Talán azzal kellene kezdenünk, hogy megértsük, hogyan kerültek a portugálok az Egyesült Államokban a spanyolajkúak címkéjére.
Az etnikai név portugál amerikaiaknak való tulajdonítása a szövetségi kormánnyal és azzal a zűrzavarral és viszálykodással kezdődött, amely annak eldöntésekor keletkezett, hogy mely vállalkozások jogosultak a kisebbségi tulajdonú vállalkozásoknak szóló pozitív diszkriminációs szerződéskötési programokra.
1977-ben a Szövetségi Vezetési és Költségvetési Hivatal (OMB) tisztázta, hogy a spanyolajkúak kifejezés nem foglalja magában “a portugál származásúakat, különösen a Brazíliából, Guyanából, Suriname-ból, Trinidadból, Belize-ből és Portugáliából származó embereket” (Brune).
1980-ban az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériuma (DOT) – mivel nem akarta kizárni Dél-Amerika legnagyobb országából, Brazíliából származó embereket – elfogadta a spanyolajkúak saját definícióját, amely a “spanyol és portugál kultúrájú, Mexikóból, Dél- vagy Közép-Amerikából vagy a Karib-szigetekről származó embereket” foglalta magában, amely leírás kizárta az európai portugálokat és spanyolokat (Brune).
Alig egy évvel később, egy új kormányzat és egy spanyolajkú amerikai vállalkozói csoport nyomására, amely az európai származású spanyolajkúak bevonását kérte, a DOT úgy döntött, hogy a spanyolokat is bevonja. És, hogy ne zárja ki a brazilokat, a DOT hozzáadta a “portugál származású” megjelölést, így az etnonimát kiterjesztette a Portugáliából származó emberekre is (Brune).
A véletlen folytán 1983-ban a portugálok kimaradtak a spanyolajkúak definíciójából, amelyet a Kongresszus a Small Business Act (SBA) 8d. szakaszához fűzött hozzá.
A portugál-amerikai vállalkozók és néhány képviselőjük tiltakozása fogadta ezt a kizárást a Kongresszusban. A portugálokat a Small Business Administration 1986-ban, a DOT pedig 1997-ben vette vissza a spanyolajkúak meghatározásába (Brune).
Néhány amerikai államban a portugálok is kisebbségi státuszt kaptak, és ez is jelentős előnynek bizonyult néhány portugál tulajdonú vállalkozás számára. A közelmúltban néhány ilyen állam visszavonta a portugál vállalkozások “kisebbségi” besorolását.
A portugálokat spanyolajkúaknak lehet-e nevezni azokban az államokban és más joghatóságokban, ahol már nem, vagy soha nem is voltak hivatalosan olyan kisebbségi csoportnak minősítve, amely jogosult a közbeszerzések során “elkülönítésre”?
Továbbá, egy olyan népességnek, amely nem vallja magát spanyolajkúnak, kell-e ezt az etnikai nevet adni?
Az 1980-as népszámlálás során a portugál bevándorlók 12%-a vallotta magát spanyolajkúnak. A PewResearchCenter által a 2018-as amerikai közösségi felmérés táblázatainak elemzése azt mutatja, hogy a Portugáliából származó bevándorlóknak csupán 1%-a azonosította magát spanyolajkúként (Lopez et al.).
Az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala jelenleg a spanyolajkúak etnikai kategóriájából a portugálokat és a brazilokat is kizárja (Garcia).
De talán a legmeggyőzőbb érv, amely egyszer s mindenkorra eldöntheti ezt a vitát, társadalmi-gazdasági jellegű.
Társadalmi-gazdasági mutatók: Portugál amerikaiak, mexikói amerikaiak, and Irish Americans
|
Portugál amerikaiak |
Mexikói amerikaiak |
Írek amerikaiak | |
|
Műveltségi szint |
|||
|
érettségizett vagy magasabb végzettségű |
88.3% |
66.1% |
95.1% |
|
Bachelor’s degree or higher |
31.6% |
13.4% |
39.9% |
|
Jövedelemszint |
|||
|
Háztartási átlagjövedelem |
79 dollár,050 |
$55,943 |
$76,036 |
|
Családi átlagjövedelem |
93,899 |
58,488 |
96 dollár,553 |
|
Szegénységi ráták |
|||
|
Az összes család |
6.3% |
15,3% |
5,0% |
|
Minden ember |
8. US Census Bureau, Selected Population Profile in the United States. 2019 American Community Survey, 1 Year Estimates
A Népszámlálási Hivatal adatai azt mutatják, hogy a portugálok társadalmi-gazdasági szempontból sokkal közelebb állnak más európai bevándorlócsoportokhoz, például az ír-amerikaiakhoz, mint az Egyesült Államok néhány jelentős hátrányos helyzetű kisebbségi csoportjához. Akként egyértelmű, hogy a portugálokat inkább európai amerikaiaknak, mint spanyolajkúaknak kell tekinteni. Ez nem zárja ki a két- és többnemzetiségű, valamint a többnemzetiségű portugálokat, mivel ők minden faji és etnikai hátterükkel azonosulhatnak. A mexikói amerikaiakra vonatkozó adatok azt tükrözik, hogy a közelmúltban nagy számban érkeztek olyan bevándorlók, akik alacsony iskolai végzettséggel és szakmai képzettséggel érkeztek, és így az amerikai gazdaság különböző ágazataiban alacsony fizetésű munkahelyeket töltenek be. A portugálok történelmileg ugyanebben a helyzetben voltak, de míg a Portugáliából érkező bevándorlás az 1980-as évek óta csökken, a Mexikóból érkező bevándorlás az utóbbi évtizedekben gyorsan nőtt. Most, ahogy az adatok mutatják, a portugálok társadalmi-gazdasági szempontból jól beilleszkedtek és integrálódtak az amerikai társadalomba. A spanyolajkúak címke, amely kisebbségi státuszt feltételez, ezért nem megfelelő erre a népcsoportra. * Dr. Dulce Maria Scott, az indianai Anderson Egyetem Szociális Munka, Büntetőjogi és Családtudományi Tanszékének tanszékvezetője. Hivatkozott művek: Brune, Tom. “Minority Status Not So Simple — Politics, Agency Quirks Often Shape Definition.” (Kisebbségi státusz nem olyan egyszerű — Politika, ügynökségi furcsaságok gyakran alakítják a definíciót). The Seattle Times, 1998. október 5. https://archive.seattletimes.com/archive/?date=19981005&slug=2775989. Garcia, Ana-Maria, CensusAcademy Webinar Series: Hispanics in the U.S. 23 Sep 2020. Lopez, Mark Hugo, Jens Manuel Krogstad, and Jeffrey S. Passel. “Ki a spanyolajkú?” PewResearchCenter, 2020. szeptember 15. https://www.pewresearch.org/fact-tank/2020/09/15/who-is-hispanic/ US Census Bureau, Selected Population Profile in the United States. Amerikai közösségi felmérés 2019, 1 éves becslések |