A Bibliának többféle változata létezik, a fordítóktól és a főszöveget kísérő különböző kommentároktól függően.
A “Biblia” szót egy nagyon fontos, általában enciklopédikus jellegű könyvre is használják, amely egy adott témával foglalkozik.
A Biblia felépítése
A Biblia összesen 66 különböző könyvből áll, amelyeket a történelem különböző időszakaiban és különböző régiókban élő emberek írtak.
A könyveket az adott vallási hagyománytól függően többé-kevésbé szentnek (azaz kanonikusnak vagy nem szentnek) tekintik. Ez a 66 könyv viszont két nagy részre oszlik:
1. Ószövetség: 39 könyvből áll, a zsidó-keresztény hitvallás szerint a világ és az emberiség teremtésének történetét meséli el, valamint a héber nép, vagyis Izrael népének történetét öleli fel, amely Kr. e. 445 körül tetőzik.
Az Ószövetség utolsó könyvében továbbá a Messiás eljövetelét jósolják meg az emberek között. Az Ószövetség a Teremtés könyvével kezdődik, amely i.e. 1445 körül íródott, és Malakiással ér véget.
2. Újszövetség: 27 könyvből áll, és magában foglalja az úgynevezett evangéliumokat, amelyek a názáreti Jézus életét és munkásságát bemutató szövegek, az emberek közé Isten fiaként való eljövetelének bejelentésétől, születésétől, utazásaitól, keresztre feszítéséig és az azt követő feltámadásáig, valamint az apostoli leveleket (apostoli levelek), amelyek az első keresztények életét és utazásait mesélik el.
Az Újszövetség a Jelenések könyvével zárul, amely i. e. 96 körül íródott.
A Biblia a judaizmus számára
A zsidó vallás számára csak az Ószövetség tekinthető szent könyvnek, amely Isten embereknek szóló szavát képviseli, míg a keresztények számára mindkét szöveg (Ó- és Újszövetség) olyan szövegek gyűjteménye, amelyeket emberek írtak isteni ihletettség alatt.
(A Biblia vallásos szöveg)
Mindkét esetben a Bibliát nemcsak mint egyfajta történelmi beszámolót használják, hanem elsősorban és elsősorban a hívők magatartásának és erkölcsének útmutatójaként.
A Biblia hét könyvét gyakran nevezik apokrif könyveknek is (úgy vélik, hogy nem isteni ihletésre íródtak), amelyek egyes keresztény egyházakban nem szerepelnek a Bibliában, és amelyeket deuterokanonikus könyveknek is neveznek.