Olly Richards itt és visszatértem egy újabb nyelvtanulási szabállyal. És ez egy abszolút ütős szabály!
De mielőtt továbbmennénk, szeretném, ha elgondolkodnátok azon, amit az előbb mondtam… Arról beszéltem, hogy ez a szabály “abszolút ütős”.
A “ütős” egy olyan szó, amit elég sokat mondunk itt az Egyesült Királyságban, nem tudom, máshol hogy van ez…
De szeretném, ha elképzelnétek, hogy angolul tanultok. És először találkozol ezzel a csodálatos “belter” szóval. A szövegkörnyezetből ítélve valószínűleg kitalálhatod, hogy ez vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz dolog…
“An absolute belter…” ez most jót vagy rosszat jelent? Nehéz megmondani.
Mit teszel?
A “Belter” Of A Word
Megnyúlsz a szótárért, egészen B-ig lapozol, és megkeresed a “belter” szót, ahol természetesen felfedezed a valódi jelentését, ami valami abszolút lenyűgöző, elképesztő, hihetetlen…
Most, miután megnézted a “belter” szót, képzeletbeli angol tanulónk valószínűleg elégedett magával. Megtanult egy klassz új szót. És alig várja, hogy a való életben is kipróbálhassa.
A hazafelé menet, miközben a metróbérletéért nyúl, kiesik a zsebéből a kulcsa, és egy idegen felveszi a földről, átadja neki, és azt mondja: “Tessék, elejtetted a kulcsod!”
“Köszönöm” – feleli a diák. “Köszönöm, hogy megcsináltad a belteret!”
A férfi zavartan néz vissza, de azért elmosolyodik, és elsétál.”
Később aznap este barátunk a lakótársával tévézik. Egy földrengés utáni segélyakcióról szóló híradót néznek. Van egy elképesztő rész, ahol bemutatják, ahogy a mentőcsapat csodával határos módon élve kihúz egy kisgyereket a romok alól.
A tévéző barátunk odafordul a lakótársához, és azt mondja: “Nézd, hát nem csodálatos?”. Nem éppen erre számított a barátja, és nem is teljesen helyénvaló. De ő mosolyog, és azt mondja: “Igen, ez hihetetlenül szerencsés, nem igaz!”
És ez a helyzet csak így megy tovább…
Az angolul tanuló barátunk egyre jobban és jobban próbálja használni ezt a megfoghatatlan “belter” szót, valahányszor lát valami igazán nagyszerűt…
De sajnos, úgy tűnik, nem sikerül neki.
A képzeletbeli tanulónk hibája
Nem igazán érti, mit ront el, ezért visszatér egy másik szóhoz, a nagyszerűhöz, amit egészen szépen megért, és újra és újra tudja használni különösebb gond nélkül.
A nagy hiba, amit tanuló barátunk elkövetett, természetesen az volt, hogy megpróbálta megtanulni a “belter” szót önmagában. Mert valójában elég nehéz helyesen használni. Nem sok olyan helyzet van, amikor a “belter” szót megfelelően használhatod.
Mit mondhatunk anélkül, hogy furcsán hangzana?
- Micsoda abszolút belter volt ez a gól!
- A BBQ egy belter volt, nem igaz!
- Vagyis, a mai nap egy belter lesz!
Sőt, ha túlságosan eltávolodsz ezektől az általános kifejezésektől, nagyjából bármilyen módon használod a “belter” szót, az egy kicsit furcsán fog hangzani.
Az ok tehát, amiért barátunknak annyira nehezére esett ezt a bizonyos szót használni, az volt, hogy úgy kezelte a szót, mint…
Hát…
…mint egy szót!
Egy perc múlva pontosan megmondom, mit kellett volna tennie helyette.
A szavak együtt járnak
De nézd…
A szavak nagyon ritkán léteznek elszigetelten.
Néhány szó igen – például az “asztal” vagy a “könyv” szó. Ezek eléggé leíró jellegűek, és nem fogsz túl nagy bajba kerülni, ha használod őket.
De minden nyelvben tonnaszámra vannak olyan szavak, amelyeket valójában elég ritkán használnak. És amikor használják őket, az mindig egy adott kifejezésen belül történik, vagy egy kifejezés variációjában.
Sőt, ha megnéznéd mindazt, amit egy átlagos nap folyamán mondasz, teljesen meglepődnél, hogy valójában milyen kevés döntést kell hoznod a használt szavakról.
