-
A kiadási szorzó (más néven költségvetési szorzó vagy egyszerűen szorzó) azt a többszöröst jelenti, amellyel a GDP nő vagy csökken a kormányzati kiadások és beruházások növekedése vagy csökkenése hatására. Ez a megtakarítási hajlandóság határértékének (MPS) reciproka. Minél magasabb az MPS, annál alacsonyabb a multiplikátor, és minél alacsonyabb az MPS, annál magasabb a multiplikátor.
A kiadási multiplikátor szorosan kapcsolódik a multiplikátorhatáshoz. Tegyük fel, hogy a háztartások a jövedelmük növekedésének 80%-át fogyasztják el, és a kormányzat 20 milliárd dollárral növeli kiadásait. Minden kormányzati kiadás valójában a háztartások jövedelme bérek, kamatok, bérleti díjak és nyereség formájában. Mivel az MPC 0,8, a háztartások a megnövekedett jövedelemből 16 milliárd dollárt fognak fogyasztani (= 0,8 × 20 milliárd dollár). A 16 milliárd dolláros fogyasztásnövekedés a jövedelemnövekedés második körét fogja kiváltani (a fogyasztott termékek és szolgáltatások előállításához kapcsolódó emberek számára), ami viszont a fogyasztás második körét fogja kiváltani, 12,8 milliárd dollár értékben (= 0,8 × 0,8 × 0,8 × 20 milliárd dollár), és így tovább. Ennek eredményeként a GDP a kormányzati kiadások kezdeti növekedésének többszörösével nő. Ez a többszörös a kiadási multiplikátor. A kormányzati kiadások csökkenése ugyanilyen módon csökkenti a GDP többszörösével.
Forma
Kiadási szorzó = 1 = 1 MPS 1 – MPC Hol,
MPS a megtakarítási hajlandóság határértékét jelenti, amely a háztartások által megtakarított jövedelem bármely növekményének százalékos aránya; és
MPC a marginális fogyasztási hajlandóságot jelöli, és ez a háztartások által várhatóan fogyasztani kívánt jövedelemnövekedés százalékos aránya.A definíció szerint MPS + MPC = 1 és MPS = 1 – MPC.
Példák
1. példa: Lucre Island egy kalózország, ahol az emberek ritkán terveznek. Közismert, hogy mindent elköltenek, amit csak meg tudnak szerezni.
Mivel az ország marginális fogyasztási hajlandósága közel 100%, a marginális megtakarítási hajlandóság 0 (= 1 – 100%), ami végtelen költési multiplikátort ad (1 ÷ 0 = ∞)
Példa 2: Khembalung a buddhista szerzetesek országa. Rendkívül leegyszerűsített életet élnek, és bár az ország bővelkedik drágakövekben, a szerzeteseket ritkán érdekli semmilyen luxus, és a fogyasztási határhajlandóságuk majdnem nulla.
Az ország fogyasztási határhajlandósága majdnem 0, ami 1-es megtakarítási határhajlandóságot és 1-es kiadási szorzót ad. Ez azt jelenti, hogy nincs multiplikátorhatás.
3. példa: Anvilániában az egy főre jutó átlagos jövedelem 42 300 dollárról 50 000 dollárra nőtt, míg az egy főre jutó fogyasztás megfelelő adatai 35 400 dollárról 42 500 dollárra emelkedtek. Határozza meg a kiadási szorzót.
Megoldás
MPC = Fogyasztásnövekedés = 42 500 – 35 400 = 92.2% Jövedelemnövekedés 50 000 – 42 300 MPS = 1 – MPC = 1 – 92.2% = 7,8%
Kiadási szorzó = 1 = 1 = 12,82 MPS 7.8% by Obaidullah Jan, ACA, CFA and last modified on Jun 17, 2013
Studying for CFA® Program? Access notes and question bank for CFA® Level 1 authored by me at AlphaBetaPrep.com-
Related Topics
- Money Multiplier
- Tax Multiplier
- Multiplier Effect