A kockázati prémiumokat gyakran használják a pénzügyekben. Ennek oka, hogy a befektetők általában nem vállalnak szívesen kockázatot, hacsak nem várnak érte valamilyen kompenzációt. Ez teszi a kockázati prémiumokat meglehetősen fontos témává a pénzügyekben, mivel döntő fontosságúak ahhoz, hogy értéket tudjunk adni a pénzügyi eszközöknek.
A pénzügyekben a kockázati prémiumok mérésének gyakori megközelítése a T-kötvények kockázatmentes hozamának és más befektetések kockázatos hozamának összehasonlítása (az ex post hozamot az ex ante várható hozam helyettesítőjeként használva). E két hozam közötti különbség a kockázatos eszköz várható többlethozamának mértékeként értelmezhető. Ezt a többlet várható hozamot nevezzük kockázati prémiumnak.
- Tőke: A részvénypiacon a kockázati prémium egy vállalati részvény, vállalati részvények egy csoportja vagy az összes tőzsdei vállalati részvényből álló portfólió várható hozama mínusz a kockázatmentes kamatláb. A részvények hozama az osztalékhozam és a tőkenyereség összege. A részvények kockázati prémiumát részvényprémiumnak is nevezik. Ez a kockázati prémium egy nem megfigyelhető mennyiség, mivel nem ismert, hogy a részvények várható hozama az átlagos piaci szereplő számára mekkora (bár minden egyes résztvevő ismeri a saját várakozását). Ennek ellenére a legtöbb ember úgy véli, hogy a részvényekbe kockázati prémium van beépítve, és ez ösztönzi a befektetőket arra, hogy pénzük legalább egy részét részvényekbe fektessék.
- Kötvények: A kötvényekkel összefüggésben a “kockázati prémium” kifejezést gyakran a hitelfelárra (a kötvénykamatláb és a kockázatmentes kamatláb közötti különbségre) használják.
A kockázati prémium felhasználása értékelések előállításához
Mint már említettük, a kockázati prémium megállapításának egyik legnagyobb oka a pénzügyi eszközök értékének becslése. A pénzügyekben számos modellt használnak ennek biztosítására, a legelterjedtebb a Capital Asset Pricing Model vagy CAPM. A CAPM a befektetési kockázatot és a befektető által elvárt hozamot használja a befektetés értékének becsléséhez. A pénzügyekben a CAPM-et általában a saját tőke szükséges megtérülési rátájának becslésére használják. Ezt a szükséges megtérülési rátát azután fel lehet használni a részvény árfolyamának becslésére, ami többféle módszerrel is elvégezhető. A CAPM képlete:
A kockázatmentes kamatláb + az értékpapír bétája * a piaci kockázati prémium
A modellben a piac kockázati prémiumát használjuk, és ezt megszorozzuk az értékpapír bétájával. Az értékpapír bétája a részvények relatív volatilitásának mértéke a piachoz képest, vagyis azt méri, hogy a részvények árfolyama mennyire mozog a piachoz képest. Ha egy részvény bétája 1, akkor a piac 10%-os növekedése a részvényár 10%-os növekedését jelenti. Ha egy részvény bétája 1,5, akkor a piac 10%-os növekedése a részvény 15%-os növekedését jelenti, ha pedig a részvény bétája 0,5, akkor a piac 10%-os növekedése a részvény 5%-os növekedését jelenti. Ezt a bétát általában a részvények árfolyamának statisztikai elemzésével állapítják meg. Ezért a CAPM célja, hogy egy egyszerű modellt nyújtson egy befektetés szükséges hozamának becsléséhez, amely a kockázati prémiumok elméletét használja. Ez segít a befektetők számára egy egyszerű eszközt biztosítani annak meghatározásához, hogy egy befektetésnek milyen hozamot kellene adnia a kockázatához képest.