Hogyan működnek a vesék

Vese & COVID-19

Tudja meg itt, hogyan hatnak a vesékre és a vesebetegekre.

Miért olyan fontosak a vesék?

A legtöbb ember tudja, hogy a vesék egyik fő feladata a salakanyagok és a felesleges folyadék eltávolítása a szervezetből. Ezeket a salakanyagokat és a felesleges folyadékot a vizelettel távolítják el. A vizelet előállítása a kiválasztás és a visszaszívódás rendkívül összetett lépéseit foglalja magában. Ez a folyamat a test kémiai anyagainak stabil egyensúlyának fenntartásához szükséges.

A szervezet só-, kálium- és savtartalmának kritikus szabályozását a vesék végzik. A vesék olyan hormonokat is termelnek, amelyek más szervek működését befolyásolják. Például egy, a vesék által termelt hormon serkenti a vörösvértestek termelődését. Más, a vesék által termelt hormonok segítenek a vérnyomás szabályozásában és a kalcium-anyagcsere szabályozásában.

A vesék erőteljes vegyi gyárak, amelyek a következő funkciókat látják el:

• a salakanyagok eltávolítása a szervezetből
• a gyógyszerek eltávolítása a szervezetből
• a szervezet folyadékháztartásának kiegyensúlyozása
• a vérnyomást szabályozó hormonok felszabadítása
• a D-vitamin aktív formájának előállítása, amely elősegíti az erős, egészséges csontokat
• szabályozza a vörösvértestek termelődését

Az alábbiakban további információkat talál a vesékről és a szervezet működésében betöltött létfontosságú szerepükről.

• Hol vannak a vesék és hogyan működnek?
• Vese betegségek okai
• Vese betegségek diagnózisa
• Vese betegségek kezelése
• Veseelégtelenség kezelése
• Melyek a vesebetegség figyelmeztető jelei?

Hol vannak a vesék és hogyan működnek?

A gerinc mindkét oldalán, a bordakosár legalsó szintjén található két, egyenként körülbelül ökölnyi méretű vese. Mindegyik vese akár egymillió működő egységet, úgynevezett nefronokat tartalmaz. Egy nefron egy tubulushoz csatlakozó, apró erekből álló szűrőegységből, úgynevezett glomerulusból áll. Amikor a vér belép a glomerulusba, megszűnik, majd a visszamaradó folyadék a tubuluson keresztül távozik. A tubulusban a szervezet szükségleteinek megfelelően vegyi anyagokat és vizet adnak hozzá vagy távolítanak el ebből a szűrt folyadékból, a végtermék pedig a vizelet, amelyet kiválasztunk.

A vesék 24 óránként körülbelül 200 liter folyadék kiszűrésével és a véráramba való visszajuttatásával végzik életfenntartó feladatukat. Körülbelül két deciliter távozik a szervezetből vizelet formájában, és körülbelül 198 deciliter nyerhető vissza. A vizelet, amelyet kiválasztunk, 1-8 órán keresztül tárolódik a hólyagban.

Melyek a krónikus vesebetegség okai?

A krónikus vesebetegséget úgy határozzák meg, hogy a vesében valamilyen rendellenesség vagy “marker” van, például fehérje a vizeletben, és a vesefunkció három hónapig vagy annál hosszabb ideig csökkent.

A krónikus vesebetegségnek számos oka van. A veséket olyan betegségek is károsíthatják, mint a cukorbetegség és a magas vérnyomás. Egyes vesebetegségek öröklődnek (családban öröklődnek).

Mások veleszületettek, azaz az egyének olyan rendellenességgel születhetnek, amely hatással lehet a veséjükre. Az alábbiakban a vesekárosodás néhány leggyakoribb típusát és okát ismertetjük.

A cukorbetegség olyan betegség, amelyben a szervezet nem termel elegendő inzulint, vagy nem tudja megfelelően felhasználni a normális mennyiségű inzulint. Ez magas vércukorszintet eredményez, ami a test számos részén problémákat okozhat. A cukorbetegség a vesebetegségek vezető oka.

