknek csóvájuk?
Az üstökösöknek a perihélium – a pályájuknak az a pontja, amikor a legközelebb vannak a Naphoz – közeledtével alakul ki csóvájuk. A Nap hője elpárologtatja az üstökös anyagának egy részét, felszabadítva a jégben rekedt porszemcséket.
A napsugárzás nyomása és a napszél együttesen fújja el a gázt és a port az üstökösmagról, két külön csóvát képezve: az ioncsóvát és a porcsóvát.
Kétféle csóva
Az ultraibolya fény ionizálja az üstökösről lefújt semleges gázt, és a napszél ezeket az ionokat egyenesen kifelé viszi a Napból, hogy kialakítsa az ioncsóvát, amely jellemzően kék színben világít. A porcsóva ezzel szemben semleges, apró porszemcsékből áll (hasonló méretűek, mint a cigarettafüstben találhatóak). A Nap sugárzásának nyomása ezeket a részecskéket az üstökösmagtól távolabb tolja. Ezek a részecskék továbbra is követik az üstökös Nap körüli pályáját, és egy diffúz, ívelt csóvát alkotnak, amely a Földről nézve általában fehér vagy rózsaszínűnek tűnik.
Az üstökösök nem az egyetlen objektumok a Naprendszerben, amelyeknek van csóvájuk – a legújabb megfigyelések szerint még az aszteroidák is növeszthetnek időnként porcsóvákat.