Kávézási folyamat: 11 lépés a magtól a csészéig

A kávé, amit iszol? Hosszú utat tett meg, mire eljutott hozzád.

Az elültetésétől a földbe való ültetésétől addig a napig, amíg a csészédbe kerül, körülbelül öt év telhetett el. És a kávébabok, amelyekből készült a kávé, több ezer kilométert utazhattak.

Ha valaha is kíváncsi voltál, milyen különböző lépéseken megy keresztül a kávé az otthonodig vagy a helyi kávézóig, itt az útmutató a kávé előállításának alapjairól, a farmtól a főzésig.

Hogyan készül a kávé

1. lépés. Kávéültetés

A kávébab a Coffea növényen növő gyümölcs magja.

Ez a növény Kelet-Afrikában, különösen Etiópiában és Szudánban őshonos, de ma már világszerte több mint 70 országban termesztik kereskedelmi céllal.

A mennyiséget tekintve Brazília a legtöbb kávét termelő ország, amelyet Vietnam követ.

A kávé két fő fajtája az arabica és a robusta. A robusta keményebb és jobban tolerálja a különböző termesztési körülményeket, míg az arabica finomabb italt termel.

A világ kávétermelésének mintegy 70%-át az arabica adja.

A kávénövényeket általában faiskolában nevelik az első hat hónaptól egy évig, majd ültetvényre szállítják őket.

Az átültetés után további két-négy évbe telik, mire a kávénövény elkezd kávét termelni.

A kávé optimális termesztési feltételei a forró, száraz időjárás, amelyet egy csapadékos időszak követ.

Ezek hiányában a terméshozam drámaian csökkenhet, ami kihat a kávétermelők jövedelmére.

Nézze meg ezt a videót, hogy többet megtudjon.

A kávétermelő országok a világ két trópus közötti sávjában találhatók.

2. lépés. A kávé betakarítása

A kávécseresznyének nevezett gyümölcsöt kezdik termelni a kávénövények, amikor kifejlődnek.

A legtöbb növény évente egyszer hoz termést, bár néhány különösen termékeny területen két termés, egy elsődleges és egy másodlagos termés is lehetséges (1).

A növények magjai a kávébabok, és a termés érettsége a betakarításkor meghatározza a kávébabokból készült ital ízét (2).

A legjobb – és legdrágább – kávét kézzel szedik: a képzett kávészedők képesek kiválasztani a legjobb, legérettebb gyümölcsöt a szürethez.

A kézi szedés rendkívül munkaigényes, és a kávé egy részét géppel szedik.

A “szalagszedés” néven ismert módszer válogatás nélkül szedi le az összes kávébabot a kávénövényről.

Ez utóbbi módszer gyorsabb, de kevésbé szelektív, és rosszabb végterméket eredményez.

3. lépés. A kávé feldolgozása

A betakarítás után a gyümölcsöt fel kell dolgozni. Ennek alapvetően két módja van, a “száraz” és a “nedves” módszer.

A száraz módszer a betakarított kávébabok feldolgozásának hagyományos módja.

A kézzel történő válogatás és tisztítás után a kávécseresznyét a napon hagyják természetes módon száradni, amíg a nedvességtartalom eléri a 11-12 körüli értéket.5%.

Az egyenletes száradás érdekében rendszeresen gereblyézik őket.

Ez a folyamat akár négy hétig is eltarthat, bár gépek használatával felgyorsítható.

A nedves módszer során a kávécseresznyét pépesítik, leválasztva a gyümölcshúst és a héjat a kávébabról.

Az eljárás után a kávébabokon megmarad a külső héj, az úgynevezett nyálka.

A kávébabokat akár 48 órán át erjedni hagyják, ezalatt a nyálka természetes módon lebomlik.

Végül a nyálkát vízzel lemossák, majd a kávébabokat napon vagy gépi úton meg kell szárítani.

Ebben a fázisban a kávébabokon finom héj marad, amelyet “pergamen”-nek neveznek – az ebben a fázisban lévő kávébabokat “pergamen kávébabnak” nevezik.

A két különböző feldolgozási mód eltérő hatással van az előállított kávé végső ízére.

4. lépés. A kávé őrlése

A folyamat következő lépése, mielőtt a kávébabok készen állnának az értékesítésre, a pergamen eltávolítása (nedves feldolgozású kávébabok esetében) vagy a teljes héj eltávolítása (száraz feldolgozású kávébabok esetében).

Ezt a folyamatot “őrlésnek” nevezik, és speciális gépeken végzik.

Egyes babok további, “polírozás” néven ismert eljáráson mennek keresztül, amelynek során a megmaradt héjat is eltávolítják.

