Mai asszonyunk Lea. Az ő története ugyanabban az olvasmányban szerepel, mint Ráchelé: 1Móz 29-31; 1Móz 33; 1Móz 35; és Ruth 4:11.
Ez egy kétrészes lecke második része. Ráchel és Lea története közvetlenül egymás mellett fut. Ha lemaradtál Ráchel történetéről, ide kattintva elolvashatod a történetét. Ma Lea oldalát fogjuk megnézni.”
Leával először az 1Mózes 29:17-ben ismerkedünk meg: “És Lea szemei gyengék voltak, Ráhel pedig szép alakú és arcú volt.”
Nem tudjuk, mit jelent itt a “gyenge”. A New King James a “finom” szót használja; a King James Version szerint “gyengéd szemű”.
A New Living Translation és a HCSB nem fordítja le ezt a szót, hanem megpróbálja jelezni, hogy szerintük mit jelenthetett, amikor azt mondja, hogy a szemének “nem volt csillogása” (NLT) és “közönséges” (HCSB) volt. Mivel Ráchel testi adottságaival állítják szembe, nem hiszem, hogy csak arról volt szó, hogy Leának rossz volt a szeme. A neve, “Lea” azt jelenti, hogy “fáradt”, ezért mindig úgy gondolom, hogy fáradtnak vagy levertnek tűnt.
A szemek gyakran jólétünket (1Sámuel 14:27-30; 1Királyok 14:4) és jellemünket tükrözik (Zsoltárok 131:1; Példabeszédek 6:17; Példabeszédek 21:4). Voltak egyértelmű fordítások azok számára, akiknek a látása úgy meggyengült, hogy nem láttak jól
(1Mózes 27:1; 1Sámuel 3:2). Dávidról azt mondták az 1Sámuel 16:12-ben, hogy “szép szemei” voltak. A sulamita nőnek pedig mind Salamon, mind a Pásztor úgy látja, hogy “galambszemei” vannak, ami úgy tűnik, hogy az állhatatossággal és a békességgel függ össze
(Salamon éneke 1:15; 4:1). Lea szemének leírása egyiknek sem felel meg. Bármi is volt tehát a “gyengesége”, elgondolkodhatunk rajta. Ettől függetlenül tudjuk, hogy Jákob nem vonzódott Leához.
Még a korabeli hagyományok szerint sem, aki nem tudja elképzelni, hogy így képzelte el a házaséletét. A bátyja “eladja” őt, hogy több munkát kapjon Jákobtól (1Móz 31:14-16). Nem az ő igényeit vették figyelembe (1Móz 29:26-27).
Isten látja, hogy Leát nem szerette Jákob (1Móz 29:31), ezért megnyitotta a méhét, hogy teherbe essen.
Mellesleg – nem ez az egyetlen hely, ahol ezt a fogalmat tanítják, de ez a vers (és valójában az egész történet) világossá teszi, hogy a szex nem egyenlő a szerelemmel. A testi intimitás egy törvényes házasságon belül gyönyörű és tükrözi a “phileo” (magában foglalja a melegség és szeretet érzését egy másik ember iránt) és az “agapé” (magában foglalja a hűséget, az elkötelezettséget és az akarat cselekedetét) szeretetet, amelynek a házastársak között kell léteznie, miközben biztosítja az “erosz” (szexuális szerelem vagy az izgalom érzései, amelyek olyan emberek között vannak, akik fizikailag vonzódnak egymáshoz.) típusú szerelmet (a rómaiak az erószt “Ámornak” nevezték).
A házastárs részéről vannak más viselkedési formák is: gyengédség, kedvesség, önzetlenség stb. amelyek azt jelzik, hogy a testi kapcsolat szeretetteljes. Csak a testi kapcsolat önmagában, a házasságon kívül, ami megfelel az 1Mózes 2:23-24-nek, még nem jelenti azt, hogy valakinek a szeretete megvan. A fiataloknak (és az idősebbeknek) nem szabad bedőlniük ennek a hazugságnak, amit a Sátán ültet! De ez egy teljesen más lecke.”
Leah oldala ennek a történetnek az érzelmi oldala. Több betekintést nyerhetünk a gondolkodásába gyermekei elnevezésén keresztül.
