Amikor a radar alatti egészségügyi állapotokról van szó, a mélyvénás trombózis a lista élén áll. A legtöbb páciensem még soha nem hallott erről a gyakori problémáról. Pedig a mélyvénás trombózis évente több mint negyedmillió amerikait juttat kórházba, és a szövődményei több mint 100 000 halálesetért felelősek.
A mélyvénás trombózis (DVT) a lábvénában kialakuló vérrög orvosi megnevezése. Egyes trombózisok nem okoznak tüneteket; mások fájdalmat okoznak, vagy megduzzasztják a lábat. Két nagy aggodalomra ad okot a mélyvénás trombózis:
Tüdőembólia. A vérrög egy darabja elszakadhat, a véráramban továbbhaladhat, és a tüdőben megtapadhat. Ezt nevezzük tüdőembóliának. A trombózissal kapcsolatos halálesetek csaknem mindegyike tüdőembólia miatt következik be.
Posztflebitisz-szindróma. A vérrög tartósan károsíthatja a vénát, amelyben megrekedt. Ez a posztflebitisz-szindrómának nevezett probléma tartós lábfájdalmat, duzzanatot, elsötétedett bőrt és néha nehezen gyógyuló bőrfekélyeket okoz. A mélyvénás trombózisban szenvedők akár 40%-ánál alakul ki posztflebitisz-szindróma.
A mélyvénás trombózis kezelése
A mélyvénás trombózist kezdetben véralvadásgátlóval kezelik. Ma már számos választási lehetőség van, például az újabb szájon át szedhető közvetlen hatású szerek egyike, intravénás heparin vagy szubkután kis molekulatömegű heparin vagy fondaparinux. A véralvadásgátlók megállíthatják a trombózis tágulását, és megakadályozhatják az új vérrögök kialakulását. Ezen gyógyszerek alkalmazása jelentősen csökkenti a tüdőembólia kialakulásának kockázatát.
Az antikoagulánsok azonban nem képesek gyorsan feloldani a már kialakult vérrögöt. Ez a feladata a trombolytikumoknak (közismert nevükön rögoldóknak) nevezett gyógyszereknek, például a sztreptokináznak és az altepláznak. A vizsgálatok vegyes eredményeket hoztak. Néha azonban megfontolásra kerülnek a masszív lábtrombózisban szenvedőknél, hogy megelőzzék a láb hosszú távú duzzanatát és fájdalmát (az úgynevezett post-phlebitis szindrómát).
A vérrögoldó gyógyszer közvetlenül a vérrögbe juttatása – ahelyett, hogy a véráramban keringene a szokásos intravénás adagolással – lehetővé teszi alacsonyabb dózis alkalmazását, ami csökkenti a vérzés kockázatát a test más részein.
Nem minden trombózisban szenvedőnek van szüksége közvetlen vérrögoldó kezelésre. Az antikoagulánsok, valamint a duzzanatot csökkentő és a véráramlást javító támasztóharisnyák a legtöbb ember számára elegendőek. Azoknál, akiknél nagyon nagy a vérrög, különösen magasan a lábban vagy a medencében, a trombolytikus szer közvetlen beadása segíthet megvédeni az érintett vénát a posztflebitisz-szindrómától.
A megelőzés előnyösebb, mint a kezelés
Mindenkinél kialakulhat trombózis, bár egyeseknél nagyobb a valószínűsége, mint másoknál. Fokozott kockázatnak van kitéve, ha Önnek vagy közeli családtagjának korábban már volt trombózisa, ha olyan örökletes betegségben szenved, amely miatt a vér a normálisnál könnyebben alvad meg, ha rákos, ha hosszú ideig mozgásképtelen (ágyhoz kötöttség, hosszú ideig tartó repülő- vagy autóút stb.), vagy ha fogamzásgátló tablettát szed.
Itt van néhány jó módszer, amellyel mindenki megelőzheti a trombózis kialakulását:
- Fizikailag maradjon aktív. A munkahelyén vagy otthon gyakran álljon fel a székéből. A rövid séták összehúzzák a lábában lévő izmokat, amelyek segítenek visszapumpálni a vért a szív felé.
- Kerülje a kiszáradást. Ez különösen fontos, ha hosszabb ideig kell ülnie, például egy repülőgépen.
- Mozgassa a lábait. Ha ágyhoz van kötve, és nem tud gyakran sétálni, a lábizmok összehúzása segít megelőzni a vér összecsapódását és megalvadását.
- Fenntartani az egészséges testsúlyt. Az elhízás növeli a trombózis kockázatát.
- Ha valamilyen okból kórházba kerül, kérje meg orvosait és ápolóit, hogy gondoskodjanak a vérrögképződés megelőzésére irányuló intézkedésekről – például speciális harisnya viseléséről vagy alacsony dózisú heparinról.
Kapcsolódó információk: Harvard Heart Letter
Nyomtatás