Az égben vagy 30 000 láb magasan, vadidegenekkel dörzsölöd a könyöködet, három sorral előtted egy baba nyüzsög, és a legközelebbi ablakból a felhők csúcsai néznek vissza rád. Semmi sem lehet ennél kevésbé természetes érzés. A tekinteted a közeli utasokra siklik, hogy megnézd, ők hogyan reagálnak arra, amit úgy érzel, mint egy kegyetlen társadalmi kísérletet arra, hogy nevetségesen nagy magasságban egy apró, rázkódó dobozba zárva vagy.
Az egyik ember az okostelefonjától kékre világított arccal nevet azon, amit éppen közvetít, egy másik elgondolkodva lapozgatja félig megemésztett regényét, a légiutas-kísérő pedig nyugodtan mosolyog, miközben felveszi az italrendelést. A körülötted lévők nyugodtnak tűnnek, akkor miért van szükség minden akaraterődre, hogy ne borulj ki, amikor az ujjaid elzsibbadnak a kartámaszba szorított halálos szorítástól?
Mitől félünk a repüléstől?
A National Institute of Mental Health szerint az amerikai lakosság körülbelül 6,5 százaléka aviofóbiás (repüléstől való félelem), és nagyjából 25 százalékuk tapasztal valamilyen repüléssel kapcsolatos szorongást.
“Néhány elsődleges ok, amiért egyesek félnek a repüléstől, a lezuhanástól való félelem, az irányíthatatlanságtól való félelem, az ismeretlentől való félelem, a magasságtól való félelem, az, hogy egy szerettüket elvesztették egy repülőgép-szerencsétlenségben, és klausztrofóbiás érzés” – mondja Ora Nadrich, okleveles mindfulness meditációs oktató és life coach. “Emellett egyesek általános kellemetlenséget éreznek a repülés egészével kapcsolatban: a repülőtéri eljárásokkal, a tömeggel, a turbulenciával, az étvágytalan ételekkel, a szűk térrel és a hosszú repüléssel kapcsolatban.”
A szorongást az irracionális, legrosszabb forgatókönyvre vonatkozó gondolatok táplálják, és a zárt terek táptalajt jelentenek ennek a folyamatnak.
A nyugtalanító hírek – például a United Airlines személyzete erőszakkal lerángatott egy utast a járatról, vagy az American Airlines elveszítette egy utas lánya hamvait – szintén fokozhatják a repüléstől való félelmet.
“A szorongást irracionális, a legrosszabb forgatókönyvre vonatkozó gondolatok táplálják, és a zárt terek lehetőséget adnak a szorongó gondolatoknak” – magyarázta Dr. Kevin Gilliland, okleveles klinikai pszichológus, a Struggle Well, Live Well című könyv szerzője. Hozzátette: “A szorongó gondolataink olyan erősek lehetnek, hogy még a fizikai rendszerünket is aktiválják. Ez azt jelenti, hogy a légzésünk felszínessé válik, a mellkasunk összeszorul, a tenyerünk izzadni kezd, émelygünk és talán még szédülünk is.”
Hogyan győzd le a szorongásodat
Röviden: nem vagy egyedül a félelmeddel, és a szorongás, amit a repülés előtt és a fedélzeten tapasztalsz, nagyon is valós (még ha végül alaptalan is). Van azonban mód arra, hogy elnyomja ezeket a félelmeket, és ez egy tudatos mentális váltással kezdődik.
- Tudja a tényeket
Valószínűleg végigolvasta a biztonsági statisztikákat, vagy legalábbis azt hallotta, hogy a vezetés veszélyesebb, mint a repülés. Ez egy jó kezdet, de minél többet tájékozódsz ezekről a tényekről, annál kevésbé fog a szorongásod kúszni. Az eDreams, egy globális utazási oldal felhívja az ideges utazók figyelmét a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) adataira, amelyek szerint egy a 11 millióhoz az esélye annak, hogy repülőgép-balesetet szenvedjünk, és még így is az utasok 96 százaléka túléli a repülőgép-baleseteket. Ráadásul a repülőgépek kiterjedt biztonsági teszteknek vetik alá magukat, a szárnyak rugalmasságától kezdve a szélsőséges hőmérsékletnek való kitettségig és azon túl. Egy repülőgépen valóban nagyobb biztonságban vagy, mint a saját otthonodban.
Egy a 11 millióhoz az esélye annak, hogy repülőgép-balesetet szenvedsz, és még akkor is az utasok 96 százaléka túléli.
A biztonsági statisztikák elolvasása mellett tájékozódj a repülés fizikájáról és általában a repülőgépek működéséről. Gilliland szerint: “A repülés alapjainak megértése – mint például az utazás fázisai és a repülőgépek által keltett hangok – segíthet. Ismeretek nélkül a szorongás arra késztet bennünket, hogy igazán rossz történeteket találjunk ki.”
