BuddhizmusSzerkesztés
Maitréja egy bodhiszattva, aki a buddhista hagyomány szerint megjelenik a Földön, eléri a teljes megvilágosodást és tanítja a tiszta dharmát. A szentírások szerint Maitreya a történelmi Śākyamuni Buddha, a buddhizmus alapítójának utódja lesz. A Maitreya eljöveteléről szóló prófécia valamennyi buddhista szekta (Theravāda, Mahāyāna, Vajrayāna) kánoni irodalmában megtalálható, és a legtöbb buddhista úgy fogadja el, mint egy, a távoli jövőben bekövetkező tényleges eseményről szóló kijelentést.
Bár Maitreya Buddha megjelenik a buddhizmus számos szektája által megosztott kánoni irodalomban, a buddhisták különböző történelmi kontextusokban eltérő módon fogalmazták meg Maitreya Buddhát. A kora középkori kínai buddhizmusban például a taoista és buddhista eszmék együttesen egy “Holdfény herceg” nevű bódhiszattva messiási szerepének különös hangsúlyozását eredményezték. Ráadásul a kínai Maitreyan-hagyományokat önmagukban is jelentős sokszínűség jellemezte. Erik Zürcher azt állította, hogy egy bizonyos “kanonikus” Maitreya-kultusz a negyediktől a hatodik századig úgy vélte, hogy Maitreya a Tushita mennyországban lakik, ahol a buddhisták a nagyon távoli jövőben újjászülethetnek. Egy másik rivális hagyomány viszont úgy vélte, hogy Maitréja a közeljövőben jelenik meg ezen a világon, hogy a nyomorúság és a hanyatlás idején megváltást nyújtson. A Maitréja-hitnek ezt az utóbbi formáját általában cenzúrázták és eretnekként elítélték, olyannyira, hogy kevés olyan kézirat maradt fenn, amelyet e hagyománnyal szimpatizáló buddhisták írtak.
Maitréja Buddha a kínai történelem során továbbra is fontos alakja volt az ezeréves lázadásoknak, például az úgynevezett Fehér Lótusz Társasághoz kapcsolódó lázadásoknak.
Cargo-kultuszokSzerkesztés
John Frum a Vanuatun található Tanna szigetén található teherszállító kultuszokhoz kapcsolódó személyiség. Gyakran úgy ábrázolják, mint egy második világháborús amerikai katonát, aki gazdagságot és jólétet hoz az embereknek, ha követik őt. Néha feketének, néha fehérnek ábrázolják. David Attenborough beszámolóját idézve egy találkozásról: “‘E úgy néz ki, mint te. ‘E fehér arca van. Magas ember. ‘E live ‘long South America.”
HinduizmusSzerkesztés
A hinduizmusban Kalki (devanagari: कल्कि; egyesek Kalkin és Kalaki néven is visszaadják) Visnu tizedik és utolsó Maha Avatara (nagy inkarnációja), aki azért jön, hogy véget vessen a sötétség és pusztulás jelenlegi, Kali Yugaként ismert korszakának. A név eredete valószínűleg a szanszkrit “kalka” szóból ered, amely a koszra, mocsokra vagy szennyre utal, és ezért a “szenny elpusztítóját”, “a zűrzavar elpusztítóját”, “a sötétség elpusztítóját” vagy “a tudatlanság megsemmisítőjét” jelöli.”
Náci messianizmusSzerkesztés
A nácizmus lehetséges vallási vonatkozásairól jelentős szakirodalom született. Wilfried Daim szerint Hitler és a náci vezetés azt tervezte, hogy a kereszténységet Németországban egy új vallással váltja fel, amelyben Hitlert messiásnak tekintik. A Lanz von Liebenfels és Hitler kapcsolatáról szóló könyvében Daim egy állítólagos dokumentum újranyomtatását tette közzé, amely egy olyan ülés állítólagos dokumentumát tartalmazza, amely “a végső győzelem (Endsieg) után minden vallási elkötelezettség (Religionsbekenntnisse) feltétel nélküli eltörléséről szólt … Adolf Hitler egyidejű új messiásként való kihirdetésével.”
