A vikingek szokatlanul nagydarab emberek voltak? Sokan kíváncsiak a vikingekre, részben azért, mert a 21. századi populáris kultúrában úgy ábrázolják őket, mint ádáz harcosokat, akik kegyetlenül portyáznak és fosztogatnak a gyanútlan népeken. De vajon egyediségük csak a viselkedésükkel volt összefüggésben, vagy a fizikai termetükkel is, például a magasságukkal?
A válasz arra a kérdésre, hogy “Hol vannak a vikingek magasak?”, részben attól függ, hogy az ember mit tart magasnak. A középkori európai férfiak magasságáról szóló legújabb tanulmányok szerint, az akkori más kultúrákban élő férfiakhoz viszonyítva, a vikingek átlagon felüli magasságúak voltak.
A mai magasságokhoz képest azonban nem voltak abnormálisan magasak. A viking férfiak a becslések szerint 173,4 centiméter és 173,4 centiméter között lehettek, vagyis körülbelül olyan magasak voltak, mint a mai nyugati világ átlagemberei.
Amint az emberek tudni akarják, hogyan néztek ki a vikingek, azt is tudni akarják, mivel szórakoztak. Lásd a Sakkoztak-e a vikingek? című cikket, hogy többet megtudj.
Viking magasság: legújabb tanulmányok
A vikingek magasságával kapcsolatos legújabb megállapítások az Ohio Állami Egyetemen végzett vizsgálatokon alapulnak, amelyek során a kutatók a vikingek korából származó csontvázakat ástak ki az észak-európai Skandináviában, és méréseket végeztek a csontokon.
A combcsont, vagyis a combcsont különösen hasznos a magasság becslésében.
“A csontokat észak-európai országok, köztük Izland, Svédország, Norvégia, Nagy-Britannia és Dánia temetkezési helyeiről tárták fel.
A legtöbb esetben a combcsont, vagyis a combcsont hosszát használták a csontváz magasságának becsléséhez. A test leghosszabb csontja, a combcsont az ember magasságának mintegy negyedét teszi ki.”
A tudósok által gyűjtött adatok lehetővé tették számukra, hogy magabiztosan tegyenek meggyőző kijelentéseket a magasságról abban az időszakban.
A vikingek magasságának tényezői
A viking kultúrában a magasságot meghatározó tényezők ugyanazok, mint más kultúrákban a magasságot meghatározó tényezők. A magasságban nagy szerepet játszik a genetika, de a környezeti tényezők is jelentősek lehetnek.
A Scientific American egyik cikke így foglalja össze az arányokat:
“A rövid válasz erre a kérdésre az, hogy az egyének közötti magasságkülönbség körülbelül 60-80 százalékát genetikai tényezők határozzák meg, míg 20-40 százalék környezeti hatásoknak, elsősorban a táplálkozásnak tulajdonítható”.
Az alábbiakban összefoglalunk néhány fontos környezeti tényezőt:
A táplálkozás fontos tényező: A táplálkozás jelentős szerepet játszik az ember általános egészségi állapotában, beleértve a fizikai növekedést és a testmagasságot is. Az Ohio Állami Egyetemen végzett tanulmány szerint a középkor időszakában, beleértve Észak-Európát, a vikingek hazáját is, az átlagosnál melegebb volt a hőmérséklet.
Ez meghosszabbította a vegetációs időszakot és növelte a termést, ami a korábban tapasztaltnál hosszabb ideig biztosított élelmet. A táplálkozás kritikus tényezői a gyermekkori fehérje, valamint a vitaminok és ásványi anyagok:
“A végső testmagasság szempontjából a legfontosabb tápanyag a gyermekkori fehérje. Az ásványi anyagok, különösen a kalcium, valamint az A- és D-vitamin szintén befolyásolják a magasságot. Emiatt a gyermekkori alultápláltság károsan hat a magasságra”.
A gondozás fontos tényező: Az egészségügyi ellátás és a gyógyszerek elérhetősége döntő szerepet játszik napjainkban az emberek általános jólétében. Természetesen az egészségügyi ellátás a középkorban sokkal másképp nézett ki, mint manapság, ennek ellenére bizonyos hasznos tényezők azonosíthatók.
Például bizonyos gyógyászati célokat szolgáló növények elérhetősége hozzájárulhatott az ember általános jólétéhez, és befolyásolhatta a magasságot.
A menedék fontos tényező: A menedék hozzájárul egy népcsoport általános jólétéhez, beleértve a magasságukat is, mivel megvédi őket az elemektől. A vikingek kiváló építők voltak, ezt a képességet Észak-Európa néha kihívást jelentő környezeti körülményei tették szükségessé.
Az otthonaik, még azok is, amelyeket utazás közben építettek, segítettek nekik túlélni a zord körülményeket.
A biztonság fontos tényező: Az élelemhez, az ellátáshoz és a menedékhez kapcsolódóan a biztonság fontos az ember általános egészségi állapota szempontjából, és hozzájárul a magassághoz. Mivel a termés olyan bőséges volt, az embereknek nem kellett utazniuk, hogy élelmet szerezzenek, ami megakadályozta, hogy betegségeknek és harcoknak legyenek kitéve.
A betegségektől való biztonság például azért fontos, mert a betegségek károsíthatják az ember egészségét és hátráltathatják a növekedését. Emellett a konfliktusok és az azokból eredő sérülések is károsíthatják az ember egészségét és befolyásolhatják a magasságát.