Az azonban vitatható, hogy ez valóban javítja-e a kávé minőségét.

5. lépés. A kávébabok osztályozása és válogatása

Az exportra való előkészítés előtt a kávébabokat osztályozni és válogatni kell.

Ez a lépés során a minőséget a méret, a súly és a szín alapján értékelik.

A méret szerinti válogatáshoz szitálják őket, és ebben a szakaszban eltávolítják a hibás kávébabokat.

Ez történhet kézzel vagy géppel.

Az osztályozási folyamat minden országban más és más, de példaként vehetjük Kenyát.

Kenya arról ismert, hogy a világ legjobb arabica babjait termeli, és a babokat egy skála szerint osztályozzák.

A legjobb babokat AA babnak nevezik.

Ezek a legnagyobbak és a legnagyobb mennyiségű aromás olajat tartalmazzák.

Az árveréseken ezek érik a legmagasabb árat. Ezeket követi az AB, PB, C, E, TT és T, sorrendben.

Ezek a babok értéktelenek, mivel csökken a méretük.

Más régiók más rendszert használnak, de a koncepció ugyanaz.

6. lépés. Kávéexport

Elérve ezt a pontot, a babok készen állnak az értékesítésre, és zsákokban tárolják őket.

A kávé tárolására szolgáló szabványos zsák a 60 kg-os zsák, és egy ország kávétermelését abban mérik, hogy hány ilyen 60 kg-os zsákot gyártanak (3).

Mivel a zöldbabok akár egy évig is megőrizhetik aromájukat, a termelők nem pörkölnek.

Mihelyt a babokat megpörkölik, az óra ketyeg, és az általunk oly nagyra becsült ízek körülbelül két héten belül elvesznek.

Ezért a pörkölést röviddel a főzés előtt végzik. Erről bővebben később.

7. lépés. A kávébabok értékelése

A kávé eladása előtt a kávét szakembernek kell értékelnie.

Az első vizsgálat vizuális, a kávébabokat megvizsgálják, hogy megállapítsák fizikai minőségüket.

Ezután a kávét megkóstolják – vagy szaknyelven “cuppingolják”.

A kávébabokból kis mennyiséget pörkölnek, és az így kapott főzetet olyan dolgok alapján értékelik, mint az íz, az aroma, a savasság, az utóíz és a test.

A borhoz hasonlóan a végterméket is számos tényező befolyásolja, többek között a termőhely, a termőföld, a napfény, a csapadék és sok más tényező.

Ezért egyik kávé sem teljesen ugyanolyan, mint a másik, és még az ugyanarról a farmról szüretelt kávé is évről évre különbözik.

Egy tapasztalt cupper képes felismerni az apró különbségeket a kávékban, és ennek az ízpróbának az eredménye befolyásolja a kávé árát, valamint azt, hogy más kávékkal keverik-e a végső ital javítása érdekében – ismét csak hasonlóan, mint a borok esetében.

8. lépés. A kávébabok pörkölése

A zöld kávébaboknak nincs aromájuk, és ha pörköletlen kávébabokból készítenénk egy italt, nem kapnánk azt az ismerős, finom italt, amit mindannyian szeretünk.

A kávé több mint 1000 aromakomponense ismert, és ezek aktiválásához és felszabadításához a kávébabokat pörkölni kell (4).

A pörkölési hőmérséklet és a pörkölési idő hossza befolyásolja, hogy a kávébabokból milyen kávé lesz.

Általában minél tovább pörkölik a babokat és minél magasabb hőmérsékletnek teszik ki őket, annál sötétebbek lesznek a babok, és annál erősebb lesz a végső ízük.

Amint már említettük, a babok pörkölése után a kávéfőzéshez optimális állapotuknak van egy időbeli korlátja.

A pörkölés során a kávébabok szén-dioxiddal töltődnek fel, és a pörkölés utáni első néhány napban sok ilyen gázt bocsátanak ki (5).

A kávébaboknak időt kell hagyni, hogy kiürítsék a CO2-t, mielőtt felhasználnánk őket a kávéfőzéshez. Ha túl hamar próbálja lefőzni a babokat, a kávénak nem lesz elég ideje kifejleszteni a szükséges ízeket és aromákat.

Pár nap elteltével a kibocsátott szén-dioxid mennyisége sokkal kisebb lesz.

A baboktól függően néhány naptól egy hétig kell hagyni őket, mielőtt felhasználhatja őket.

Ez idő elteltével megkezdődik az oxidáció, és ez az a folyamat, amelynek következtében a kávé elveszíti az ízét.

A legjobb tárolási módszerekkel sem tehetünk semmit az oxidáció megakadályozására, ami azt jelenti, hogy két héttel a pörkölés után a babok már romlanak.

