FONTOS MEGJEGYZÉS: Ha nem biztos benne, hogy valaki szándékosan bántja magát öngyilkossági szándékkal, kérjük, olvassa el az útmutatót arról, hogyan segítsen valakinek, aki öngyilkos, további információkat arról, hogyan lehet segíteni, hogy ezt a meghatározást. Ez a cikk csak a nem öngyilkossági szándékú önkárosítással foglalkozik.
Az önkárosítás – vagy önsértés – sokféle formában jelentkezhet, és e cikk alkalmazásában az öngyilkossági kísérleten kívüli okokból történik.
Az önkárosítás a következő viselkedésformák bármelyikéből állhat:
– A bőr felszakítása vagy tépése.
– Szavak vagy alakzatok bőrbe vésése.
– A bőr megvágása, megcsípése vagy megvakarása.
– A bőr elégetése.
– A sebek gyógyulásának megakadályozása.
– Hajszálak kitépése.
– Tárgyak ütlegelése vagy ütögetése, amíg azok vérezni nem kezdenek.
– Szándékos gyógyszer-túladagolás öngyilkossági szándék nélkül.
Nehéz lehet felfedezni, hogy valaki, akit ismer, önsértést okoz, de vannak módszerek, amelyekkel támogatást nyújthat.
Ez az útmutató segít megérteni a problémát, és elmagyarázza, hogyan lehet segíteni valakinek, aki önkárosítja magát.
Miért az emberek önkárosítják magukat
Az önkárosítás sajnos viszonylag gyakori a fiatal felnőttek körében. Azok, akik önkárosítást követnek el, többféle okból tehetik ezt, többek között:
Mint láthatod, az okok különbözőek, és fontos felismerni, hogy az önkárosítás általában valamilyen szintű szorongásra adott válaszként történik. Ez egy megküzdési mechanizmus, ezért amikor úgy dönt, hogy segít, a szorongás megoldására kell összpontosítania, nem pedig az önkárosító viselkedésre.
Hogyan segítsünk valakinek, aki önkárosító
Ha azt gyanítja, hogy egy ismerőse önkárosító, a Mentális egészségügyi elsősegély tanítja, hogy kövesse az ALGEE cselekvési lépéseket:
- ÉRTÉKELJÜK az ártalom kockázatát: Ha önbántalmazó személlyel találkozik, kérdezze meg, hogy szükséges-e orvosi segítség. Ha a személy eszméletlennek, zavarodottnak vagy dezorientáltnak tűnik, vagy ha a személynek gyors vérzése van, hívja a 911-et. Hívja a 911-et akkor is, ha túladagolt vagy mérget lenyelt személyt talál.
- Ítélet nélkül hallgasson meg: Ha a személy nem szenved életveszélyes sérüléseket, kezdjen beszélgetést vele. Magyarázza el, milyen viselkedést észlelt, és hogy aggódik a jólétéért. Beszélgetés közben fontos, hogy ne ítélkezzen. Ne keltsen riadalmat, és ne büntesse az illetőt. Maradjon nyugodt, és próbáljon módot találni arra, hogy enyhítse a szorongás forrását.
- Adjon megnyugtatást és információt: Mindig hangsúlyozza, hogy a gyógyulás lehetséges. Ha további információkat szeretne vagy szüksége van arra, amin keresztülmegy, meséljen neki a S.A.F.E. Alternatívákról (Self-Abuse Finally Ends). Elolvashatják a forrásokat online a selfinjury.com oldalon, vagy hívhatják az információs vonalat az 1-800-DON’T-CUT (366-8288) számon.
- BÍZTATÁS a megfelelő szakmai segítségre: Mivel az önkárosítás egy mögöttes probléma tünete, fontos, hogy támogassuk a személyt a megfelelő segítség megtalálásában. Gyakran előfordul, hogy a személy pszichológiai nehézségekkel vagy mentális betegséggel küzd, amit kezelni kell. Miközben szeretne meggyőző lenni, győződjön meg arról, hogy a személy továbbra is maga dönt arról, hogyan folytassa a kezelést. De nyugodtan felhívhatja az orvosokat, hogy találjon olyan orvost, aki új beteget fogad, elkísérheti őket a találkozókra, felajánlhatja, hogy elviszi őket, vagy hasonló módon segíthet.
- ÖSZTÖNZZE az önsegítést és más támogató stratégiákat: Kérdezze meg a személyt, hogy mi segített neki a múltban jobban érezni magát, vagy milyen támaszok – legyen szó családról, barátokról, hitközségekről vagy más csoportokról – voltak hasznosak. Bátorítsa őket, hogy használják ki ezeket a vigaszforrásokat, és próbáljanak ki más önsegítő stratégiákat, például testmozgást, relaxációs tréninget vagy bármi mást, ami a helyzetüknek a legjobban megfelel.