Mi a malária?

A malária súlyos betegség, amely szinte kizárólag a trópusokon és a szubtrópusokon fordul elő. Egy Plasmodium nevű parazitával való fertőzés okozza, amely a hordozó nőstény szúnyogok csípésével terjed.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2016-ban a világ lakosságának mintegy fele volt veszélyeztetett. A legtöbb maláriás eset azoknál fordul elő, akik a Szaharától délre fekvő Afrikában és Délkelet-Ázsiában élnek vagy ott jártak. Azonban a Földközi-tenger keleti része, Óceánia és Amerika is kockázati területnek számít.

Az Egyesült Államokban a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok (CDC) évente körülbelül 1700 maláriaesetet jelentenek.

A malária fő tünetei a láz és az influenzaszerű betegség. Ha valaki malária tüneteit észleli, miután érintett területre utazott (lásd az érintett területek térképét), a lehető leggyorsabban orvoshoz kell fordulnia. Próbálja ki az Ada alkalmazást a tünetek ingyenes első felméréséhez.

A kezeletlen malária súlyos szövődményeket okozhat, ami rossz prognózissal és magas halálozással jár. Korai diagnózis és megfelelő kezelés esetén azonban kiváló a prognózisa.

A malária általában megelőzhető maláriaellenes gyógyszerek használatával, ha valaki endémiás területekre látogat. Éjszaka szúnyogriasztót és rovarhálót kell használni, mivel a maláriát terjesztő szúnyogok főleg éjszaka csípnek.

A tünetek általában a fertőzéstől számított néhány héten belül jelentkeznek, de néha sokkal tovább is eltarthat. Ez az időszak a gazdaszervezet tényezőitől és a kórokozó fajtól függően változhat, ezért a maláriás megbetegedést minden olyan esetben lehetséges diagnózisként kell figyelembe venni, amikor az érintett terület meglátogatását követő egy éven belül lázzal jár.

Tünetek

A malária tünetei általában a fertőzést követő néhány héten belül jelentkeznek, bár a gazdaszervezet korábbi kitettsége vagy a maláriával szembeni immunitása befolyásolja a tüneteket és a lappangási időt. Egyes esetekben a parazita szunnyadhat, és hónapokig, akár egy évig sem okozhat tüneteket, miután olyan területre utazott, ahol a malária jelen van.

A malária fő tünetei

A malária jelei és tünetei jellemzően a következők:

Nagyon magas láz
Rázó hidegrázás
Izzadás

Paroxizmusok – a láz, a rázó hidegrázás és az izzadás hirtelen ismétlődése vagy rohama együttesen – 24, 48 vagy 72 óránként jelentkeznek, a parazita fajától függően. Minden paroxizmus körülbelül egy-két órán át tart, és három egymást követő szakaszban jelentkezik. Az elsőt reszketés és hidegérzet jellemzi. Ezt követi a magas lázzal járó roham. Miután a beteg szokatlan mértékű túlzott izzadást tapasztal, a hőmérséklet visszaáll a normális szintre vagy akár a normális alá. Előfordul, hogy a fertőzés korai szakaszában a betegek ezt nem tapasztalják, de napközben több lázrohama is lehet.

Főfájás
Köhögés
Fáradtság
Artalgia (fájdalmas ízületek)
Az izomfájdalom

A malária kevésbé gyakori tünetei

Az ember bizonyos esetekben tapasztalhat még:

Hasi fájdalom
Letargia, ami álmatlanságot vagy mély reakcióképtelenséget és tétlenséget jelent
Émelygés
Hányás
Hasmenés, különösen gyermekeknél
Vérszegénység
Sárgaság
Légszomj
Éhségvesztés

A malária életveszélyes szövődményekkel járhat, ha nem kezelik, vagy ha a Plasmodium falciparum által okozott rosszindulatú maláriáról van szó. Ilyen lehet a légzési nehézség, a májelégtelenség, a veseelégtelenség és a sokk, valamint a nagyon súlyos agyi és központi idegrendszeri problémák.

A malária első egy-két hetében gyakran jelentkezik hasi fájdalom. Ezt többnyire a máj és a lép gyulladása okozza. A vörösvértestek nagy száma a májban és a lépben, valamint más fontos szervekben kötődik le. Ha a lép nagyon megnagyobbodik, megrepedhet, masszív belső vérzést okozva, ami sürgősségi kezelést igényel.