Nézze, megdöbbentően sok dolgot, amit mondunk, nem az adott pillanatban találjuk ki okosan…
Nem menet közben építjük fel a nyelvtant, nem választjuk ki okosan a prepozíciónkat és az igeidőket, hogy megfeleljenek az angol nyelv szabályainak…
Szeretnénk azt hinni, hogy…
És ha tanár vagy, talán szeretsz úgy tenni a diákjaid előtt, mintha minden “tökéletes” nyelvtanod a személyes zsenialitásodnak köszönhető lenne…
De a valóságban, amit mondunk, annak nagy része nem más, mint egy rakás kifejezés, amit már ezerszer használtunk a múltban… egy kicsit a helyzethez igazítva.
Ez a nyelvészetben jól megalapozott, és ennek egyik fő képviselője a nemrég elhunyt Michael Lewis volt.
Az ilyen mondatokat, vagyis a nyelvi tömböket, amelyeket használhatunk és újrafelhasználhatunk, “chunks”-nak szokták nevezni.
Egy részük elég hosszú, mint például a “Nem fogod elhinni, mi történt tegnap” kifejezés.
Gondolj csak bele…
Ha valaha is kimondtad ezeket a szavakat… hoztál-e nyelvtani döntéseket beszéd közben?
Nem… nem tetted.
Egyszerűen csak kimondtad a mondatot – a teljes mondatot -, ami valahol az agyadban rögzült.
Más részek elég rövidek, mint például a Hogy vagy?”, amit minden egyes nap elmondasz.
Még egyszer, ezt a mondatot nem konstruálod meg… csak elpötyögöd.
Szóval, így vagy úgy, nem úgy szoktunk beszélni, hogy egyes szavakat ragasztunk össze. Hanem inkább úgy, hogy sokkal hosszabb mondatokat, vagy mondatrészeket gördítünk ki, és csak egy kicsit a helyzethez igazítjuk őket egy-egy szó megváltoztatásával:
- “Soha nem fogod elhinni, hogy….
- … tegnap történt…
- … ma reggel történt…
- … most történt…”
Ez egy kicsit lehangoló, ha belegondolsz.
És pontosan ez az oka annak, hogy angolul tanuló barátunknak, aki a “belter” szót próbálta elsajátítani, sosem sikerült egészen jól.
Mit kellett volna tennie képzeletbeli angolul tanuló barátunknak
Azt kellett volna tennie, hogy egyszerűen megtanulja a teljes kifejezést, amit aznap hallott.
Ha tehát azt a mondatot hallotta, hogy “Ma abszolút belter lesz…”, akkor pontosan ezt kellett volna megjegyeznie.
“Ma abszolút belter lesz.”
A teljes kifejezést meg kellett volna tanulnia!
A teljes kifejezés megtanulása nem csak azt biztosítja, hogy helyesen használjuk a szót, de rengeteg időt is megtakarítunk vele, és eleve könnyebb megjegyezni.
Van valami nagyon kielégítő és üdvös abban, ha megtanulsz egy teljes kifejezést, mert tényleg azonnal magabiztosan kezdheted el használni, anélkül, hogy azon aggódnál, mit kell vele csinálni, vagy milyen szavakhoz illik.
Nem kell sétálgatnod, hogy sok különböző helyzetben kipróbáld a szót, és azon töprengj, miért nem érted jól.
Egyszerűen tanuld meg a kifejezést, használd a kifejezést, és dőlj hátra, és élvezd a körülötted lévő emberek reakcióit, amikor előveszed!
Most talán arra gondolsz, hogy ez csak bizonyos szokatlan szavakra vonatkozik…
De valójában mindenre alkalmazhatod ezt a technikát, amikor darabokat vagy kifejezéseket tanulsz.
Nekem is voltak olyan időszakok a nyelvtanulásomban, amikor csak kifejezéseket tanultam.
Nem egyes szavakat – mondatokat.
Kiemelek mondatokat abból az anyagból, amit olvasok vagy hallgatok, és beteszem őket a tanulókártyáimba, és azokat tanulom.
Így van, valójában egész mondatcsoportokat jegyeztem meg…
Kifejezések a folyékony beszédért
És ígérem, hogy sokkal könnyebb, mint gondolnád.
A legfontosabb azonban, hogy azonnali hatással van a beszédedre, mert már nem egyes szavakban, hanem mondatokban gondolkodsz…
És mit jelent, ha mondatokban gondolkodsz?
Azt jelenti, hogy elkezdesz mondatokban beszélni – hosszabb, gördülékenyebb mondatokban, és sokkal folyékonyabban hangzik.
Szóval mindenki nyer.
Sőt, mondhatnánk, hogy ez egy abszolút “ütős” nyelvi tipp!
És ne feledd…
Ha valaha is úgy érzed, hogy egy kicsit bizonytalan vagy, hogyan használd a megtanult szavakat, tégy magadnak egy szívességet, és…
Tanulj kifejezéseket, ne szavakat.
Tanulj kifejezéseket, ne szavakat.