A légszennyezés a levegőben lévő vegyi anyagokból vagy részecskékből áll, amelyek károsíthatják az emberek, állatok és növények egészségét. Az épületeket is károsítja. A levegőben lévő szennyező anyagok sokféle formában fordulnak elő. Lehetnek gázok, szilárd részecskék vagy folyékony cseppek.
A légszennyezés forrásai
A szennyeződés sokféle módon kerül a Föld légkörébe. A legtöbb légszennyezést az emberek okozzák, gyárak, autók, repülőgépek vagy aeroszolos dobozok kibocsátása formájában. A passzív cigarettafüst szintén légszennyezésnek számít. Ezeket az ember által okozott szennyezési forrásokat antropogén forrásoknak nevezzük.
A légszennyezés egyes típusai, mint például az erdőtüzek füstje vagy a vulkánok hamuja, természetes úton keletkeznek. Ezeket természetes forrásoknak nevezzük.
A légszennyezés leginkább a nagyvárosokban fordul elő, ahol sok különböző forrásból származó kibocsátás koncentrálódik. Néha hegyek vagy magas épületek akadályozzák meg a légszennyezés terjedését. Ez a légszennyezés gyakran felhő formájában jelenik meg, ami zavarossá teszi a levegőt. Ezt nevezik szmognak. A “szmog” szó a “füst” és a “köd” szavak összekapcsolásából származik.
A szegény és fejlődő országok nagyvárosaiban általában nagyobb a légszennyezettség, mint a fejlett országok városaiban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ legszennyezettebb városai közé tartozik a pakisztáni Karacsi, az indiai Újdelhi, a kínai Peking, a perui Lima és az egyiptomi Kairó. Azonban számos fejlett nemzetnek is vannak légszennyezési problémái. A kaliforniai Los Angeles a szmogváros becenevet kapta.
Belső légszennyezés
A légszennyezésre általában a nagy gyárak füstjét vagy a járművek kipufogógázait gondoljuk. De a beltéri légszennyezésnek is számos fajtája létezik.
A ház fűtése olyan anyagok elégetésével, mint a kerozin, a fa és a szén, szennyezheti a házon belüli levegőt. A hamu és a füst megnehezíti a légzést, és megtapadhat a falakon, az élelmiszereken és a ruházaton.
A természetben előforduló radongáz, amely rákkeltő anyag, szintén felhalmozódhat a lakásokban. A radon a Föld felszínén keresztül szabadul fel. A szakemberek által telepített olcsó rendszerek csökkenthetik a radonszintet.
Egyes építőanyagok, köztük a szigetelés, szintén veszélyesek az emberek egészségére. Ezenkívül a szellőzés, vagyis a levegő mozgása a lakásokban és a helyiségekben a mérgező penész terjedéséhez vezethet. Egyetlen penészgomba-kolónia létezhet a ház egy nedves, hűvös helyén, például a falak között. A penész spórái bejutnak a levegőbe, és elterjednek az egész házban. Az emberek megbetegedhetnek a spórák belélegzésétől.
Az emberekre gyakorolt hatások
A légszennyezésnek való kitettségnek az emberek az egészségre gyakorolt hatások széles skáláját tapasztalják. A hatások rövid távú és hosszú távú hatásokra bonthatók.
A rövid távú, átmeneti hatások közé tartoznak az olyan betegségek, mint a tüdőgyulladás vagy a hörghurut. Ide tartoznak az olyan kellemetlenségek is, mint az orr, a torok, a szem vagy a bőr irritációja. A légszennyezés fejfájást, szédülést és hányingert is okozhat. A gyárak, a szemét vagy a csatornarendszerek által keltett rossz szagok is légszennyezésnek számítanak. Ezek a szagok kevésbé súlyosak, de még mindig kellemetlenek.
A légszennyezés hosszú távú hatásai évekig vagy egy egész életen át tarthatnak. Akár az ember halálához is vezethetnek. A légszennyezés hosszú távú egészségügyi hatásai közé tartoznak a szívbetegségek, a tüdőrák és az olyan légzőszervi betegségek, mint a tüdőtágulás. A légszennyezés hosszú távú károsodást okozhat az emberek idegeiben, agyában, veséiben, májában és más szerveiben is. Egyes tudósok azt gyanítják, hogy a légszennyező anyagok születési rendellenességeket okoznak. Világszerte évente közel 2,5 millió ember hal meg a kültéri vagy beltéri légszennyezés hatásai miatt.
Az emberek különbözőképpen reagálnak a különböző típusú légszennyezésekre. A kisgyermekek és az idősebb felnőttek, akiknek az immunrendszere általában gyengébb, gyakran érzékenyebbek a szennyezésre. Az olyan állapotokat, mint az asztma, a szívbetegségek és a tüdőbetegségek súlyosbíthatja a légszennyezésnek való kitettség. Az expozíció hossza, valamint a szennyező anyagok mennyisége és típusa szintén tényezők.