Erőforrások

Az emberi maláriát a Plasmodium nevű parazita okozza, különösen a P. falciparum, P. malariae, P. ovale, P. vivax és P. knowlesi fajok, amely általában fertőzött szúnyog csípésével terjed. Már egyetlen fertőzött szúnyog csípése is maláriához vezethet.

A maláriát csak a nőstény Anopheles szúnyogok képesek átadni. Amikor egy szúnyog megcsíp egy fertőzött embert, kis mennyiségű vért vesz magához, amely mikroszkopikus méretű maláriaparazitákat tartalmaz. Körülbelül egy héttel később, amikor a szúnyog a következő vérét veszi, ezek a paraziták összekeverednek a szúnyog nyálával, és a megcsípett személybe kerülnek.

Nem minden fertőző szúnyogcsípés vezet maláriához. Az egyes szúnyogok által hordozott paraziták száma befolyásolja a sikeres maláriafertőzés esélyét. Egyes szúnyogok erősen fertőzöttek lehetnek, így különösen valószínű, hogy továbbadják a betegséget.

A szúnyogok által terjesztett malária bizonyos éghajlati jellemzőktől is függ, mint például a kellően magas hőmérséklet és páratartalom az Anopheles-szúnyogok szaporodásához és túléléséhez. Ezért fordul elő a malária melegebb, trópusi területeken.

A meleg időjárás olyan emberi viselkedésre is ösztönöz, amely növelheti az Anopheles-szúnyogokkal való érintkezést szürkület és hajnal között, amikor a maláriát okozó szúnyogok leginkább csípnek. Ilyenek például a szabadban végzett tevékenységek, mint a kempingezés, a szabadban alvás, valamint a könnyű és rövid ruhák viselése, amelyek miatt több bőrfelület marad fedetlenül, és jobban ki van téve egy esetleges szúnyogcsípésnek.

Ritkán előfordulhat, hogy a malária emberről emberre terjed, anélkül, hogy szúnyogon keresztül kellene átjutni. Ez csak véren keresztül történhet, például a következő esetekben:

Szervátültetés
Vérátömlesztés
Tűmegosztás
Az anyáról a magzatra a veleszületett malária esetén

A fertőzött vér átömlesztése következtében bekövetkező fertőzés rendkívül ritka.

A malária fajtái

A malária egyes fajai a fertőző szúnyogcsípés után a tünetek megjelenése előtt eltelt tipikusan eltérő hosszúságúak. A paraziták hónapokig is megmaradhatnak, növekedhetnek és szaporodhatnak a májsejtekben, mielőtt a vörösvértestekbe kerülnének. Ezt nevezzük lappangási időnek.

A vérbe kerülve az egyes maláriaparazitafajok jellemzően eltérő hosszúságú szaporodási ciklusúak, amely során az újonnan szaporodott paraziták kitörnek a vörösvértestekből. Ez rendszeres lázcsúcsokat eredményez, amit lázciklusnak nevezünk.

A Plasmodium egyes fajai visszaesést okozhatnak, mivel a májban szunnyadó stádiumaik vannak, úgynevezett hipnozoiták, amelyek a fertőző szúnyogcsípés után több hónappal vagy évvel is aktiválódhatnak és behatolhatnak a vérbe.

A maláriát szintén két általános típusra osztják: jóindulatú malária és rosszindulatú malária. A jóindulatú malária általában enyhébb és könnyebben kezelhető.

A Plasmodium parazita öt fő faja, amely maláriát okoz az emberben:

P. falciparum: Ez a malária rosszindulatú formája, és nagyon súlyos, néha halálos kimenetelű lehet. Normális esetben a lappangási idő körülbelül 7-14 nap, de akár egy yesr is lehet. A lázciklus eleinte rendszertelen és általában napi rendszerességgel jelentkezik. Körülbelül egy hét után a láz minden harmadik napon visszatér. Ez a fajta malária nem okoz visszaesést.

P. Vivax: Ez többnyire jóindulatú. Általában a lappangási idő kb. 12-17 nap, majd minden harmadik napon visszatérő láz következik. Ez a faj visszaesést okozhat.

