Máté 18New International Version

A legnagyobb a mennyek országában(A)

18 Abban az időben a tanítványok odamentek Jézushoz, és megkérdezték: “Ki tehát a legnagyobb a mennyek országában?”

2 Ő pedig egy kisgyermeket hívott magához, és a gyermeket közéjük tette. 3 És így szólt: “Bizony mondom nektek, ha nem változtok meg, és nem lesztek olyanok, mint a kisgyermekek,(B) soha nem mentek be a mennyek országába.(C) 4 Ezért aki ennek a gyermeknek az alázatos helyzetét veszi fel, az a legnagyobb a mennyek országában.(D) 5 És aki egy ilyen gyermeket befogad az én nevemben, az engem fogad be.(E)

Botlásra késztet

6 “Ha valaki e kicsinyek közül – akik hisznek bennem – egyet is megbotlásra késztet, annak jobb lenne, ha egy nagy malomkövet akasztanának a nyakába, és a tenger mélyén megfulladna.(F) 7 Jaj a világnak azok miatt, amelyek megbotlásra késztetik az embereket! Az ilyen dolgoknak jönniük kell, de jaj annak, akin keresztül jönnek!(G) 8 Ha kezed vagy lábad botlásra késztet,(H) vágd le és dobd el! Jobb, ha megcsonkítva vagy nyomorékként lépsz be az életbe, mintha két kezed vagy két lábad lenne, és az örök tűzbe vetnének. 9 És ha a szemed miatt botladozol,(I) vájd ki és dobd el. Jobb, ha egy szemmel mész be az életbe, mint ha két szemed van, és a pokol tüzébe vetnek.” (J)

A vándorló juhokról szóló példabeszéd(K)

10 “Nézzétek meg, hogy meg ne vessenek egyet is e kicsinyek közül. Mert mondom nektek, hogy angyalaik(L) a mennyben mindig látják mennyei Atyám arcát.

12 “Mit gondolsz? Ha valakinek száz juha van, és az egyik elkóborol, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a dombokon, és nem megy-e megkeresni azt, amelyik elkóborolt? 13 És ha megtalálja, bizony mondom nektek, jobban örül annak az egy juhnak, mint annak a kilencvenkilencnek, amelyik nem kóborolt el. 14 Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy ezek közül a kicsinyek közül bármelyik is elpusztuljon.”

A bűn kezelése az egyházban

15 “Ha a testvéred vagy a testvéred vétkezik, menj, és mutass rá a hibájára,(M) csak kettőtök között. Ha hallgatnak rád, akkor megnyerted őket. 16 De ha nem hallgatnak rád, vigyél magaddal egy vagy két másik embert is, hogy “minden dolog két vagy három tanú bizonyságtévő vallomása által legyen megállapítva.”(N) 17 Ha még mindig nem hallgatnak rád, mondd el a gyülekezetnek;(O) ha pedig még a gyülekezetnek sem hajlandók meghallgatni, bánj velük úgy, mint a pogányokkal vagy a vámszedőkkel.(P)

18 “Bizony mondom nektek, amit a földön megkötöztök, az a mennyben is meg lesz kötve, és amit a földön feloldotok, az a mennyben is fel lesz oldva.(Q)

19 “Még egyszer, bizony mondom nektek, hogy ha ketten a földön megegyeznek valamiben, amit kérnek, azt meg fogja tenni nekik(R) az én mennyei Atyám. 20 Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok én is velük.” (S)

A könyörtelen szolga példázata

21 Ekkor Péter odament Jézushoz és megkérdezte: “Uram, hányszor bocsássak meg az ellenem vétkező testvéremnek?(T) Akár hétszer is?”(U)

22 Jézus így válaszolt: “Mondom neked, nem hétszer, hanem hetvenhétszer.”(V)

23 “Ezért a mennyek országa olyan, mint(W) egy király, aki el akart számolni(X) a szolgáival. 24 Amikor elkezdte az elszámolást, odahoztak hozzá egy embert, aki tízezer zsák arannyal tartozott neki. 25 Mivel nem tudott fizetni,(Y) az úr elrendelte, hogy őt, a feleségét, a gyermekeit és mindenét eladják(Z), hogy visszafizethesse az adósságot.”

26 “Erre a szolga térdre borult előtte(AA): “Légy türelmes velem – könyörgött -, és mindent visszafizetek. 27 A szolga ura megszánta őt, elengedte az adósságot, és elengedte.”

28 “Amikor azonban az a szolga kiment, megtalálta egyik szolgatársát, aki száz ezüstpénzzel tartozott neki. Megragadta őt, és fojtogatni kezdte. ‘Add vissza, amivel tartozol nekem!’ – követelte.”

29 “A szolgatársa térdre esett, és könyörgött neki: ‘Légy türelmes velem, és visszafizetem.’

30 “De ő visszautasította. Ehelyett elment, és börtönbe vetette az embert, amíg ki nem fizeti az adósságot. 31 Amikor a többi szolga látta, hogy mi történt, felháborodtak, elmentek, és elmondták a gazdájuknak, mi minden történt.

32 “Ekkor a gazda behívta a szolgát. “Te gonosz szolga – mondta -, elengedtem az összes adósságodat, mert te könyörögtél nekem. 33 Nem kellett volna megkegyelmezned szolgatársadnak, ahogy én is megkegyelmeztem neked?” 34 Gazdája dühében átadta őt a börtönőröknek, hogy kínozzák, amíg vissza nem fizeti mindazt, amivel tartozott.”

35 “Így fog bánni az én mennyei Atyám mindnyájatokkal, ha nem bocsátotok meg szívből testvéreteknek.” (AB)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.