- El kell engednie és fel kell cserélnie a gondolatait
Az önképzés mellett azon is dolgoznia kell, hogy leküzdje az összes “legrosszabb esetre vonatkozó” gondolatot. Ha újra és újra ugyanazt mondogatod magadnak, akkor végül elhiszed, ami szorongást szül. A kör megállításához Nadrich az általa “elengedésnek és helyettesítésnek” nevezett technikát ajánlotta.”
“Fogsz egy olyan gondolatot, mint például: “Félek a repüléstől, mert azt hiszem, hogy a gép le fog zuhanni”, és helyettesíted valami olyasmivel, mint például: “Tisztában vagyok vele, hogy a repülés megijeszt, de hiszem, hogy nem lesz semmi bajom, és a gép nem fog lezuhanni”. Ha ezt a gyakorlatot ismételten elvégzi, kevesebb szorongást fog érezni, mert a pozitív gondolat felülírja a negatív gondolatot” – mondja.”
Más pozitív megerősítések lehetnek: “Biztonságban vagyok”; “Jól vagyok”; és “Jó kezekben vagyok”. Bármikor, amikor félni kezdesz, ismételd el ezeket a mondatokat újra és újra a fejedben.
- Vonja el a figyelmét
Még ha a repülőútja csak egy óra hosszú is, ez egy jó darab idő arra, hogy üljön, pörkölődjön és pánikba esve dolgozza fel magát. Indulás előtt készítsen egy megvalósítható ellenőrzőlistát azokról a dolgokról, amelyeket a levegőben szeretne elvégezni, majd szorgalmasan dolgozzon azon, hogy kipipálja ezeket a pontokat. Talán el akar olvasni egy fejezetet a könyvéből, ötleteket gyűjteni születésnapi ajándékötletekre, megírni azokat a köszönőleveleket, amelyeket eddig halogatott, dolgozni egy üzleti projekten, vagy rendezni a képeket a telefonján vagy a számítógépén.”
A másik módja annak, hogy elterelje a figyelmét, egy olyan eszköz használata, amelyet Nadrich “vizualizációnak” nevez.”
“Képzelje magát valahová, ami festői és gyönyörű, akár egy olyan helyre vagy országba, ahol már járt, és szerette, akár olyan helyre, ahová szeretne elmenni. Ha elképzeled magad valahol, ami megnyugtat, megnyugtat vagy örömet okoz neked – és megengeded magadnak, hogy teljesen ott legyél -, az elkezd ellazítani téged, és csökkenti a szorongást a testedben” – magyarázta Nadrich.”
A vizualizáció egy hatékony eszköz, amit a hátsó zsebedben tarthatsz: Dr. Elisha Goldstein által végzett kutatás kimutatta, hogy azok, akik naponta öt percet töltöttek a fentihez hasonló vezetett meditációs gyakorlat gyakorlásával, jelentősen csökkent stressz-szintről és fokozott jó közérzetről számoltak be. Megfontolhatod azt is, hogy letölts egy meditációs alkalmazást vezetett képsávokkal a telefonodra, amelyet bekapcsolhatsz különösen feszült időszakokban, például felszálláskor és turbulenciában.
- Fókuszálj a légzésedre
Ha a levegőben vagy, és pánikolni kezdesz, irányítsd át a gondolataidat a légzésedre. “A szorongás gyakran arra késztet minket, hogy felületesen és gyorsan lélegezzünk” – mondja Gilliland. “A lassú, nagy lélegzetvételek segíthetnek ellazítani a testet, és az elme általában követi.”
Nadrich azt ajánlja, hogy két számolásig lélegezzünk be az orrunkon keresztül, tartsuk bent két számolásig, négy számolásig lágyan lélegezzünk ki, majd tartsuk bent egy számolásig. Ismételjük meg öt-tízszer. A tudatos légzéssel átveszi az irányítást a teste és az elméje felett, és lehetővé teszi, hogy a reagáló helyett megfigyelő legyen.”
A The American Institute of Stress szerint “a mély légzés növeli az agy oxigénellátását, és stimulálja a paraszimpatikus idegrendszert, ami elősegíti a nyugalom állapotát”. A légzésre való összpontosítás az elméről a testére is áthelyezi a fókuszt, ami segíthet lecsendesíteni a száguldó gondolatokat.
Az, hogy jobban irányíthassa a repülés teljes élményét, gyakorlatot és tudatos erőfeszítést igényel. De ha követi ezeket a tanácsokat, máris a nyugodtabb égbolt felé haladhat.