Előszülöttjét Rúbennek nevezték el, “mert így szólt: “Mert az Úr látta nyomorúságomat; most már biztosan szeretni fog engem a férjem”.
(1Mózes 29:32). A Rúben azt jelenti: “íme, egy fiú”. Lea elérte azt, amire minden férjes asszony törekszik: elsőszülött fiút adni férjének. Azt reméli, hogy miután ezt elérte, Jákob figyelmét rá irányítja. A második fiú Simeon, “mert az Úr meghallotta, hogy nem szeretnek engem” (1Móz 29:33). A Simeon jelentése “hallott”. A harmadik fiú neve Lévi. Lévi azt jelenti: “hozzám csatlakozott”, ezért mondja: “Most ezúttal a férjem hozzám fog kapcsolódni” (1Móz. 29:34). Érzed a kétségbeesését?
Ez három fiú – tehát ez legalább három ÉV volt az életéből. A reményt, amibe kapaszkodik, a vágyakozást, amit érez, hogy Jákob igazi felesége lehessen. Aztán megszületik a negyedik fia, Júda. Megváltoztatja a hangsúlyt: “Ezúttal dicsérni fogom az Urat.” (1Mózes 29:35);
Júda azt jelenti: “dicsért”.
Léa egyetlen gondolata sem tűnik úgy, hogy ezen a ponton Ráhelre összpontosulna. Ami nagymértékben ellentétben áll Ráchellel (1Mózes 30:1, 3-8).
Léa figyelmének középpontjában Jákob áll. De aztán Ráchel személyes versengéssé teszi a dolgot maga és Lea között. Amikor Bilha két fiút ad Ráhelnek, Lea úgy dönt, hogy követi a példáját, és a szolgálóját, Zilpát Jákobnak adja feleségül. Zilpa fiút szül, és Lea Gádnak nevezi el, ami azt jelenti, hogy “egy csapat jön” vagy “milyen szerencsés” (1Mózes 30:11). Tehát nyilvánvalóan úgy gondolta, hogy ez jó dolog. Zilpa újabb fiút szül, és Lea elnevezi őt Ásernek, ami azt jelenti, hogy “boldog”. Azt mondja: “Boldog vagyok! Mert az asszonyok boldognak fognak nevezni engem.” (1Móz.30:13).”
Léa úgy gondolja, hogy a többi nő fel fogja őt tartani e hatodik fiú miatt.”
A búza aratása közben Lea fia, Rúben mandragórákat ( egy nagy, általában villás gyökér, amely emberre hasonlít, és korábban “mágikus “tulajdonságokat tulajdonítottak neki – narkotikum.) keres a mezőn.
Elviszi őket Leának. Ráchel meglátja őket, és megkéri Leát, hogy ossza meg vele. Lea visszautasítja, mondván: “Apróság-e neked, hogy elveszed a férjemet? És elvennéd a fiam mandragóráját is?”. Szerintem ez két dolgot jelenthet:
1. Nem számított, hogy Jákob először Ráchelt akarta feleségül venni. Először Leát vette feleségül. Lea szerint Ráchel volt az, aki ellopta Jákobot Leától. Vagy
2. Lea játszik Ráchel vágyaival, és a mandragórákat használja fel arra, hogy megkapja, amit Lea akar (itt van az a visszhang Jákob és Ézsau pörköltje fölött (1Mózes 25:27-34).
Akárhogy is – nem volt szép. Ráchel úgy dönt, hogy jobban szeretné a mandragórákat, ezért eladja férje testi figyelmét a mandragórákért. Lea ELFOGADJA az ajánlatot! Találkozik Jákobbal, amikor aznap este hazaér, és közli vele, hogy felbérelte őt, hogy aznap éjjel az ágyában legyen (1Mózes 30:16).
Amikor újra megfogan, Lea valahogy úgy érvel, hogy ez az igazságos fizetség azért, hogy átadta a szolgálóját a férjének. Ezt a fiút Iszkárnak nevezi el – “van jutalom” (1Mózes 30:18). Lea ismét teherbe esik, és ezt a fiút Zebulonnak (“magasztos”) nevezi el. Az 1Mózes 30:20-ban ez áll: “Akkor Lea így szólt: “Isten jó ajándékkal ajándékozott meg engem; most a férjem velem fog lakni, mert hat (6) fiút szültem neki”. Úgy véli, ez az – Jákob úgy dönt, hogy vele fog élni, és nem csak alkalmi látogató lesz.”
