A talaj hőmérséklete, amelyben a fű él, nagyban befolyásolja a fű növekedési sebességét.
A melegebb talaj több energiát tartalmaz. A rendelkezésre álló több energia lehetővé teszi, hogy a növények növekedését mozgató kémiai folyamatok gyorsabban és hatékonyabban működjenek. Ez azt jelenti, hogy a fű gyorsabban tud táplálékot előállítani (fotoszintézis révén), és ezért gyorsabban nő. Közvetlen összefüggés van a talaj hőmérséklete és a fű növekedési sebessége között.
A hűvös évszakú fű egészségének egyik legfontosabb kémiai tényezője a víz. Ha a talaj hideg vagy fagyott, a víz nem tud könnyen átjutni a fűnövényen, így a növekedés lelassul vagy akár le is áll. Ezzel szemben, ha a talaj túl meleg, a víz túl gyorsan elvész a párolgás révén. Ez kiszárítja a növényt, és a növekedése is lelassul.
A talajhőmérséklet optimális tartománya a hűvös évszakú fűfélék számára 18-24 Celsius-fok között van. A fű ezen a tartományon kívül is növekszik, csak nem olyan gyorsan.
A növényben különböző folyamatok aktiválódnak különböző hőmérsékleten. Ez a táblázat azt mutatja, hogy milyen talajhőmérséklet szükséges a fű jó növekedéséhez.
Táblázat a fű növekedési sebességéről különböző hőmérsékleteken
| Talajhőmérséklet | Fű növekedési mintázat | Eredmény |
|---|---|---|
| 1 °C | A gyökérnövekedés leáll | Hidegstressz |
| 5 °C | A hajtásnövekedés leáll | Hidegstressz |
| 18-20 °C | A gyökerek számára optimális hőmérséklet | Ideális hőmérséklet |
| 15-24 °C | A fűhajtások optimális hőmérséklete | Ideális hőmérséklet |
| 25 °C | A gyökérnövekedés leáll | Hőstressz |
| 32 °C | A hajtásnövekedés leáll | Hőstressz |
A talaj hőmérséklete nem azonos a levegő hőmérsékletével
A talaj hőmérséklete nem azonos a levegő hőmérsékletével. A föld úgy viselkedik, mint egy óriási radiátor. Idővel fokozatosan elnyeli a nap energiáját, majd lassan leadja. A levegő hőmérséklete drámaian ingadozhat, ahogy a nappalból éjszaka lesz, és ahogy az évszakok előrehaladnak. A talajnak hosszú időbe telik, amíg a hőmérséklete megváltozik.
Tavasszal a talaj a tél miatt hideg, és hosszú időbe telhet, amíg felmelegszik. Ezért a tavaszi kapálás és a gyepjavítás problémákat okozhat, mivel a talaj még nem melegedett fel kellőképpen. A magvak nem csírázhatnak gyorsan, és a fű növekedése lassú lehet.
Ősszel ennek az ellenkezője igaz. A levegő hőmérséklete talán csökken, de a talaj sok hőt tart meg. Ez segíti a magok csírázását, és segíti a füvet az őszi trágyázásból származó értékes tápanyagok felvételében. Sok gyep még ősszel és a tél elején is zöld és buja maradhat. Az ősz általában a legjobb időszak a vetésre és a nagyobb gyepfelújítási munkálatokra.
Ha tudni szeretné, hogyan birkózik meg a fű a jelenlegi éghajlati viszonyokkal, akkor vegyen magának egy talajhőmérőt. A talaj hőmérsékletének ismerete valóban segít abban, hogy a megfelelő időben a megfelelő kezelést nyújtsa a fűnek.
A talaj általában elég meleg.