IQ, 9 grafikonon keresztül

Senki sem akar szám lenni. De van egy szám, ami valószínűleg sokat elárul rólad, akár tudod, akár nem: az IQ-d, vagyis az intelligenciahányadosod. (Donald Trump elnök nemrég azzal hencegett a Forbesnak, hogy “nyerne”, ha IQ-tesztjének eredményét összevetnék külügyminisztere, Rex Tillerson eredményével.)

Az IQ-t gyakran elavultnak, elhibázottnak vagy kevésbé fontosnak tartják, mint a személyiségjegyeket. Stuart Ritchie, az Edinburgh-i Egyetem intelligenciakutatója szerint azonban hatalmas mennyiségű adat bizonyítja, hogy ez az egyik legjobb előrejelzője valaki hosszú életének, egészségének és jólétének. És a pszichológusok újra és újra meg tudták ismételni ezeket az eredményeket.

(Richie és én itt egy Q&A-ban bővebben is kifejtjük, hogy az IQ-kutatás miért okoz kellemetlen érzéseket néhány embernek.)

Az új könyvben, az Intelligence: All that Matters című könyvében Ritchie meggyőzően érvel amellett, hogy az IQ nem feltétlenül szab határt annak, hogy mire vagyunk képesek, de kiindulópontot ad. És az igazság az, hogy egyesek előrébb kezdenek.

Itt van kilenc tény, amely segít megmagyarázni az IQ-t és azt, hogy miért számít.

(A legtöbb ábra az Intelligence: Mindaz, ami számít. Ez egy lendületes, áttekinthető olvasmány, ha többet szeretne megtudni.)

1) A legtöbb ember átlagos intelligenciával rendelkezik

Az első dolog, amit az IQ-ról tudni kell, hogy az egy összetett pontszám, amely számos különböző, a gondolkodást, a memóriát, a megszerzett tudást és a mentális feldolgozási sebességet vizsgáló teszt eredményéből áll össze. Ezeket a részpontszámokat összegzik, majd összehasonlítják a lakosság többi részének pontszámaival. A tökéletesen átlagos pontszámot 100-ban állapítják meg.

Megjegyzés: Egy teljes IQ-teszt egy több mint egyórás, intenzív folyamat. Képzett tesztelőnek kell elvégeznie, és bizonyos részeket időzíteni kell. Azok az ingyenes kvízek, amelyeket az interneten találsz, nem törvényes IQ-tesztek.

A többi változó emberi tulajdonsághoz (például a magassághoz) hasonlóan az IQ tartománya egy standard görbe haranggörbén helyezkedik el.

A legtöbb ember, akivel találkozol, valószínűleg átlagos, és néhányan kivételesen okosak. Mindössze 2,2 százalékuk rendelkezik 130-as vagy annál nagyobb IQ-val.

Az a lenyűgöző, hogy azok az emberek, akik jól teljesítenek az egyik tesztben, általában mindegyikben jól teljesítenek. Tehát a pontszámod egy olyan feladatban, amely azt vizsgálja, hogy milyen gyorsan tudsz kikapcsolni egy villogó fényt (egyes intelligenciatesztek egyik összetevője), korrelál a verbális és a térbeli gondolkodásban elért pontszámoddal.

A pszichológusok a pontszámoknak ezt az átfedését “G”, azaz általános intelligencia faktornak nevezik.

“A klasszikus megállapítás – azt mondanám, hogy ez a legtöbbet ismételt megállapítás a pszichológiában -, hogy azok az emberek, akik jók egyfajta mentális feladatban, általában mindegyikben jók” – mondja Ritchie.

Az, hogy a “G” hol és hogyan létezik az agyban, nem jól ismert. De nem számít, hogyan keletkezik, a G-faktor valós abban az értelemben, hogy megjósolhatja életünk kimenetelét – hogy mennyi pénzt fogunk keresni, mennyire leszünk produktív munkások, és ami a legborzongatóbb, hogy milyen valószínűséggel halunk meg korábban.

2) A magasabb IQ megvéd a haláltól

Ez egy kellemetlen kijelentés: A kutatások szerint a magas IQ-val rendelkező emberek általában egészségesebbek és tovább élnek, mint a többiek. Ez a grafikon 1 millió svéd férfi vizsgálatát mutatja be. A kutatók háromszoros különbséget találtak a legmagasabb és a legalacsonyabb IQ-val rendelkezők halálozási kockázata között.