Az európai férfiak magasságának növekedése és csökkenése
Amikor Rómában javult a vízellátás, beleértve a higiéniai rendszert is, az emberek magasabbak lettek. A Római Birodalom után az átlagmagasság csökkent, valószínűleg a fertőző betegségek növekedése és az egészséges ivóvíz csökkenése miatt:
A kutatók szerint az átlagmagasság növekedése egybeesett a rómaiak javuló vízellátásával és higiéniai rendszerével, valamint a változatosabb étrenddel ebben az időben.
Miután a rómaiak 410-ben elhagyták Britanniát, a magasság nem romlott azonnal, hanem 600-tól kezdve csökkent. A tanulmány kiemeli a korábbi kutatásokat, amelyek arra utalnak, hogy az egészségi állapot romolhatott, amikor a lakosság elköltözött a rómaiak által létrehozott városokból, elhagyva a higiénikusabb vízellátást és hulladékgyűjtő rendszereket.
A pestis és a járványok ekkor váltak általánossá, és a fertőző betegségek ismerten elszaporodtak ebben az időszakban, a régészeti bizonyítékok pedig arra is utalnak, hogy a táplálkozás nem volt megfelelő.
A középkorban ismét nőtt a magasság, többek között a vikingek körében:
“A kora középkor végére a magasság 172 cm-re nőtt, majd az 1100-as években 173 cm-re emelkedett, közeledve a 20. század elején elért magassághoz.”
“A középkor végére a testmagasság 172 cm-re nőtt, az 1100-as években pedig 173 cm-re emelkedett, közeledve a 20. század elején elért magassághoz.”
A környezeti tények valószínűsíthető okok voltak:
“A melegebb éghajlat hozzájárulhatott a lakosság jó általános egészségi állapotához, megjegyezve, hogy a 901-től az 1100-as évekig tartó feljegyzések szerint Angliában “az évezred legmelegebb időjárása volt”. Ebben a 200 éves időszakban az átlagos testmagasság több mint 5 cm-rel nőtt”.
A viking korszak végén a magasság ismét csökkenni kezdett. A termőföldek talán már nem voltak olyan termékenyek, mint a viking korszak elején. A kevesebb termés kevesebb vetőmagot eredményezett, ami a termés csökkenéséhez vezetett. Az észak-európai hidegebb hőmérséklet is hozzájárulhatott ehhez.
A 14. században Európában éhínség és – jelentős mértékben – a fekete halál időszakai következtek be. Az élelmiszerhiány és a betegségek elszaporodása kihatott az általános közérzetre, beleértve a testmagasságot is. Miután a fekete halál véget ért, és a mezőgazdaság újra fellendült, az általános közérzet, beleértve a testmagasságot is, nőtt.
A vikingek kora után az európai férfiak átlagos testmagassága évszázadokon át csökkent, és a 17-18. században elérte a 167 cm-es (5’5″-5’6″) mélypontot. Az átlagos testmagasság csak az ipari forradalom után nőtt újra a nyugati világban.
A rossz táplálkozás hatással van a testmagasságra
Modern tanulmányok kimutatták, hogy a rossz táplálkozás hatással van a testmagasságra, és ez valószínűleg a fent említett módon befolyásolta a vikingek magasságát.
“A Világélelmezési Program és az UNICEF tavaly jelentette, hogy a krónikus alultápláltság miatt az észak-koreai gyerekek 42 százaléka elmaradt – ami azt jelenti, hogy a növekedésük súlyosan, valószínűleg tartósan károsodott.
Az ENSZ-ügynökségek egy korábbi jelentése arra figyelmeztetett, hogy erős bizonyítékok vannak arra, hogy a fizikai elmaradottság szellemi károsodással járhat együtt.”
A magasság csökkenése a középkor után
A viking korszak után különböző tényezők miatt az európai férfiak átlaga kissé csökkent:
1200 után a magasság csökkenni kezdett, és a régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy ebben az időben a vidéki népesség fogyatkozott, a termőföldek leromlottak, és hiány volt a terménymagokból. Megjegyzi továbbá, hogy más kutatások szerint a hőmérséklet az évszázad során hidegebbé vált, és az időjárás az 1300-as évek elejéig sokkal változékonyabbá vált. Az 1300-as évek eleje a nagy éhínséggel (1315-1317) kezdődött, ami eltúlozhatta az átlagos testmagasság csökkenését, de a tanulmány szerint a férfiak már évtizedekkel korábban elkezdtek alacsonyabbak lenni. Az 1348-1350-es fekete halál után azonban az átlagos testmagasság nőtt, és a tanulmány szerint ez egybeesett a mezőgazdasági termelés fellendülésével.
Többet a vikingek külsejéről
A vikingek ugyan hasonló magasságúak voltak, mint a mai európai férfiak, de a külső megjelenésük is sok szempontból más volt.
“Valószínűleg joggal feltételezhető, hogy izmosabbak voltak, mint amilyenek ma általában vagyunk, de a megjelenésüket a kemény munka is jellemezte. A csontritkulás a fogászati problémákkal együtt gyakori panasz volt” – mondja.”
A vikingek a világ minden tájáról hozzáférhettek a legkülönbözőbb élelmiszerekhez, mivel kereskedőként és harcosként messzire utaztak.
https://www.sciencedaily.com/releases/2004/09/040902090552.htm
https://www.scientificamerican.com/article/how-much-of-human-height/
https://www.livestrong.com/article/542877-the-average-height-of-humans-over-time/
http://www.ox.ac.uk/news/2017-04-18-highs-and-lows-englishman%E2%80%99s-average-height-over-2000-years-0
Ibid.
https://sciencenordic.com/archaeology-denmark-history/what-vikings-really-looked-like/1374457
www.ox.ac
https://archive.seattletimes.com/archive/?date=20040214&slug=korea14