K: Sokszor elgondolkodtam azon, hogy pontosan hogyan kapta Izland a nevét. Persze a válasz felületesen kézenfekvő, de engem az érdekel, hogy miért hirdették így elöl a ‘jég’ szót, amikor számos lehetséges alternatíva volt.
Például, figyelembe véve a sziget vulkanikus eredetét, nem lehetett volna ugyanolyan könnyen a “Tűzföld” nevet adni (most éppen egy teljesen ahistorikus országelnevezési vitát képzelek el a régi Alþingiben: a Tűzpárt a legjobb tüzes retorikájukat produkálják, de a nagyobbik Jégpárt szilárdan kitart amellett, hogy új országukat Izlandnak nevezzék el!).
Az elnevezés szándéka talán az volt, hogy elriasszák az új telepeseket, mert a települést már így is elég nagynak érezték… vagy talán, mint talán sok ország esetében, mint egy pajtaajtóra célzott hógolyót, az “Izland” nevet egyszerűen az újonnan alapított szigetre dobták, és történetesen megragadt?
Sean, Észak-Írország
–
A: Ahogy a témával kapcsolatos korábbi kérdésre adott válaszban is szerepel, Izlandot állítólag egy Hrafna-Flóki Vilgerðarson nevű norvég viking nevezte el.
A Landnáma (“Települések könyve”) szerint Hrafna-Flóki családjával és jószágaival Norvégiából Izlandra hajózott, és azt tervezte, hogy letelepedik az új országban, amelyről oly sokat hallott.
Hrafna-Flókinak, azaz Holló-Flókinak hívták, mert három hollót vitt magával az Izlandra vezető útjára, hogy segítsenek neki eligazodni.
Hrafna-Flóki feltehetően Kr. u. 865 körül hajózott partra a Vatnsfjörður-fjordban, Barðaströndben, a Nyugati-fjordok félsziget déli partján.
A Brjánslækur móló közelében találhatók annak a háznak az ősi maradványai, amelyet Hrafna-Flóki állítólag épített, a Flókatóftir.
Vatnsfjörður halban gazdag volt, és a telepesek annyira el voltak foglalva a halászattal, hogy elfelejtettek szénát készíteni az állataiknak és más szükséges előkészületeket tenni a télre. Hrafna-Flóki állatai emiatt elpusztultak, és tavasszal a telepesek úgy döntöttek, hogy elhagyják az országot.
A távozás előtt Hrafna-Flóki felment a hegyekbe, és látta, hogy Vatnsfjörður tele van csomagjéggel (más források szerint Ísafjarðardjúpra nézett). Ezért az országot Íslandnak (“Izland”) nevezte el, és azóta is így ismerik. Hrafna-Flóki később visszatért, és Izland egyik állandó telepese lett.
Mielőtt Hrafna-Flóki olyan nevet adott az országnak, amely megmaradt, két másik északi tengerész is elnevezte azt.
Az első északi, aki felfedezte az országot, a norvég Naddoddur Ástvaldsson volt. Indulásakor hó hullott a hegyekre, ezért az országot Snælandnak (“Hóország”) nevezte el.
Őt követte a svéd viking Garðar Svavarsson. Egy Észak-Izlandon töltött tél után alázatosan Garðarshólmurnak (“Garðar szigete”) nevezte el az országot – saját magáról.
Egy másik ősi név, amelyet Izlanddal hoztak kapcsolatba, a Thule, amelyet először a görög felfedező, Pytheas írásaiban említ az Óceánon egy messze északon fekvő régióról. A Thule azonban vonatkozhat Grönlandra, Norvégiára, Orkney-szigetekre, Shetlandra vagy Skandináviára is.
A teóriádat, miszerint Izlandot azért nevezték el Izlandnak, hogy más telepeseket taszítson el, míg Grönland neve korábban arra szolgált, hogy más telepeseket csalogasson az országba. Érdekes, de nem tudom, hogy sok igazság van-e benne.
A hivatalos történetben sem lehet sok igazság, amit Ægir Geirdal művész és akadémikus a Morgunblaðiðban 2000-ben megjelent cikkében támadott meg.
Egyes írásos források szerint ír szerzetesek éltek az országban, mielőtt az északi telepesek megérkeztek és elűzték őket.
Paparnak nevezték őket, és néhány izlandi helységnév is utal rájuk, köztük a Délkelet-Izland előtt fekvő Papey sziget, bár az ott tartózkodásukra nincs régészeti bizonyíték.
Az ír szerzetes szent Brendan “a navigátor” állítólag a 6. században, jóval az északi telepesek érkezése előtt járt az országban, ahol találkozott Póll (vagy Pál) anchoritával, aki a történet szerint 60 évig élt az országban.
Ægir írta, hogy Szent Brendánt annyira megérintette a húsvétvasárnapi találkozás Pólllal és a gyönyörű országról szóló történetei, hogy térdre esett, szentnek nyilvánította az országot, és uráról és megmentőjéről, Jézusról, azaz régi gaelül Ís(s)u-ról nevezte el.
Az elmélet alátámasztására Ægir elmagyarázza, hogy sok más nyelvben, például a franciában és a németben Izland nevének semmi köze a jéghez és a hideghez, hanem Islande és Islandnek hívják (szemben a Pays de Glace és Eisland nevekkel).
Ez azért van így, mert az európai szárazföldön élő királyok udvaraiban az első évszázadokban, miután Izlandot északiak telepítették le, ír szerzetesek voltak a fő tudósok és tanárok – indokolja Ægir.
A névvita részeként a Promote Iceland tavaly versenyt hirdetett Izland átnevezésére a legújabb Inspired by Iceland turisztikai marketingkampány részeként.
A külföldi médiában elterjedt félreértéssel ellentétben a verseny csak egy kis szórakozás, és nem vezet az ország tényleges átnevezéséhez.
A verseny célja inkább az, hogy a turistákat arra ösztönözze, hogy egy szóban vagy mondatban foglalják össze az országról alkotott benyomásaikat, és tegyék fel névjavaslataikat az Inspired by Iceland weboldalon, a mögöttes történetekkel együtt.
A javaslatok özönlöttek, köztük a Wonder Land, a Endless Night Land, a Best Country to Grow a Beard Land és a Awesome Jumper Land, és azt hiszem, a te javaslatodat, a Firelandet is láttam ott. De tudomásom szerint senki sem javasolta Jézus-földet.
ESA