A magas vérnyomás (más néven hipertónia) szintén gyakori oka a vesebetegségeknek és más szövődményeknek, például szívrohamnak és stroke-nak. Magas vérnyomás akkor keletkezik, amikor a vér ereje az artériák falához képest megnő. Ha a magas vérnyomást kontrollálják, csökken a szövődmények, például a krónikus vesebetegség kockázata.

A glomerulonefritisz olyan betegség, amely a vese apró szűrőegységeinek, az úgynevezett glomerulusoknak a gyulladását okozza. A glomerulonefritisz hirtelen is kialakulhat, például egy torokgyulladás után, és az illető meggyógyulhat, de a betegség lassan, több év alatt is kialakulhat, és a veseműködés fokozatos csökkenését okozhatja.

A policisztás vesebetegség a leggyakoribb örökletes vesebetegség. Jellemzője a veseciszták kialakulása, amelyek idővel megnagyobbodnak, és súlyos vesekárosodást, sőt veseelégtelenséget okozhatnak. A vesét érintő egyéb örökletes betegségek közé tartozik az Alport-szindróma,a primer hiperoxalúria és a cisztinúria.

A vesekövek nagyon gyakoriak, és amikor elmúlnak, erős fájdalmat okozhatnak a hátában és az oldalán. A vesekövességnek számos lehetséges oka van, többek között egy öröklött rendellenesség, amely miatt túl sok kalcium szívódik fel az élelmiszerekből, valamint húgyúti fertőzések vagy elzáródások. Néha a gyógyszerek és a diéta segíthet megelőzni a visszatérő kőképződést. Azokban az esetekben, amikor a kövek túl nagyok ahhoz, hogy távozni tudjanak, kezeléseket lehet végezni a kövek eltávolítására vagy apró darabokra bontására, amelyek ki tudnak távozni a szervezetből.

Húgyúti fertőzések akkor fordulnak elő, amikor baktériumok jutnak be a húgyutakba, és olyan tüneteket okoznak, mint a fájdalom és/vagy égő érzés vizelés közben, valamint gyakoribb vizelési szükséglet. Ezek a fertőzések leggyakrabban a húgyhólyagot érintik, de néha átterjednek a vesékre, és lázat és hátfájást okozhatnak.

A veleszületett betegségek is érinthetik a veséket. Ezek általában valamilyen problémával járnak, amely a húgyutakban jelentkezik, amikor a baba az anyja méhében fejlődik. Az egyik leggyakoribb az, amikor a húgyhólyag és a húgyvezeték (húgycső) közötti szelepszerű mechanizmus nem működik megfelelően, és lehetővé teszi, hogy a vizelet visszaáramoljon (reflux) a vesékbe, fertőzéseket és esetleges vesekárosodást okozva.

A gyógyszerek és a toxinok is okozhatnak veseproblémákat. A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók nagy mennyiségű és hosszú ideig tartó használata káros lehet a vesékre. Bizonyos más gyógyszerek, toxinok, rovarirtók és “utcai” drogok, mint a heroin és a crack szintén vesekárosodást okozhatnak

Hogyan ismerik fel a krónikus vesebetegséget?

A krónikus vesebetegség korai felismerése és kezelése a kulcsa annak, hogy a vesebetegség ne fajuljon veseelégtelenséggé. Néhány egyszerű vizsgálat elvégezhető a korai vesebetegség felismerésére. Ezek a következők:

1. A vizeletben lévő fehérje vizsgálata. Az albumin-kreatinin arány (ACR), megbecsüli a vizeletben lévő albumin mennyiségét. A vizeletében lévő túlzott mennyiségű fehérje azt jelentheti, hogy a veséje szűrőegységei betegség következtében károsodtak. Egy pozitív eredményt okozhat láz vagy erős testmozgás, ezért orvosa több héten keresztül szeretné megerősíteni a vizsgálatot.
2. A vér kreatininszintjének vizsgálata. Orvosának az Ön eredményeit az Ön életkorával, fajával, nemével és egyéb tényezőkkel együtt kell felhasználnia a glomeruláris szűrési ráta (GFR) kiszámításához. Az Ön GFR-je megmondja, hogy mekkora az Ön veseműködése. A GFR-kalkulátor eléréséhez kattintson ide.