Semmi sem utal arra, hogy teljesült volna a kívánsága. Ismét teherbe esik, ezúttal Jákobnak egy lányt szül. A lányt Dínának nevezi el, ami azt jelenti, hogy “ítélet”.
Isten emlékszik Ráhelre, és végre ő maga is fiút adhat Jákobnak – ő lesz József. Lea minden gondolata ellenére, hogy mit hozna számára, ha hét(7) (kilenc(9), ha Zilpah fiait is beleszámítjuk) gyermeket adna Jákobnak – látjuk, hogy Jákob még mindig Ráchelre összpontosít, mert Józsefet, majd később Benjámint részesíti előnyben a többi fiúval szemben (1Móz 37:3; 1Móz 44:20).
Mindezek után Isten azt mondja Jákobnak, hogy ideje hazamenni. Ráchel és Lea is felismeri, hogy Lábán mindannyiukat rosszul használta ki (1Móz. 31:14-16), és Jákob jól teszi, hogy elmegy.
Mikor Jákob és egész társasága végre közel kerül hazájához. Még mindig láthatjuk Ráchel előnyben részesítését Jákob által. Látja, hogy Ézsau négyszáz (400) emberrel érkezik, ezért mindenkit csoportokra oszt (1Móz.32:7-8; 33:1-3). Bilhát és Zilpát és gyermekeiket előre állítja. Lea és gyermekei következnek, Ráhel és József pedig az utolsó. A testvérek között szeretetteljes újraegyesítés történik, és Jákob ismét a család körében rendezkedik be.
Az 1Mózes 30:13-ban olvassuk, ahol Lea kifejezte, hogy az asszonyok “boldognak” nevezik őt Áser születése után. Ebben a kérdésben igaza volt. A Ruth 4:11-ben látjuk Lea örökségét: “Mindazok, akik az udvarban voltak, és a vének azt mondták: “Tanúk vagyunk. Az Úr tegye azt az asszonyt, aki a házatokba jön, olyanná, mint Ráhel és Lea, akik mindketten Izrael házát építették…”. A nagy nemzetre vonatkozó ígéret beteljesedett, és Lea több fiút szült, mint Ráhel. De más szentírásokból tudjuk, hogy viszálykodásuk nem volt része az Ő akaratának.”
Az 1Korinthus 7:1-7 arra tanít minket, hogy a testi intimitást úgy kell tekinteni, mint ami a másik házastársnak “jár”. Ez nem egy jelölőnégyzet egy ellenőrző listán. Ez olyasvalami, amit a férjnek minden joga megvan arra, hogy elvárja a feleségétől, és a férjnek is minden joga megvan arra, hogy elvárja tőle. A szexuális kapcsolatokat csak “egy időre szóló megállapodással” szabad leállítani. Lea elvárásai mind JOGOSAK voltak. Sajnálatos volt számára, hogy a körülményei nem úgy voltak beállítva, ahogyan Isten elképzelte. Jézus világossá teszi, hogy Isten terve kezdettől fogva olyan házasság volt, amelyben csak két ember – egy férfi és egy nő – vesz részt (Máté 19:8). Az emberek “szívkeménysége” volt az, ami lehetővé tette az ettől a gondolattól való eltérést. Ezt látjuk Sára esetében. Azért hozta magával Hágárt, mert nem bízott Istenben, hogy megtartja a neki tett ígéretét. Lábán a saját céljait érte el azzal, hogy titokban feleségül adta Leát Jákobhoz, majd megengedte, hogy Ráhel is hozzámenjen. Minden alkalommal, amikor a Szentírásban egyszerre több nővel való házasságot látunk, a helyzetet negatívan mutatják be. Ez a kapcsolat különlegesnek volt hivatott lenni. Az érzelmek, amelyekkel Lea és Ráhel foglalkozott, természetesek voltak, mert természetellenes körülmények között éltek.