P. ovale: Ez többnyire jóindulatú. Normális esetben a lappangási idő kb. 15-18 nap, amit minden harmadik napon visszatérő láz követ. Ez a faj is okozhat visszaesést.

P. malariae: Ez többnyire jóindulatú. Normális esetben a lappangási idő kb. 18-40 nap, amelyet minden negyedik napon visszatérő láz követ. Ha nem kezelik, ez a faj évekig a szervezetben maradhat és tüneteket okozhat.

P. knowlesi: Ez a malária rosszindulatú formája, és nagyon súlyos, néha halálos kimenetelű lehet. Normális esetben a lappangási idő körülbelül 9-12 nap, amit naponta visszatérő láz követ. ez a maláriafaj nem okoz visszaesést.

Jó tudni: A Plasmodium knowlesi-t mikroszkóp alatt gyakran tévesen Plasmodium malariae-ként diagnosztizálják. Ez azonban súlyosabb lehet, néha rosszindulatú maláriát okozhat, és viszonylag magas a halálozási kockázata.

Diagnózis

Mivel nincsenek a betegségre jellemző tünetek, fontos, hogy az ember orvoshoz forduljon, és megemlítse a malária lehetőségét, ha egy éven belül lázat tapasztal az érintett terület meglátogatását követően.

Más fertőzések is jelentkezhetnek hasonló tünetekkel, mint például a tífusz, a HIV, a dengue-láz, az agyhártyagyulladás/ agyvelőgyulladás vagy a vírusos vérzéses láz ,amelyben az erek megrepednek. A legtöbb elmulasztott maláriás fertőzést tévesen diagnosztizálják nem specifikus vírusfertőzésként, influenzaként, gasztroenteritiszként vagy hepatitiszként. Próbálja ki az Ada alkalmazást az ingyenes tünetfelméréshez.

Az orvos általában áttekinti az illető kórtörténetét, és rákérdez a trópusi éghajlatra való közelmúltbeli utazásokra. Fizikai vizsgálatot is végeznek annak megállapítására, hogy a lép vagy a máj megnagyobbodott-e.

A diagnózis megerősítésére vérvizsgálatot is végezhetnek. Laboratóriumi vizsgálat után a vérminták általában kimutathatják:

Ha malária van jelen
Milyen típusú malária van jelen
Ha a fertőzést a parazita olyan változata okozza, amely rezisztens bizonyos típusú gyógyszerekkel szemben

Ha a fertőzés vérszegénységet okozott
Ha a fertőzés életfontosságú szerveket érintett

A malária jelenlétének és a Plasmodium-fertőzés típusának pontos diagnózisa fontos:

A megfelelő kezelés biztosítása érdekében a legjobb kimenetel érdekében
A malária-endémiás területeken széles körben elterjedt, növekvő gyógyszerrezisztencia miatti aggodalmak miatt

Néha a malária nem jelenik meg azonnal a vérvizsgálatban. Ez különösen terheseknél fordul elő, ahol a parazita nagy számban lehet jelen a méhlepényben, anélkül, hogy a test többi részén kimutatható lenne. Ha a vérmintában nem mutatkozik malária, néhány nappal később újabb vérvizsgálatot lehet végezni.

Kezelés

A malária otthon is kezelhető, ha a tünetek enyhék. Ha azonban a fertőzést a Plasmodium falciparum okozza, vagy bármilyen szövődmény lép fel, a személyt általában kórházban kell kezelni és megfigyelni.

Helyes diagnózis és kezelés esetén a legtöbb ember teljesen felépül a maláriából. A kezelés hatására azonban a személy a fertőzés elmúlása után még néhány hétig gyengének és fáradtnak érezheti magát.

A malária elleni gyógyszerek különböző típusai állnak rendelkezésre. Az, hogy milyen gyógyszert írnak fel a malária kezelésére, attól függ:

A maláriát okozó plazmodium parazita altípusától
Az utazások során szedett-e már maláriaellenes gyógyszert
A tünetek súlyosságától

Egynél többféle gyógyszert vagy alternatívát is adhatnak, ha a személy mellékhatásokat tapasztal, vagy ha a fertőző parazita ellenállást mutat egy adott gyógyszerrel szemben.

