Az álmatlanság nem minden esete azonos. Az embereket különböző módon érintheti az álmatlanság, és az állapot formáinak megkülönböztetése hasznos lehet mind az egészségügyi szakemberek, mind az álmatlanságban szenvedők számára.
Az álmatlanságnak két fő típusa van:
Rövid távú álmatlanság
Az akut álmatlanság vagy alkalmazkodási álmatlanság néven is ismert, rövid ideig tartó alvászavaros epizód. A rövid távú álmatlanságot gyakran stresszes életesemény okozza, például egy szerettünk elvesztése, egy nyugtalanító orvosi diagnózis, egy világjárvány, egy kábítószer vagy marihuána abbahagyásáról való visszaesés, vagy egy jelentős munkahelyi vagy párkapcsolati változás.
Az akut álmatlanság kevesebb mint három hónapig tart, és a tünetek maguktól is elmúlhatnak, ahogy telik az idő, és az ember megbirkózik azzal a stresszes eseménnyel, amely az alvászavarokat kiváltotta. A rövid távú álmatlanság azonban tartósan fennállhat, és krónikus álmatlansággá válhat.
A rövid távú álmatlanság gyermekeket és felnőtteket egyaránt érinthet. Nőknél gyakoribb, mint férfiaknál, és a terhesség, valamint a menopauza idején is kialakulhat.
Krónikus álmatlanság
A krónikus álmatlanság az alvászavarok hosszú távú mintája. Az álmatlanság akkor tekinthető krónikusnak, ha egy személynek három hónapon keresztül vagy annál hosszabb ideig hetente legalább három éjszaka nehézséget okoz az elalvás vagy az alvás megtartása.
Néhány krónikus álmatlanságban szenvedő embernek hosszú ideje vannak alvási nehézségei. Az, hogy képtelenek a szükséges alvásra, lehet, hogy tartósan fennáll, vagy elmúlik, és hónapokig tartó epizódokkal ismétlődik.
A krónikus álmatlanságnak számos lehetséges oka van. Az akut álmatlansághoz hasonlóan stresszhelyzetekhez köthető, de összefügghet szabálytalan alvásidővel, rossz alváshigiéniával, tartós rémálmokkal, mentális zavarokkal, mögöttes fizikai vagy neurológiai problémákkal, gyógyszerekkel, az ágyban fekvő partnerrel és bizonyos más alvászavarokkal is.
A rövid távú álmatlansághoz hasonlóan a krónikus álmatlanság minden korosztályban előfordul, és a nők körében nagyobb a gyakorisága.
Az álmatlanság leírásának egyéb módjai
Míg az álmatlanság alvászavarát alapvetően vagy rövid távú vagy krónikusnak minősítik, vannak más kifejezések is, amelyeket az álmatlanság leírására használhatunk.
Ezek a kifejezések informálisan vagy a kutatók által használt módon használhatók, hogy jobban kategorizálják és elemezzék az álmatlanság különböző módjait.
Az alváskezdő álmatlanság
Az alváskezdő álmatlanság az elalvási nehézségeket írja le az éjszaka elején, vagy a műszakban dolgozók esetében mindig, amikor megpróbálják beindítani az alvást. A forgolódás és forgolódás gondolatával jár, anélkül, hogy ténylegesen el tudnánk aludni. A legtöbb alváskezdési problémával küzdő ember még 20-30 perc ágyban töltött idő után sem tud elaludni.
Az elalvási képtelenség azt jelenti, hogy az ilyen jellegű álmatlanságban szenvedő személynek csökkent a teljes alvási ideje, és ennek az alváshiánynak a hatásait másnap is érezheti.
Az alvásfenntartási álmatlanság
Az alvásfenntartási álmatlanság azt írja le, hogy nem tudunk egész éjszaka aludni. Ez leggyakrabban azt jelenti, hogy az éjszaka folyamán legalább egyszer felébred, és legalább 20-30 percig küzd, hogy visszaaludjon.
A rossz alvásfenntartással járó töredezett alvás az alvás mennyiségének és minőségének csökkenését jelenti, ami nagyobb esélyt teremt a nappali álmosságra vagy lomhaságra.
Kora reggeli ébredési álmatlanság
A korai reggeli ébredési álmatlanság azt jelenti, hogy az ember jóval azelőtt felébred, hogy reggel akar vagy tervez. Egyes szakértők ezt az alvásfenntartás egyik összetevőjének tekintik, míg mások külön-külön.
Az, hogy valaki nem képes a kívánt mennyiségű alvásra, ronthatja a másnapi fizikai és szellemi funkcióit.
Keverék álmatlanság
A vegyes álmatlanság leírása – bár nem hivatalos kifejezés – olyan emberekre alkalmazható, akiknél az alvás kezdetével, az alvás fenntartásával és a kora reggeli ébredéssel kapcsolatos problémák kombinációja áll fenn.
Az álmatlanság tágabb értelemben vett kifejezés általában úgy is felfogható, mint a vegyes álmatlanság leírása, mivel gyakori, hogy az embereknek egymást átfedő alvási problémáik vannak. Ráadásul az álmatlanságban szenvedő emberek gyakran tapasztalják, hogy tüneteik idővel változhatnak, ami megnehezíti az álmatlanság szigorú besorolását a kezdődő, a fenntartó és a kora reggeli ébrenlét altípusai közé.
Komorbid álmatlanság
A múltban az alvásproblémákat néha komorbid álmatlanságnak vagy másodlagos álmatlanságnak nevezték. Ez azt jelentette, hogy az álmatlanságról úgy gondolták, hogy egy másik állapot, például szorongás, depresszió, alvási apnoe, gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) vagy fizikai fájdalom következtében alakul ki.
A kortárs kutatások az álmatlanság mélyebb megértését generálták, amely elismeri, hogy az alvásproblémák gyakran kétirányú kapcsolatban állnak más egészségügyi problémákkal. Például, míg a szorongás hozzájárulhat az álmatlansághoz, az álmatlanság kiválthatja vagy súlyosbíthatja a szorongást is. Továbbá a más betegség által kiváltott álmatlanság nem mindig szűnik meg, még akkor sem, ha az alapprobléma megoldódik.
Ezek a kapcsolatok összetettsége miatt nehéz az álmatlanságot szigorúan komorbid vagy másodlagos betegségként besorolni. Hasonlóképpen, a több hozzájáruló tényező jelenléte sok beteg számára kihívássá teszi az álmatlanság egyetlen okának azonosítását.
Ezek miatt az alvásgyógyászatban használt álmatlansági osztályozási rendszerek eltávolodtak ettől a terminológiától, és az álmatlanság szélesebb körű megértése felé mozdultak el.
Az álmatlanság típusainak jövőbeli kutatása
Az álmatlanság sokféleképpen jelentkezhet, és a kutatók azon dolgoznak, hogy tovább azonosítsák, hogy a különböző altípusok között az okok, tünetek, egészségügyi következmények és kezelések hogyan különbözhetnek. Egyes tanulmányok például megkísérelték az álmatlanság variációit az egyén élet- és egészségtörténetével és számos más egyéni változóval összefüggésbe hozni.
A jövőben lehetséges, hogy az ilyen irányú további vizsgálatok élesíthetik az álmatlansággal kapcsolatos ismereteinket, és bővíthetik az adott betegre vonatkozó kezelés optimalizálásának lehetőségét.
- A cikk hasznos volt?
- IgenNem
Mi volt hasznos?