Háttér: A posztcoitális teszt rossz diagnosztikai és prognosztikai jellemzőkkel rendelkezik. Ennek ellenére egyes orvosok úgy vélik, hogy képes azonosítani a hiányos vagy kóros nyálkát, amely károsíthatja a termékenységet. Az “ellenséges” méhnyakváladék elkerülésének egyik módja az intrauterin inszemináció. Ezzel a technikával az orvos a méhnyakon átvezetett kis katéteren keresztül közvetlenül a méh üregébe juttatja a spermiumot; az elmélet szerint ezzel megkerülhető az “ellenséges” méhnyakváladék. Bár a legtöbb nőgyógyászati társaság nem támogatja a méhen belüli inszemináció alkalmazását ellenséges méhnyakváladék esetén, egyes orvosok hatékony kezelésnek tartják a méhnyakváladék-problémák miatt feltételezett meddőségben szenvedő nők esetében.
Célok: Ennek az áttekintésnek a célja az volt, hogy meghatározzuk a méhen belüli inszemináció hatékonyságát petefészek-stimulációval vagy anélkül olyan méhnyak-ellenességben szenvedő nőknél, akiknek nem sikerült teherbe esniük.
Keresési stratégia: A Cochrane Central Register of Controlled Trials (CENTRAL) a The Cochrane Library 2005. évi 2. számában, a MEDLINE (1966-tól 2005 júniusáig), az EMBASE (1980-tól 2005 júniusáig), a POPLINE (2005 júniusáig) és a LILACS (2005 júniusáig) adatbázisában kerestünk. Ezenkívül felvettük a kapcsolatot szakértőkkel, és átnéztük a vonatkozó cikkek és könyvfejezetek hivatkozási listáját.
Kiválasztási kritériumok: Olyan randomizált és kvázi-randomizált, kontrollált vizsgálatokat vontunk be, amelyek a méhen belüli megtermékenyítést a feltételezett termékeny időszakhoz időzített közösüléssel hasonlították össze. A résztvevők olyan méhnyak-ellenességben szenvedő nők voltak, akiknek legalább egy éve nem sikerült teherbe esniük.
Adatgyűjtés és elemzés: Értékeltük 386 publikáció címét és kivonatát, és két recenzens egymástól függetlenül kivonatolta a módszerekre és az eredményekre vonatkozó adatokat öt, felvételre kiválasztott tanulmányból. A fő végeredmény a páronkénti terhességi arány.
Főbb eredmények: A bevont öt tanulmány eredményeit nem egyesítettük metaanalízisben a vizsgálatok módszertani minősége, valamint a betegek jellemzőinek és a beavatkozásoknak az eltérései miatt. Az eredményekről narratív összefoglalókat adunk. Mindegyik vizsgálat túl kicsi volt ahhoz, hogy klinikailag releváns következtetést lehessen levonni. A tanulmányok egyike sem szolgáltatott információt olyan fontos kimenetekről, mint a spontán abortusz, a többszörös terhesség és a petefészek túlstimulációs szindróma.
A szerzők következtetései: A közzétett tanulmányok alapján nincs bizonyíték arra, hogy az intrauterin inszemináció a méhen belüli ellenséges méhnyakbetegség hatékony kezelése lenne. Tekintettel a postcoitális teszt gyenge diagnosztikai és prognosztikai tulajdonságaira, valamint arra a megfigyelésre, hogy a tesztnek nincs előnye a terhességi arányt illetően, az intrauterin inszemináció (petefészek-stimulációval vagy anélkül) valószínűleg nem hasznos kezelés a postcoitális teszteléssel azonosított feltételezett problémák kezelésére.