A malária megelőzésére használt gyógyszerek közül sok a betegség kezelésére is alkalmazható. Ha azonban egy adott maláriagyógyszert a malária megelőzésére szedett, nem szabad ugyanazt a gyógyszert szednie a malária kezelésére.

A malária egyes típusai, mint például a Plasmodium vivax és a Plasmodium ovale, a malária életciklusának vannak olyan szakaszai, amikor a parazita több hónapig, akár évekig is szunnyadhat a májban, és később reaktiválódhat, ami a malária kiújulását okozza. Ha megállapítják, hogy az illetőnél a malária valamelyik típusát találták, általában gyógyszert kap a visszaesés megelőzésére.

Elképzelhető, hogy sürgősségi kezelést kap, amelyet magával vihet, ha távoli helyekre utazik, és ezzel kezelheti a malária gyanúját, amíg orvosi ellátás nem áll rendelkezésre.

Megelőzés

A malária profilaxis a malária megelőző kezelése. A malária megelőzésének fő módjai a malária elleni tabletták szedése, az úgynevezett kemoprofilaxis, és a szúnyogcsípések elkerülése.

Jelenleg nem áll rendelkezésre malária elleni vakcina, bár több malária elleni vakcina kifejlesztése folyamatban van.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) öt alapelvet ajánl, amelyeket a malária megelőzés ABCDE-jeként ismerünk:

Tudatosság. Ha maláriával fertőzött területre utazik, legyen tisztában a malária kockázatával, a malária lappangási idejével, a késleltetett megjelenés lehetőségével és a főbb tünetekkel.
Csípésmegelőzés. Használjon hatékony szúnyogriasztót, például dietil-toluamidot (DEET), és alváskor szúnyoghálót.
Kemoprofilaxis. Adott esetben szedjen maláriaellenes gyógyszereket, legalább két héttel a maláriás területre való belépés előtt kezdje el, és tartsa be a gyógyszer napi vagy heti adagolási intervallumát.
Diagnózis. Azonnali diagnózist és kezelést kell kérni, ha a maláriaveszélyes területre való belépést követően egy héttel vagy annál hosszabb időn belül láz jelentkezik, és akár három hónappal vagy még később, a veszélyeztetett területről való távozás után is, bár a tünetek ritkán jelentkeznek három hónapnál hosszabb idő után.
Környezet. Kerülje a szúnyogok tenyészőhelyein vagy azok közelében, például mocsarakban vagy mocsaras területeken való tartózkodást, különösen késő este és éjszaka.

A leggyakrabban azért alakul ki malária az utazóknál, mert nem megfelelően szedték a malária elleni gyógyszereket, vagy azért, mert néhány adagot esetleg kihagytak, vagy mert a tablettákat nem a javasolt ideig szedték a maláriával fertőzött területre való belépés előtt vagy onnan való távozás után.

A malária megelőzésére szolgáló gyógyszerek általában jól tolerálhatók, de egyeseknél mellékhatásokat okozhatnak. A leggyakrabban tapasztalt mellékhatások közé tartozik a hányinger és a hasmenés. Egyes maláriaellenes gyógyszerek fokozhatják a napérzékenységet, ezért fontos a magasabb faktorszámú napvédő krém használata, míg mások alvászavarokhoz és fejfájáshoz vezethetnek.

A malária elleni gyógyszerek nem mindig 100 százalékos hatásúak, ezért fontos a csípés megelőzésének gyakorlása, ha malária-endémiás területen tartózkodunk. A dietil-toluamid (DEET) a leghatékonyabb rovarriasztó szer, és ha a termék 10-30% DEET-et tartalmaz, akkor csecsemők és két hónaposnál idősebb gyermekek esetében, valamint szoptatáskor is használható…. Ami a felnőtteket illeti, a magasabb DEET-koncentráció hosszabb repellens hatást fejthet ki. Az 50% feletti koncentrációk azonban nem nyújtanak további védelmet.

Az egyéb viselkedési módok, amelyek csökkentik a csípés kockázatát, a következők:

Szúnyogháló használata alvás közben, különösen a rovarölő szerrel kezelteké, biztosítva, hogy ne legyenek lyukak.

Minden csupasz bőrfelület letakarása, ha napnyugta után a szabadban tartózkodik.