Ennek több, egymással összefüggő oka lehet. Az egyik az, hogy a magasabb IQ-val rendelkező emberek általában több pénzt keresnek, mint az alacsonyabb pontszámúak. A pénz segít a testsúly megtartásában, a táplálkozásban és a jó egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben.

Az is lehet, hogy a magasabb IQ-val rendelkező emberek elég okosak ahhoz, hogy elkerüljék a baleseteket és a szerencsétlenségeket. Valójában van némi bizonyíték, ami ezt alátámasztja: A magasabb IQ-jú emberek kisebb valószínűséggel halnak meg közlekedési balesetben.

3) Az IQ összefügg a karriersikerrel és a jóléttel, de nem feltétlenül a boldogsággal

A halandósághoz hasonlóan az IQ és a karriersiker közötti kapcsolat pozitív. A magasabb IQ-val rendelkező emberek általában jobb munkavállalók, és több pénzt keresnek.

De ezek az összefüggések nem tökéletesek.

A korrelációkat -1 és 1 között mérik. Egy 1-es korreláció azt jelentené, hogy minden egyes IQ-növekedés esetén egy másik változó (például a halandóság vagy a vagyon) fix növekedése lenne garantált.

Az élet nem ilyen szép. Sok ilyen korreláció kisebb, mint 0,5, ami azt jelenti, hogy rengeteg hely van az egyéni különbségeknek. Tehát igen, léteznek nagyon okos emberek, akik szörnyűek a munkájukban. Csak kevésbé valószínű, hogy találkozol velük.

A magas IQ minden előnye – gazdagság, egészség, hosszú élet – mellett azt gondolnánk, hogy a kiemelkedően okosak boldogabbak lesznek tőle. De nem feltétlenül ez a helyzet.

“Az IQ és a boldogság közötti korreláció általában pozitív, de általában kisebb is, mint azt várnánk (és néha statisztikailag nem is szignifikáns)” – mondja Ritchie.

Azt is tudjuk, hogy az IQ általában nincs összefüggésben azokkal a személyiségtényezőkkel, amelyek szintén előrébb juttathatnak minket az életben. A “Big Five” személyiségjegyek közül az egyetlen, amelyik kapcsolatban áll az IQ-val, az a tapasztalatokra való nyitottság. “Bizonyos mértékig az okosabb emberek több tapasztalatot keresnek, többet gondolkodnak a dolgokon és élvezik az ötletek mérlegelését” – mondja Ritchie.

(Az IQ gyakran felülmúlja a személyiséget, amikor az életút előrejelzéséről van szó: Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a személyiségjegyek a 16 év alatti diákok teszteredményeinek szórásának körülbelül 4 százalékát képesek megmagyarázni. Az IQ 25 százalékot, vagy még nagyobb arányt magyarázhat, a tanulmánytól függően.)

4) Valószínűleg megmaradsz azzal, amid van

Tanulmányok szerint, ha okos gyerek vagy, okos öregember leszel.

Ez a diagram egy skót tanulmányt mutat, amelyben 90 évesek egy csoportját egy olyan IQ-teszttel vizsgálták, amelyet korábban 11 éves korukban végeztek.

Még ha az intelligencia általában csökken is a korral, azok, akiknek gyerekkorukban magas volt az IQ-juk, nagy valószínűséggel idős korukban is megőrizték az eszüket.

5) Az intelligencia a 20-as éveid közepén-végén éri el a csúcspontját, majd lassan csökken

26 éves vagyok. És valószínűleg olyan okos vagyok, amilyen életemben soha nem leszek.”

A 20-as éveid közepe után a “kikristályosodott intelligenciád” – azaz a felhalmozott tudásod – platójára kerül, míg a “fluid intelligenciád” – az új problémák megoldásának képessége – csökkenni kezd. A szellemi gyorsaságod még meredekebb zuhanásba kezd.

Ritchie szerint ezeknek az életkorral összefüggő intelligenciacsökkenéseknek a megértése az egyik legfontosabb oka az IQ biológiájának tanulmányozásának.

