A kötvények és a kötvényalapok összehasonlításakor több jelentős tényező különbözteti meg őket. A legfontosabb, hogy a befektetők bölcsen teszik, ha figyelembe veszik a kötvények és a kötvényalapok közötti különbségeket, hogy tudják, melyik a legjobb befektetési céljaik és célkitűzéseik szempontjából.
A kötvény definíciója
A kötvények olyan adósságkötelezettségek, amelyeket szervezetek, például vállalatok vagy kormányok bocsátanak ki. Amikor Ön egyedi kötvényt vásárol, lényegében kölcsönadja a pénzét a szervezetnek egy meghatározott időtartamra. A kölcsönért cserébe a szervezet kamatot fizet Önnek az időszak végéig (a lejáratig), amikor is Ön megkapja az eredeti befektetési vagy kölcsönösszegét (a tőkét).
A kötvények típusait a kibocsátó szervezet szerint osztályozzák. Ilyen szervezetek közé tartoznak a vállalatok, a köztulajdonban lévő közművek, valamint az állami, helyi és szövetségi önkormányzatok.
Hogyan működnek a kötvények
A kötvényeket jellemzően a kötvénybefektető tartja a lejáratig. A befektető meghatározott ideig, például 3 hónapig, 1 évig, 5 évig, 10 évig, 20 évig vagy annál hosszabb ideig kamatot (fix jövedelmet) kap. A kötvény árfolyama ingadozhat, amíg a befektető a kötvényt tartja, de a befektető a lejáratkor az eredeti befektetésének (a tőkének) a 100%-át kaphatja meg.
Ezért nincs “veszteség” a tőke tekintetében, amíg a befektető a kötvényt a lejáratig tartja (és feltételezve, hogy a kibocsátó szervezet nem esik el szélsőséges körülmények, például csőd miatt).
Egy példa a kötvényre valahogy így működne: A kibocsátó szervezet, mondjuk egy vállalat, mint például a Ford Motor Company, olyan kötvényeket kínál, amelyek 30 évig 7,00%-os kamatot fizetnek.
A kötvénybefektető úgy dönt, hogy 10 000 dolláros kötvényt akar vásárolni. Elküldi a 10 000 dollárt a Fordnak, és cserébe kap egy kötvényigazolást. A kötvénybefektető évi 7%-ot kap (700 $), általában két 6 hónapos részletre osztva. Miután 30 éven keresztül évi 7%-ot keresett, a befektető visszakapja a 10 000 dollárját.
A kötvényalapok meghatározása és a kötvényalapok működése
A kötvényalapok olyan befektetési alapok, amelyek kötvényekbe fektetnek. Más befektetési alapokhoz hasonlóan a kötvény befektetési alapok is olyanok, mint a kosarak, amelyek több tucat vagy több száz egyedi értékpapírt (ebben az esetben kötvényeket) tartalmaznak. A kötvényalap-kezelő vagy kezelői csoport a kötvényalap általános célkitűzése alapján kutatja a kötvénypiacokat a legjobb kötvények után.
A kötvényalapok tarthatnak CD-ket és készpénz-egyenértékeseket. Egy hosszú távú kötvényalap tarthat kincstárjegyeket (készpénz-egyenértékes) és bróker CD-ket, csak kisebb arányban, mint egy rövid távú alap.
A kezelő(k) ezután a gazdasági és piaci aktivitás alapján vásárol és ad el kötvényeket. Az alapkezelőknek el kell adniuk az alapokat is, hogy eleget tegyenek a befektetők visszaváltásainak (kivonásainak). Emiatt a kötvényalap-kezelők ritkán tartják a kötvényeket a lejáratig.
Mint korábban említettem, egy egyedi kötvény nem veszít értékéből mindaddig, amíg a kötvénykibocsátó nem esik fizetésképtelenségbe (például csőd miatt), és a kötvénybefektető a lejáratig tartja a kötvényt. Egy kötvény befektetési alap azonban értéket nyerhet vagy veszíthet, nettó eszközértékben – NAV – kifejezve, mivel az alapkezelő(k) gyakran eladják az alapban lévő mögöttes kötvényeket a lejárat előtt.