Légkondicionált szobában alszik, mivel a csökkentett hőmérséklet elriasztja a szúnyogokat.

Rácsok felszerelése az ajtókra, ablakokra és más lehetséges szúnyogbejutási utakra.

A hálószoba lefekvés előtti bespriccelése rovarölő szerrel, hogy elpusztítsa a napközben bejutott szúnyogokat.

Elektromos fűtésű készülék használata egy piretroid rovarölőszert tartalmazó tabletta elpárologtatására a szobában éjszaka.

Jó tudni:

Kérdések

K: A malária fertőző?
A: Nem, a malária nem terjedhet ugyanúgy, mint a megfázás vagy az influenza, mivel a malária parazitája nem található meg a fertőzött személy nyálában. Sőt, szexuális úton sem terjedhet. A malária csak vér útján terjedhet egyik emberről a másikra, például vérátömlesztés, szervátültetés, tűmegosztás során, vagy ha egy magzat az anyjától kapja meg. Egyébként a malária általában úgy terjed, hogy egy nőstény Anopheles-szúnyog megcsípi, amely egy fertőzött személytől korábban vett vérmorzsával fertőződött.

K: Létezik malária elleni vakcina?
A: A világ első malária elleni vakcináját, az RTS,S-t 2018-tól kísérleti jelleggel alkalmazzák Ghánában, Kenyában és Malawiban. Egyébként azonban még nem áll rendelkezésre. A több évtizedes kutatási és fejlesztési erőfeszítések ellenére jelenleg nincs kereskedelmi forgalomban kapható malária elleni vakcina. A malária parazita, a Plasmodium összetettsége nagyon megnehezíti a malária elleni vakcina kifejlesztését.

K: Az ember immunitást szerezhet a maláriával szemben az expozíció révén?
A: A malária ismételt támadásait követően az embernél félimmunitás alakulhat ki. Az ilyen személyt gyakran még megfertőzhetik a malária parazitái, de nem alakulhat ki súlyos betegség. A malária-endémiás területtől távol töltött idő után ez a szerzett immunitás fokozatosan megszűnik. Az utazók maláriás megbetegedéseinek nagy részét olyan emberek szerzik meg, akik maláriamentes területre költöztek, meglátogatták a maláriával fertőzött területeket, ahol felnőttek, és nem szedtek malária elleni tablettát, mert azt hitték, hogy még mindig immunisak.

K: A maláriát vírus vagy baktérium okozza?
A: A maláriát nem vírus vagy baktérium okozza. A maláriát egy Plasmodium nevű parazita okozza, amely általában fertőzött szúnyogok által terjed. A szúnyog egy fertőzött ember vérét fogyasztja el, és a vérben lévő Plasmodiumokat veszi magához. Körülbelül egy héttel később a szúnyog újabb vérmorzsát vesz magához, és a Plasmodiumokat befecskendezi egy másik ember szervezetébe, így terjesztve a malária betegséget.

CDC. “Malária.” 2018. január 26. Hozzáférés 2018. március 28.
WHO. “Malária.” Hozzáférés 2018. április 2.
CDC. “Malária – A maláriáról”. 2017. július 13. Hozzáférés 2018. március 30.
CDC. “Malária – A maláriáról – GYIK.” 2017. december 20. Hozzáférés 2018. április 4.
Patient.info. “Malária”. Hozzáférés 2018. április 2.
Malaria.com. “Hasi fájdalom malária esetén”. Október 24. 2012 Hozzáférés: 2018. április 3.
PLOS. “A malária szúnyogról emberre történő átvitelének valószínűsége”. 2017. január 12. Hozzáférés: 2018. április 3.
Medscape. “Malária.” 2017. szeptember 19. Hozzáférés 2018. április 27.
NCBI. “Plasmodium knowlesi: a feltörekvő zoonózisos maláriaparazita”. 2012. október 23. Hozzáférés 2018. március 29.
NCBI. “A méhlepényi malária diagnózisa”. Hozzáférés 2018. március 30.
WHO. “Malária.” Hozzáférés: 2018. március 29.
NCDHS. “A rovarriasztók biztonságos használata”. 2016. június 17. Hozzáférés 2018. április 27.
CDC. “DEET (adatlap).” Hozzáférés 2018. április 27.