A pörkölt babok tehát csak körülbelül egy hétig vannak a legjobb állapotban.

9. lépés. Kávébab őrlése

Föltételezve, hogy frissen pörkölt, megfelelően tárolt és főzésre kész kávébabjaink vannak, az egyetlen tényező, amely a legnagyobb hatással van a csészénkbe kerülő kávéra, az őrlés.

Elkerülhetetlen, hogy megértsük, melyik őrlési típus melyik kávétípushoz illik.

A különböző kávéőrlemények különböző elkészítési módokhoz illenek, és például a francia presszókávé egészen más őrleményt igényel, mint az eszpresszó.

A fő tényező az, hogy a kávé mennyi ideig érintkezik a vízzel.

Általános szabály, hogy minél tovább érintkezik a kávé a vízzel, annál durvább őrleményt kell használni, és fordítva.

A francia presszónál az érintkezési idő viszonylag hosszú, talán több mint négy perc.

A francia presszóban való használatra szánt kávéhoz durva őrlésű kávé szükséges.

Az eszpresszó esetében viszont a víz csak rövid ideig, kevesebb mint 30 másodpercig érintkezik a kávéval.

Ez azt jelenti, hogy az őrleménynek sokkal finomabbnak kell lennie, különben a kívánatos ízeknek nem lesz idejük kiszabadulni a kávéból.

Ha finom őrleményt használ a francia presszóhoz, a nemkívánatos ízek kiszabadulnak az italba, és a kapott csésze keserű és kellemetlen lesz.

Ha durva őrlésű kávét használ eszpresszó készítéséhez, az íztelen lesz, és nem fog másra hasonlítani, mint piszkos vízre.

10. lépés. Kávéfőzés

A kávé útjának utolsó lépése a magtól a csészéig vezető úton a kávéfőzés.

Ha jó minőségű, frissen pörkölt kávébabokkal rendelkezik, amelyeket a használni kívánt kávémódszerhez megfelelően őröltek, akkor képesnek kell lennie arra, hogy finom csészét készítsen kedvenc italából.

Vannak azonban még buktatók, amelyek a folyamat utolsó szakaszában elronthatják a csészét.

A kávékészítésnek művészete van, és meg kell tanulnod, hogy melyik technikát használod a legjobban.

Az olyan tényezők, mint a kávé mennyisége, a víz mennyisége és az áztatási idő mind együttesen alakítják ki a tökéletes – vagy nem annyira tökéletes – csészét.

Még egyszer vegyük példának a french press kávét. A kávébabokat közvetlenül a kávé elkészítése előtt kell ledarálni.

Az őrlés után az oxidációs folyamat jelentősen felgyorsul, és a kávé percek alatt elkezdi elveszíteni az ízét.

Jobb, ha mérlegeljük a kávé mennyiségét, mintha ezt a létfontosságú szempontot önkényes találgatásra bíznánk.

Egy négy csésze French Press kávéhoz körülbelül 27-30 g kávéra és 430 ml forró vízre van szükség.

A víznek forrás alattinak kell lennie, mivel a forró víz a kávé néhány finom ízét is tönkreteszi.

A teljes áztatási idő körülbelül négy perc. Ennél kevesebb, és a kávénak nem lesz íze.

Tovább, és keserű, nem kívánt ízek kezdenek kiszabadulni, és elrontják az italt.

A többi módszerre is igaz, és meg kell tanulni az ital elkészítésének helyes módját.

A próbálkozás és a tévedés eleme is benne van, de ez is része a kiváló minőségű kávé otthoni elkészítésének öröméhez.

A gyakorlattal és tapasztalattal hamarosan képes lesz a tökéletes csésze kávé elkészítésére, pontosan úgy, ahogyan ön szereti.

11. lépés. Élvezze a kávéját

A kávé befejezte hosszú útját a magtól a csészéig, és már csak annyi a dolga, hogy hátradőljön, beleszagoljon a szobát betöltő finom illatokba, és élvezzen egy újabb csésze kedvenc főzetét.

Egy izgalmas utazás, tele szeretettel

A kávékészítés tehát tényleg nem olyan egyszerű!

A mag és a csésze között rengeteg gondos lépés van, amelyek biztosítják, hogy az Ön által megivott kávé a lehető legjobb és legfinomabb csésze legyen.

Ez a kávé sok ember sok szeretetet kapott az izgalmas útja során, egészen az ültetési helyétől a végső rendeltetési helyéig.

Reméljük, hogy élvezted a cikkünket, és reméljük, hogy tanultál valami újat is.

Van valami hozzáfűznivalód a magtól a csészéig tartó útról?