A környezetre gyakorolt hatások
Az emberekhez, állatokhoz és növényekhez hasonlóan egész ökoszisztémák szenvedhetnek a légszennyezés hatásaitól. A köd, akárcsak a szmog, a légszennyezés látható fajtája, amely elhomályosítja az alakzatokat és a színeket. A ködös légszennyezés még a hangokat is tompíthatja.
A légszennyező részecskék végül visszahullanak a Földre. A légszennyezés közvetlenül szennyezheti a víztestek és a talaj felszínét. Ez elpusztíthatja a termést vagy csökkentheti a terméshozamot. Elpusztíthatja a fiatal fákat és más növényeket.
A levegőben lévő kén-dioxid és nitrogén-oxid részecskék, savas esőt hozhatnak létre, amikor a légkörben lévő vízzel és oxigénnel keverednek. Ezek a légszennyező anyagok főként széntüzelésű erőművekből és gépjárművekből származnak. Amikor a savas eső a Földre hull, a talaj összetételének megváltoztatásával károsítja a növényeket; rontja a folyók, tavak és patakok vízminőségét; károsítja a termést; valamint épületek és műemlékek pusztulását okozhatja.
Az emberekhez hasonlóan az állatok is szenvedhetnek egészségkárosodást a légszennyezésnek való kitettség miatt. Születési rendellenességeket, betegségeket és alacsonyabb reprodukciós rátát tulajdonítottak a légszennyezésnek.
Globális felmelegedés
A globális felmelegedés olyan környezeti jelenség, amelyet a természetes és antropogén eredetű légszennyezés okoz. A levegő és az óceánok hőmérsékletének emelkedésére utal világszerte. Ezt a hőmérséklet-emelkedést legalább részben a légkörben lévő üvegházhatású gázok mennyiségének növekedése okozza. Az üvegházhatású gázok hőenergiát kötnek meg a Föld légkörében. (Általában a Föld hőjének nagyobb része elszökik az űrbe.)
A szén-dioxid az az üvegházhatású gáz, amelynek a legnagyobb hatása van a globális felmelegedésre. A szén-dioxid a fosszilis tüzelőanyagok (szén, benzin és földgáz) elégetésével kerül a légkörbe. Az emberek a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodnak az autók és repülőgépek meghajtásához, az otthonok fűtéséhez és a gyárak működtetéséhez. Ezek a tevékenységek szén-dioxiddal szennyezik a levegőt.
A természetes és mesterséges források által kibocsátott egyéb üvegházhatású gázok közé tartozik még a metán, a dinitrogén-oxid és a fluorozott gázok. A metán a szénerőművek és a mezőgazdasági folyamatok egyik fő kibocsátója. A dinitrogén-oxid az ipari üzemek, a mezőgazdaság és a fosszilis tüzelőanyagok gépkocsikban történő elégetése általánosan elterjedt kibocsátás. A fluorozott gázokat, például a fluorozott szénhidrogéneket az ipar bocsátja ki. A fluorozott gázokat gyakran használják az olyan gázok helyett, mint a fluorozott-klórozott szénhidrogének (CFC-k). A CFC-ket sok helyen betiltották, mert csökkentik az ózonréteget.
Világszerte számos ország tett lépéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vagy korlátozására a globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében. A Kiotói Jegyzőkönyv, amelyet először 1997-ben fogadtak el a japánországi Kiotóban, 183 ország között létrejött megállapodás, amely szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére törekszenek. Az Egyesült Államok nem írta alá ezt a szerződést.
Szabályozás
A nemzetközi Kiotói Jegyzőkönyv mellett a legtöbb fejlett ország törvényeket fogadott el a kibocsátások szabályozására és a légszennyezés csökkentésére. Az Egyesült Államokban vita folyik a kibocsátások korlátozására szolgáló cap and trade nevű rendszerről. Ez a rendszer felső határt szabna az egyes vállalatok által megengedett szennyezés mértékének. Azoknak a vállalatoknak, amelyek túllépik a határértéket, fizetniük kellene. Azok a vállalatok, amelyek kevesebbet szennyeznének, mint a határértékük, kereskedhetnének vagy eladhatnák a fennmaradó szennyezési engedélyeiket más vállalatoknak. A “cap and trade” lényegében fizetne a vállalatoknak a szennyezés korlátozásáért.
2006-ban az Egészségügyi Világszervezet új levegőminőségi irányelveket adott ki. A WHO irányelvei szigorúbbak, mint a legtöbb ország meglévő irányelvei. A WHO irányelveinek célja, hogy a légszennyezéssel összefüggő halálesetek száma évente 15 százalékkal csökkenjen.
Redukció
Mindenki tehet lépéseket a légszennyezés csökkentése érdekében. Naponta emberek milliói tesznek egyszerű változtatásokat az életükben ennek érdekében. A tömegközlekedés igénybevétele autóvezetés helyett, vagy a kerékpározás a szén-dioxid-kibocsátó járművekkel való utazás helyett csak néhány módja a légszennyezés csökkentésének. Az aeroszolos dobozok kerülése, a kerti hulladékok újrahasznosítása égetés helyett, és a cigarettázás mellőzése további lehetőségeket jelentenek.