Healthshare | Oxfordshire – Krónikus vállinstabilitás

Krónikus vállinstabilitás

Mi a vállinstabilitás?

A váll a test legmozgékonyabb ízülete. Segít a kar felemelésében, a kar elforgatásában és a fej fölé nyúlásban. Sok irányba képes elfordulni. Ez a nagyobb mozgástartomány azonban instabilitást okozhat. A váll instabilitása akkor következik be, amikor a felkarcsont feje kiszorul a vállízületből. Ez történhet hirtelen sérülés vagy túlterhelés következtében. Ha a váll egyszer már kificamodott, az ismételt epizódokra hajlamos.

Ha a váll laza és ismételten kicsúszik a helyéről, azt krónikus vállinstabilitásnak nevezzük. A vállficam lehet részleges, amikor a felkar golyója csak részben jön ki a tokból. Ezt nevezzük szubluxációnak. A teljes ficam azt jelenti, hogy a golyó teljesen kijön a tokból.

Mi okozza a váll instabilitását?

A váll instabillá válásának három gyakori módja van:

  1. Vállficam: Súlyos sérülés vagy trauma gyakran okozza a kezdeti vállficamot. Amikor a felkarcsont feje kificamodik, gyakran megsérül a tokcsont (glenoid) és a váll elülső részén lévő szalagok. A labrum – a glenoid pereme körüli porckorong – is elszakadhat. Ezt általában Bankart-elváltozásnak nevezik. A súlyos első ficam folyamatos ficamokhoz, feladáshoz vagy instabilitásérzéshez vezethet.
  2. Ismétlődő megerőltetés: A váll instabilitásában szenvedő emberek egy részének soha nem volt ficama. A legtöbb ilyen betegnek lazábbak a szalagjai a vállában, ami instabilitáshoz vezet. Ez a fokozott lazaság néha csak a normális anatómiájuk. Néha az ismétlődő fej feletti mozgás eredménye. Az úszás, a tenisz és a röplabda az ismétlődő fej feletti mozgást igénylő sportok közé tartozik, amelyek megnyújthatják a vállszalagokat. Számos munka szintén ismétlődő fej feletti munkát igényel.
  3. Többirányú instabilitás: A betegek egy kis kisebbségénél a váll instabillá válhat sérülés vagy ismétlődő megterhelés nélkül is. Az ilyen betegeknél a váll lazának érezhető vagy több irányban ficamodhat ki, ami azt jelenti, hogy a golyó kificamodhat elöl, hátul vagy a váll alján. Ezt nevezzük többirányú instabilitásnak. Ezeknél a betegeknél a szalagok természetesen lazák az egész testben, és “kettős ízületűek” lehetnek.”

Melyek a váll instabilitásának jelei & tünetei?

  • Vállsérülés okozta fájdalom
  • Megismételt vállficam
  • A váll ismételt ficamai
  • A váll ismételt feladása
  • Megmaradó érzés, hogy a váll laza, csúszik be és ki az ízületből, vagy csak “lóg ott”

Hogyan kezelhető a probléma?

A krónikus vállinstabilitást gyakran először nem sebészeti lehetőségekkel kezelik. Ha ezek a lehetőségek nem enyhítik a fájdalmat és az instabilitást, műtétre lehet szükség.

Nonoperatív kezelés

  • Tevékenység módosítása: Meg kell változtatnia életmódját, és kerülnie kell azokat a tevékenységeket, amelyek súlyosbítják a tüneteket. Ennek hatékony kezeléséhez szakértői segítségre lehet szüksége. Fájdalomcsillapítókra és NSAID-okra lehet szükség a fájdalom és a duzzanat enyhítésére.
  • Fizioterápia: A vállizmok erősítése és a váll irányításán végzett munka növelheti a stabilitást. Az önkontroll-átképzéssel kapcsolatos részletekért tekintse meg az alábbi PDF dokumentumainkat. Előfordulhat azonban, hogy a gyakorlatok megkezdése előtt szakember segítségére van szüksége.

Sebészeti kezelés

Sebészeti beavatkozásra lehet szükség a szakadt vagy megnyúlt szalagok helyreállításához, hogy azok jobban a helyén tudják tartani a vállízületet. A Bankart-elváltozások műtétileg javíthatók. A szalagot varratokkal és horgonyokkal rögzítik vissza a csonthoz.

  • Artroszkópia: A vállban lévő lágyrészek apró műszerekkel és kis bemetszésekkel javíthatók. Ez egynapos vagy ambuláns eljárás. Az artroszkópia egy minimálisan invazív műtét. A sebész egy apró kamerával belenéz a vállba, és a műtétet speciális, ceruzavékony műszerekkel végzi.
  • Nyílt műtét: Egyes betegeknél szükség lehet nyílt műtéti eljárásra. Ilyenkor egy nagyobb bemetszést ejtenek a vállon, és elvégzik a javítást.
  • Rehabilitáció: A műtét után a vállát ideiglenesen rögzíthetik egy hevederrel. Amikor a hevedert eltávolítják, megkezdődnek a szalagok rehabilitációját célzó gyakorlatok. Ezek javítják a válla mozgásterjedelmét, és megakadályozzák a hegesedést a szalagok gyógyulása során. A vállat erősítő gyakorlatok fokozatosan kerülnek be a rehabilitációs tervbe.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.