A Hippo Regius, más néven Hippone ókori római városának hatalmas romjai Algéria leghangulatosabb romjai közé tartoznak, amelyek egy dombos területen terülnek el, tele virágokkal, rozmaringgal, olajfákkal, madarakkal és juhokkal, és amelyek fölött az impozáns, gyarmati kori Szent Ágoston-bazilika áll.
Az egykori tengerpartról lépünk be, ahol a víz az évezredek során több száz métert apadt. A bejárathoz és a tengerparthoz közeli városrész lakónegyed volt, és több villa maradványai látogathatók, udvarukat oszlopok jelzik, és néhány fal és padló még mindig látható. Az úgynevezett Labirintus-villa és a Procurateur-villa a legimpozánsabbak. Itt találhatók a kisebb déli fürdők maradványai is.
Az út a keresztény negyedbe vezet tovább, ahol a nagy bazilika 42 méteres körvonalai még nyomon követhetők, különösen a központi apszis, amely szokatlan módon észak felé néz, míg padlóját még mindig mozaikok borítják. Ez lehetett az a bazilika, ahol Szent Ágoston püspök volt – a dátum stimmel, de nincs más bizonyíték, ami ezt a lehetőséget bizonyítaná.
Masszív, csatornára fektetett járólapokból kirakott út vezet a piacra (itt egy központi dias van, ahol a rabszolgákat árulták), majd tovább a fórumra. A fórum 76 méterszer 43 méteres, és néhány 3,6 méter magas oszlopa még mindig ép. A fórumot oszlopcsarnok vette körül, több kisebb szentély, az északi végén egy szökőkút, délen pedig latrinák voltak. Középen állt az ókori kapitólium és több szobor (amelyekből semmi sem maradt meg), azon túl pedig a város egyik jótevőjének, C. Paccius Africanusnak a felirata, akit Kr. u. 78-ban Vespasien császár prokonzullá nevezett ki.
Sok más rom van itt és a kerítésen túl, és jól lehet szórakozni a rétek felfedezésével, ókori falakat, mozaikfoltokat vagy esetleg a megvert színházat keresve (a Szent Ágoston-bazilikához vezető út közelében).
Az Annabai múzeumban gyakran kaphatók idegenvezetők a helyszínre, de a legtöbbjük nem beszél angolul.
Az Annabai múzeumban gyakran kaphatók idegenvezetők, de a legtöbbjük nem beszél angolul.