Orosz és szláv messianizmusSzerkesztés
A romantikus szláv messianizmus szerint a szlávok, különösen az oroszok azért szenvednek, hogy a többi európai nemzet, és végül az egész emberiség megváltást nyerjen. Ez a téma nagy hatással volt a pánszlávizmus és az orosz és szovjet imperializmus fejlődésére; a lengyel romantikus költők, Zygmunt Krasiński és Adam Mickiewicz műveiben is megjelenik, többek között az utóbbi ismert kifejezésében: “Polska Chrystusem narodów” (“Lengyelország a nemzetek Krisztusa”). Messianisztikus eszmék jelennek meg az “Ukrán nép genezisének könyveiben” (Szent Cirill és Metód testvériségének kiáltványa), amelyben az általános egyenlőség és demokrácia a zaporizzsjai Sichben, amelyet az eredetileg Isten által tervezett emberi társadalom újjáéledéseként ismertek el, és a Krisztus halálába és feltámadásába vetett hithez kapcsolódik a jövőbeli újjászületés. Az újjászületett Ukrajna kiterjeszti az egyetemes szabadságot és hitet minden szláv országra, és így az Isten által tervezett ideális társadalom helyreáll.
SebastianizmusSzerkesztés
A Sebastianizmus (portugálul: Sebastianismo) egy portugál messianisztikus mítosz, amely azon a hiten alapul, hogy az Alcácer Quibir-i csatában eltűnt portugál király, Sebastián visszatér, hogy megmentse Portugáliát. A hit azután kapott lendületet, hogy António Vieira pap értelmezte Dániel 2. könyvét és a Jelenések könyvét, amely egy portugál ötödik birodalmat vetített előre. Brazíliában a Sebastianizmus legfontosabb megnyilvánulása a köztársaság kikiáltásával összefüggésben történt, amikor olyan mozgalmak alakultak, amelyek a monarchiához való visszatérést védték. A hegyvidéki népi motívumban alvó király példájaként kategorizálják, amelyet az emberek tipizálnak, akik egy hős visszatérésére várnak, hogy megmentse őket. Egy ilyen hősről írt Fernando Pessoa portugál író a Mensagem (Az üzenet) című eposzában.
TaoizmusSzerkesztés
A vallásos taoizmus a Kr. u. 3. század körül eszkatológiai eszméket fejlesztett ki. Számos szentírás megjósolja a világciklus végét, az özönvizet, a járványokat és a megmentő Li Hong 李弘 (nem összetévesztendő a Tang személyiségekkel) eljövetelét.
Wicca, Stregheria, neopaganizmus és boszorkányságSzerkesztés
Aradia Charles Godfrey Leland amerikai folklorista 1899-ben megjelent Aradia, avagy a boszorkányok evangéliuma című művének egyik fő alakja, amely szerinte egy toszkánai pogány boszorkányok egy csoportja által használt valódi vallási szöveg, amit később más folkloristák és történészek vitattak. Leland evangéliumában Aradiát Messiásként ábrázolják, akit azért küldtek a Földre, hogy megtanítsa az elnyomott parasztokat arra, hogyan végezzenek boszorkányságot, amelyet a római katolikus egyház és a felsőbb osztályok ellen használhatnak.
A Leland evangéliumának megjelenése óta Aradia “vitathatatlanul a modern pogány boszorkányság megújulásának egyik központi alakjává vált”, és mint ilyen, a neopaganizmus különböző formáiban, beleértve a wiccát és a Stregheriát, tényleges istenségként szerepel.Raven Grimassi, a Stregheria wicca ihletésű hagyományának alapítója azt állítja, hogy Aradia egy Aradia di Toscano nevű történelmi alak volt, aki a 14. századi Toscanában egy “Diana-imádó boszorkányok” csoportját vezette.
ZoroasztrizmusSzerkesztés
A zoroasztriánus filozófia szerint, amelyet a Zand-i Vohuman Yashtban szerkesztettek át,
a tizedik századik teled végén a nap láthatatlanabb és foltosabb; az év, a hónap és a nap rövidebb; és a föld terméketlenebb; és a termés nem adja meg a magot; és az emberek álnokabbak és aljas cselekedetekre hajlamosabbak lesznek. Nincs bennük hála. a tiszteletre méltó vagyon mind a perverz hitűeké lesz, és egy sötét felhő teszi éjszakává az egész eget, és a télnél is több ártalmas teremtményt fog esni.”
Saoshyant, a Béke Embere harcol a gonosz erői ellen. A végső megújulás eseményeit a Bundahishn (30.1ff) írja le: “A gonosszal vívott végső csatában az Airjámán és az Atar jászai ‘megolvasztják a hegyekben és hegyekben lévő fémet, és az úgy folyik majd a földön, mint egy folyó’ (Bundahishn 34.18), de az igazaknak (ashavan) nem esik bántódása.”
Ahura Mazda végül győzedelmeskedni fog, és az ő ügynöke, Saoshyant feltámasztja a halottakat, akiknek a teste visszaáll az örök tökéletességre, a lelkük pedig megtisztul és újra egyesül Istennel. Az idő ekkor véget ér, és az igazság/igazságosság (asha) és a halhatatlanság ezután örökkévaló lesz.