“Ha ismerjük az intelligenciával kapcsolatos géneket – és tudjuk, hogy ezek a gének a kognitív hanyatlással is összefüggnek -, akkor elkezdhetjük megjósolni, hogy kiknél lesz a legsúlyosabb a kognitív hanyatlás, és rájuk fordíthatjuk az egészségügyi orvosi forrásokat” – mondja.

6) Az IQ varianciájának körülbelül a fele magyarázható genetikával

Az egypetéjű és kétpetéjű ikreket összehasonlító tanulmányok szerint az IQ körülbelül fele magyarázható genetikával.

De ami furcsa, hogy úgy tűnik, a genetika az életkor előrehaladtával egyre inkább előrejelzi az IQ-t.

Ez azt jelenti, hogy az ikrek génjei kevésbé fontosak az IQ szempontjából, amikor gyerekek, mint amikor felnőttek. Ennek oka nem teljesen tisztázott.

Az intelligenciakutatók, Robert Plomin és Ian Deary szerint ez az úgynevezett “genetikai erősítésnek” köszönhető, egy olyan folyamatnak, amelyben “a kis genetikai különbségek felnagyítódnak, ahogy a gyerekek kiválasztják, módosítják és létrehozzák a genetikai hajlamaikkal korreláló környezetet” – írják egy 2015-ös irodalmi áttekintésben.

Mondjuk ezt: Egy olyan gyermek, akinek genetikai hajlama van arra, hogy okos legyen, dönthet úgy, hogy több időt tölt könyvtárban. Egy aprócska 6 éves gyereknek lehet, hogy nem engedik meg, hogy egyedül menjen a könyvtárba. Egy 16 éves viszont igen.

A gondolat az, hogy ahogy öregszünk, egyre jobban uraljuk a környezetünket. Ezek az általunk létrehozott környezetek aztán “felerősíthetik” a génjeinkben rejlő lehetőségeket.

7) Nem csak a gének számítanak az intelligenciában

A genetika nem pecsételi meg a sorsunkat, ha az IQ-ról van szó. Az IQ változékonyságának körülbelül a fele a környezetnek tulajdonítható. Úgy tűnik, hogy a táplálkozáshoz, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nagy szerepet játszik.

De összességében az IQ környezeti meghatározó tényezőit nem értjük olyan jól, mint a biológiát.

“A környezet szempontjából sokkal nehezebb meghatározni a dolgokat” – mondja Ritchie. “Az emberek élete nagyon kusza, és a környezetük is kusza. Lehetséges, hogy a környezetnek az ember intelligenciájára gyakorolt hatása nagyrészt véletlenszerű.”

8) Az emberek egyre okosabbak

Hurrá! Úgy tűnik, hogy az átlagos IQ-értékek évtizedenként 2-3 ponttal emelkednek.”

Ezt a jelenséget Flynn-effektusként ismerik, és valószínűleg a gyermekkori táplálkozás, az egészségügyi ellátás és az oktatás minőségének javulásának eredménye. (Könyvében Ritchie kifejti, hogy ez annak is lehet az eredménye, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudás, mint gazdaságunk motorja, ami ösztönözte azt a fajta absztrakt gondolkodást, amelyet az IQ-vizsgák tesztelnek.)

9) Az IQ gyorsabban nő a fejlődő országokban

A legnagyobb IQ-növekedés a fejlődő világban következik be, ahol a gyermekkori táplálkozás (nevezetesen a jódpótláson keresztül) és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés növekedése hozta a legnagyobb különbséget az IQ-ban.

Valójában van némi bizonyíték arra, hogy a Flynn-effektus a fejlett világban csökkenőben van. “Könnyen lehet, hogy kifogyunk ezekből az alacsonyan függő gyümölcsökből, amelyekről tudjuk, hogy javítják az IQ-t” – mondja Ritchie.

***

Egy utolsó megjegyzés: Tudjuk, hogy a magasabb IQ-val rendelkező emberek nem mindenben jobbak. Sőt, nagyobb valószínűséggel van szükségük szemüvegre a rövidlátás korrigálására. Kockák!

Az evolúció bizonyítékát a saját testünkön is megtalálhatjuk