Ráchel és Lea példaként áll a NEM szabad belemenni a helyzetekbe. Legyetek nagyon védelmezőek a házassági kapcsolatban.
Ez a védelem már jóval a tényleges házasságkötés előtt elkezdődik. Tartsátok magatokat tisztán. Ha a férfi, aki iránt érdeklődsz, nem tud más nőket békén hagyni – ne menj hozzá! Ő CSAK hozzád kell, hogy tartozzon. Ugyanez vonatkozik a férfiakra is, akik nőket keresnek feleségül. Ha szereti más férfiak figyelmét, ne vegye feleségül. Ennek a testi intimitásnak(Bennem, érted?) csak egy jogos házasságon belül van jogos helye. Mindkét házastársnak szabadon kell élveznie ezt anélkül a teher és stressz nélkül, ami más emberek bevonásával jár.
Minden olyan interakció egy másik személlyel, ami miatt a házastársad kételkedik a hűségedben, az egy olyan seb, amit a saját döntéseiddel okoztál.
Azt mondhatod, hogy egyszerűen csak bízniuk kellene benned – igen, azzal kellene kezdeniük, hogy bíznak benned. De azt is, hogy SOHA ne adj nekik okot arra, hogy ne bízzanak benned. Jézus azt mondja a Máté 5:37-ben: “A ti kijelentésetek pedig legyen: “Igen, igen” vagy “Nem, nem”; minden, ami ezeken túl van, gonoszságból van”.
Nem kell azt mondanod: “Édesem, hidd el, én soha nem tettem…”. A szavadat annyira igaznak kell ismerni, hogy egy egyszerű,
“Nem, nem tettem ilyet.” elég a bizalom helyreállításához. De ezt olyan viselkedéssel kell alátámasztani, amely szintén az “igen, igen”-t és a “nem, nem”-t tükrözi – vagyis azt teszed, amit mondasz, és azt mondod, amit teszel. A képmutatás és a hazugság nem fogja megadni a bizalmat a kapcsolaton belül.”
Mit vegyünk tehát ezekből a nőkből? Keressük meg bennük a JÓt, és utánozzuk azt. Vegyük észre mindegyikben a ROSSZAT, és kerüljük el azt!
Menjünk vissza a Jakab 4:7-hez: “Ezért engedelmeskedjetek Istennek. Álljatok ellen az ördögnek, és ő elmenekül tőletek”. Az élet döntések meghozatalából áll – döntsd el, hogy a jó dolgokban időzöl, és dicsőíted Istent. Az 1 Timóteus 4:16 azt mondja: “Vigyázz magadra és a tanításra. Maradj meg bennük, mert ezzel megmented magadat és azokat is, akik hallgatnak téged”. A szépséged, a múltbeli jó viselkedésed, a bőséged mások hiányához képest olyasmi, amibe sohasem szabad bízni és bízni.”
Amint a Sáráról szóló leckében említettük, a szabadság Krisztusban található. Isten megtart téged a nehéz helyzetekben is, ha rá támaszkodsz és bízol benne. “Ajánld fel az igazságosság áldozatait, és bízzál az Úrban”. (Zsoltárok 4:5)
PS – Egy érdekes apróság – A Szentírás csak az Ádám utáni 6. nemzedékben, Lámeknél említi, hogy a férfi két(2) feleséget “vett magának”. Tovább kell tanulmányoznom, de nem találtam más utalást erre egészen addig, amíg Ábrám apjáról, Terahról nem mondják, hogy két (2) felesége volt (1Mózes 20:12). Nem tudjuk, hogy egyszerre voltak-e ezek a feleségei. Ábrám tíz (10) évvel idősebb Szárainál, éppúgy lehetséges, hogy Terah első felesége meghalt, és egy másikat vett feleségül. Terah sok generációval Lamech után van. Noénak és fiainak mind egy (1) felesége volt, amint azt Isten kinyilatkoztatta. Amennyire én tudom, több mint ezer (1000) évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a több feleség a norma legyen – legalábbis Isten népének vérvonalában. Ez nem olyasmi volt, ami Istentől eredt.”
Mit gondolsz Leáról? Szívesen hallanánk tőled.