A kötvényalapok tehát veszíthetnek értékükből. Ez talán a legfontosabb különbség, amit a befektetőknek a kötvények és a kötvény befektetési alapok között figyelembe kell venniük.
Itt van, hogy miért: Képzelje el, ha egy egyedi kötvény (nem egy befektetési alap) megvásárlását fontolgatja. Ha a mai kötvények magasabb kamatot fizetnek, mint a tegnapi kötvények, akkor természetesen a mai, magasabb kamatot fizető kötvényeket szeretné megvásárolni, hogy magasabb hozamot (magasabb hozamot) kapjon.
Mégis megfontolhatná, hogy a tegnapi, alacsonyabb kamatot fizető kötvényekért fizessen, ha a kibocsátó hajlandó lenne kedvezményt (alacsonyabb árat) adni Önnek a kötvény megvásárlásához. Mint sejtheti, amikor az uralkodó kamatlábak emelkednek, a régebbi kötvények ára csökken, mert a befektetők a régebbi (és alacsonyabb kamatfizetésű) kötvényekért árengedményt követelnek.
Ezért a kötvények ára a kamatlábakkal ellentétes irányban mozog, és a kötvényalapok árai érzékenyek a kamatlábakra. A kötvényalap-kezelők folyamatosan vásárolják és eladják az alapban tartott mögöttes kötvényeket, így a kötvényárak változása megváltoztatja az alap NAV-ját.
Összefoglalva, egy kötvény befektetési alap veszíthet értékéből, ha a kötvényalap-kezelő emelkedő kamatkörnyezetben jelentős mennyiségű kötvényt ad el, mert a befektetők a nyílt piacon árengedményt követelnek (alacsonyabb árat fizetnek) a régebbi, alacsonyabb kamatot fizető kötvényekre.
Mi a legjobb befektetés – kötvények vagy kötvényalapok?
Általánosságban elmondható, hogy azok a befektetők, akik nem szívesen látják a számlaérték ingadozását, előnyben részesíthetik a kötvényeket a kötvényalapokkal szemben. Bár a legtöbb kötvényalapban nem tapasztalható jelentős vagy gyakori értékcsökkenés, egy konzervatív befektető nem biztos, hogy kényelmetlenül érzi magát, ha több évig stabil nyereséget lát a kötvényalapjában, majd egy év veszteséget.
Az átlagos befektetőnek azonban nincs ideje, érdeklődése vagy erőforrása arra, hogy az egyes kötvényeket megvizsgálja, hogy megállapítsa, alkalmasak-e a befektetési céljaira. A sokféle kötvénytípus miatt a döntés meghozatala nyomasztónak tűnhet, és a sietségben hibákat lehet elkövetni.
Míg a kötvényalapok közül is sokféle típus közül lehet választani, a befektető egy alacsony költségű indexalap, például a Vanguard Total Bond Market Index (VBMFX) segítségével diverzifikált kötvénykeveréket vásárolhat, és biztosíthatja a hosszú távú átlagos hozamokat és hozamokat viszonylag alacsony volatilitás mellett.
Bond Laddering: Amikor a kötvényekbe és kötvény befektetési alapokba való befektetésnek van értelme
A “Bond Laddering” egy olyan fix jövedelmű befektetési stratégia, amelyben a befektető különböző lejáratú egyedi kötvénypapírokat vásárol. A CD ladderinghez hasonlóan a befektető elsődleges célja a kamatkockázat csökkentése és a likviditás növelése.
A kötvénylétrázás legjobb időszaka az, amikor a kamatlábak alacsonyak és emelkedni kezdenek. Amikor a kamatlábak emelkednek, a befektetési alapok árai általában csökkennek. Ezért és a befektető fokozatosan elkezdhet kötvényeket vásárolni, ahogy a kamatok emelkednek, hogy “rögzítse” a hozamokat és minimalizálja a kötvény befektetési alapok árfolyamkockázatát.
Kizáró nyilatkozat: Az ezen az oldalon található információk csak megvitatási célokat szolgálnak, és nem értelmezhetők félre befektetési tanácsadásként. Ezek az információk semmilyen körülmények között nem jelentenek értékpapírok vásárlására vagy eladására vonatkozó ajánlást.