A krónikus vesebetegség fokozott kockázatának kitett személyeknek különösen fontos, hogy elvégeztessék ezeket a vizsgálatokat. Fokozott kockázata lehet a vesebetegségnek, ha:

• idősebb
• cukorbeteg
• magas a vérnyomása
• családtagja krónikus vesebeteg
• afroamerikai, spanyolajkú amerikai, ázsiai és csendes-óceáni szigetlakó vagy amerikai indián.

Ha Ön ezen csoportok valamelyikébe tartozik, vagy úgy gondolja, hogy a vesebetegség fokozott kockázata lehet, kérdezze meg orvosát a vizsgálatról.

Sikeresen kezelhető a vesebetegség?

Sok vesebetegség sikeresen kezelhető. Az olyan betegségek, mint a cukorbetegség és a magas vérnyomás gondos ellenőrzése segíthet megelőzni a vesebetegséget, vagy megakadályozhatja annak súlyosbodását. A vesekövek és a húgyúti fertőzések általában sikeresen kezelhetők. Sajnos egyes vesebetegségek pontos okai még mindig ismeretlenek, és ezekre még nem állnak rendelkezésre specifikus kezelések. Néha a krónikus vesebetegség veseelégtelenségig fajulhat, ami dialízist vagy veseátültetést tesz szükségessé. A magas vérnyomás angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátlónak nevezett speciális gyógyszerekkel történő kezelése gyakran segít lassítani a krónikus vesebetegség előrehaladását. Számos kutatás folyik annak érdekében, hogy hatékonyabb kezelést találjanak minden olyan állapotra, amely krónikus vesebetegséget okozhat.

Hogyan kezelik a veseelégtelenséget?

A veseelégtelenséget hemodialízissel, peritoneális dialízissel vagy veseátültetéssel lehet kezelni. A hemodialízissel (a művese) történő kezelés történhet dialízisegységben vagy otthon. A hemodialízis kezeléseket általában hetente háromszor végzik. A peritoneális dialízist általában naponta végzik otthon. A folyamatos ciklikus peritoneális dialízishez gép használata szükséges, míg a folyamatos ambuláns peritoneális dialízishez nem. A vesespecialista el tudja magyarázni a különböző megközelítéseket, és segíteni tudja az egyes betegeket abban, hogy a számukra és családjuk számára a legjobb kezelést válasszák.

A veseátültetéseknek magas a sikerességi aránya. A vese származhat valakitől, aki meghalt, vagy élő donortól, aki lehet rokon, barát vagy esetleg egy idegen, aki vesét adományoz bárkinek, akinek átültetésre van szüksége.

Melyek a vesebetegség figyelmeztető jelei?

A vesebetegség általában mindkét vesét érinti. Ha a vesék vérszűrő képessége a betegség miatt súlyosan károsodik, a szervezetben salakanyagok és felesleges folyadék halmozódhat fel. Bár a vesebetegség számos formája csak a betegség késői szakaszában produkál tüneteket, a vesebetegségnek hat figyelmeztető jele van:

1. magas vérnyomás.
2. Vér és/vagy fehérje a vizeletben.
3. A kreatinin és a vérkarbamid nitrogén (BUN) vérvizsgálat, a normál tartományon kívül. A BUN és a kreatinin a vérben felhalmozódó salakanyagok, amikor a veseműködés csökken.
4. A 60-nál kisebb glomeruláris szűrési ráta (GFR). A GFR a veseműködés mérőszáma.
5. gyakoribb vizelés, különösen éjszaka; nehéz vagy fájdalmas vizelés.
6. Puffadás a szem körül, a kezek és a lábak duzzanata.