A Lyme-kór vagy Lyme-borreliózis egy bakteriális fertőzés, amelyet fertőzött kullancsok terjesztenek az emberre.
A kullancsok apró, pókszerű lények, amelyek erdőkben és pusztákon találhatók. Madarak és emlősök, köztük az emberek vérével táplálkoznak. A Lyme-kórért felelős baktériumot hordozó kullancsok az Egyesült Királyságban, valamint Európa és Észak-Amerika más részein is megtalálhatók.
A Lyme-kór gyakran hatékonyan kezelhető, ha korán felismerik. Ha azonban nem kezelik, vagy a kezelést késleltetik, fennáll a veszélye, hogy súlyos és hosszan tartó tünetek alakulnak ki.
Ez az oldal a következőket tartalmazza:
A Lyme-kór jelei és tünetei
Mikor keresse fel háziorvosát
Hogyan kaphatja el a Lyme-kórt
Ki van veszélyben, és hol találhatók kullancsok?
A Lyme-kór kezelése
A Lyme-kór megelőzése
Hogyan távolítsa el a kullancsot
Krónikus Lyme-kór
A Lyme-kór jelei és tünetei
Felső tünetek
A Lyme-kór korai stádiumában szenvedő embereknél a kullancscsípés helyén jellegzetes, kör alakú kiütés alakul ki, általában a csípéstől számított három és 30 nap között. Ezt erythema migransnak nevezik.
A kiütést gyakran úgy írják le, hogy úgy néz ki, mint egy bikaszem egy darts táblán. Az érintett bőrfelület vörös lesz, és a szélei enyhén kiemelkedőnek érezhetők.
A kiütés mérete jelentősen változhat, és több napon vagy héten át terjedhet. Általában körülbelül 15 cm (6 hüvelyk) átmérőjű, de lehet ennél sokkal nagyobb vagy kisebb is. Néhány embernél több kiütés is kialakulhat a test különböző részein.
Mindamellett a Lyme-kórban szenvedők közül körülbelül minden harmadik embernél nem alakul ki ez a kiütés.
Néhány Lyme-kóros embernél a korai szakaszban influenzaszerű tünetek is jelentkeznek, mint például fáradtság (kimerültség), izomfájdalom, ízületi fájdalom, fejfájás, magas láz (láz), hidegrázás és nyakmerevség.
későbbi tünetek
A súlyosabb tünetek hetekkel, hónapokkal vagy akár évekkel később is kialakulhatnak, ha a Lyme-kór kezeletlen marad vagy nem kezelik időben. Ezek közé tartozhatnak:
- fájdalom és duzzanat az ízületekben (gyulladásos ízületi gyulladás)
- az idegrendszert érintő problémák – például zsibbadás és fájdalom a végtagokban, az arcizmok bénulása, memóriazavarok és koncentrációs nehézségek
- szívproblémák – például a szívizom (myocarditis) vagy a szívet körülvevő zsák (pericarditis) gyulladása, szívblokk és szívelégtelenség
- az agyat és a gerincvelőt körülvevő hártyák gyulladása (agyhártyagyulladás) – ami súlyos fejfájást, merev nyakat és fokozott fényérzékenységet okozhat
Ezek közül néhány probléma a kezelés hatására lassan javul, bár a kezelés késői megkezdése esetén fennmaradhat.
Néhány Lyme-kórban szenvedő embernél a fibromyalgiához vagy a krónikus fáradtság szindrómához hasonló hosszú távú tünetek alakulnak ki. Ezt nevezik posztinfekciós Lyme-kórnak. Nem világos pontosan, hogy miért történik ez, de valószínűleg inkább az immunrendszer túlműködésével függ össze, mint a tartós fertőzéssel.
Mikor keresse fel háziorvosát
A háziorvosát kell felkeresnie, ha a kullancscsípés után a fent leírt tünetek bármelyike jelentkezik, vagy ha úgy gondolja, hogy esetleg megcsípte. Feltétlenül tájékoztassa háziorvosát, ha olyan erdőben vagy pusztán töltött időt, ahol a kullancsok köztudottan élnek.
A Lyme-kór diagnosztizálása gyakran nehéz, mivel a tünetek közül sok más betegséghez hasonló. Az ismert kullancscsípés után néhány nappal jelentkező, terjedő kiütést megfelelő antibiotikummal kell kezelni, anélkül, hogy megvárnánk a vérvizsgálat eredményét.
Vérvizsgálatokat lehet végezni a diagnózis megerősítésére néhány hét múlva, de ezek a fertőzés korai szakaszában negatívak lehetnek. Ha a negatív teszteredmény után is fennáll a Lyme-kór gyanúja, szükség lehet az ismételt vizsgálatra.
Az Egyesült Királyságban kétféle vérvizsgálatot használnak a Lyme-kór pontos diagnózisának biztosítására. Ennek oka, hogy egyetlen vérvizsgálat néha akkor is pozitív eredményt adhat, ha az illető nem fertőzött.
Ha a Lyme-kór fertőzés utáni tünetei vagy hosszan tartó tünetei vannak, felkereshet egy mikrobiológus vagy fertőző betegségekkel foglalkozó szakembert. Ők elintézhetik, hogy vérmintát küldjenek a Public Health England (PHE) által működtetett nemzeti referencialaboratóriumba, ahol további vizsgálatokat végezhetnek más kullancsok által terjesztett fertőzésekre.
Hogyan kapja el a Lyme-kórt
Ha egy kullancs megharap egy olyan állatot, amely a Lyme-kórt okozó baktériumot (Borrelia burgdorferi) hordozza, a kullancs is megfertőződhet. A kullancs ezután a baktériumot harapásával átadhatja az embernek.
A kullancsok minden olyan területen megtalálhatók, ahol mély vagy benőtt növényzet van, ahol állatokkal tudnak táplálkozni.
Az erdőkben és a pusztákon gyakoriak, de kertekben vagy parkokban is megtalálhatók.
A kullancsok nem ugranak vagy repülnek, hanem felmásznak a ruhára vagy a bőrre, ha valamihez hozzáérünk, amin rajta vannak. Ezután beleharapnak a bőrbe, és elkezdenek a vérünkből táplálkozni.
Általában nagyobb a valószínűsége a fertőzésnek, ha a kullancs több mint 24 órán keresztül a bőrünkön marad. A kullancsok azonban nagyon kicsik, és a csípésük nem fájdalmas, ezért előfordulhat, hogy észre sem veszi, hogy egy kullancs tapadt a bőréhez.
Ki van veszélyben, és hol fordul elő kullancs?
A Lyme-kór kialakulásának legnagyobb veszélye azoknak van, akik az Egyesült Királyságban, Európa egyes részein vagy Észak-Amerikában erdőkben vagy pusztákon tartózkodnak.
A legtöbb kullancscsípés késő tavasszal, kora nyáron és ősszel történik, mivel ezekben az évszakokban vesznek részt a legtöbben szabadtéri tevékenységekben, például túrázásban és kempingezésben.
A Lyme-kór eseteit az Egyesült Királyság egész területéről jelentették, de a skót hegyvidékről ismert, hogy különösen nagy kullancspopulációval rendelkezik.
A kullancsoknak csak kis hányada hordozza a Lyme-kórt okozó baktériumokat, így a csípés nem jelenti azt, hogy biztosan megfertőződik. Fontos azonban, hogy tisztában legyünk a kockázattal, és forduljunk orvoshoz, ha rosszul érezzük magunkat.