A mosoly típusai
Mit jelent a mosoly? A legújabb kutatások kimutatták, hogy a mosoly egyik típusa – az élvezetes mosoly – úgy tűnik, pozitív érzelmekkel társul, míg a mosoly más típusai nem.
A “mosoly”-ként általánosan emlegetett arckifejezés valójában nem az arc viselkedésének egyetlen kategóriája. G. B. Duchenne francia anatómus már 1862-ben megjegyezte, hogy a szemet körülvevő orbicularis oculi izom a spontán átélt örömben megnyilvánuló mosolyoknál rekrutálódik, de a beállított mosolyoknál nem.
Az örömmosoly
A kutatók csak az elmúlt évtizedekben gyűjtöttek olyan empirikus bizonyítékokat, amelyek megerősítik Duchenne megfigyelését. A Duchenne által azonosított élvezeti mosoly ezen sajátos konfigurációját – az orbicularis oculi és a járomcsont major – Duchenne eredeti megfigyelésének tiszteletére Duchenne mosolyának nevezték el.
Miben különbözik egyáltalán az élvezeti mosoly a többi mosolytól? Az élvezetes és más mosolyok közötti különbségek a funkcionális neuroanatómiából erednek. Úgy tűnik, hogy két különböző idegi útvonal közvetíti az arckifejezéseket; az egyik útvonal az önkéntes, akaratlagos arckifejezésekre, a másik pedig az önkéntelen, érzelmi arckifejezésekre szolgál. Az akaratlagos arcmozgások az agykérgi motoros sávból erednek, és a piramismotoros rendszeren keresztül jutnak el az arcra. Az akaratlan arcmozgások, mint például az érzelmi kifejezésben részt vevő mozdulatok, főként a szubkortikális magokból erednek, és az extrapiramidális motoros rendszeren keresztül érkeznek az arcra.
Hogyan lehet megmondani, hogy egy élvezeti mosoly valódi
Mielőtt megtanulná az árulkodó jeleket, nézze meg, mennyire tudja megkülönböztetni a hamisat a valóditól a Mosolykvízünkben! Nos, az élvezeti mosoly legmegbízhatóbb jelzője a Duchenne-jelző. A FACS kutatások kimutatták, hogy a valódi élvezeti mosolyban a szem feletti és alatti bőr a szemgolyó felé húzódik, és ez a következő változásokat eredményezi a megjelenésben: az arcok felfelé húzódnak; a szem alatti bőr táskásodhat vagy kidudorodhat; az alsó szemhéj felfelé húzódik; a szemgödör külső sarkában megjelenhetnek a szemöldökráncok; a szem feletti bőr kissé lefelé és befelé húzódik; és a szemöldök nagyon enyhén lefelé mozog. A nem örömmosoly ezzel szemben az ajak sarkának ugyanolyan mozgását mutatja, mint az örömmosoly, de nem jár a szem körüli izmok okozta változásokkal.
Hamis vagy hamis mosoly
A mosolyban a szem körüli izom külső részének (latinul orbicularis oculi pars lateralis, vagy FACS kifejezéssel AU 6) mozgásának hiánya különbözteti meg a hamis mosolyt a valóditól. Ha a mosoly enyhe vagy mérsékelt mértékű, könnyen észrevehető ennek a mozgásnak a hiánya, mivel nincsenek jelen a szarkalábak, és az arcot nem emeli meg az izom működése, ami szűkíti a szemnyílást. Ezzel szemben a szándékosan készített széles mosoly mindezeket a jeleket produkálja, így nehezebb kiszúrni a szövődményt, ezért egy sokkal finomabb nyomot kell keresni: a szemöldök és a szemöldök és a felső szemhéj közötti bőr nagyon enyhe leengedését, amit szemfedőredőnek nevezünk. Ezt a különbséget nehéz felismerni, és a legtöbbször könnyen megtéveszt bennünket a széles mosoly, ami fabrikálás, ami talán azt is megmagyarázza, hogy miért olyan gyakori maszk.
Társadalmi mosolyok
A kulturális antropológusok azt is megfigyelték, hogy a különböző kultúrákból származó emberek negatív és pozitív érzelmekkel járó helyzetekben egyaránt mosolyognak – ami tovább erősíti a kísérleti pszichológusok következtetéseit… Ezek az antropológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a mosoly jelentése kulturálisan meghatározott, hogy általában véve nincsenek egyetemes arckifejezések az érzelmekre, és különösen nincsenek az örömre utaló arckifejezések. Mivel azonban a fent említett pszichológusok és antropológusok nem tettek különbséget a csak a nagy járomcsontot és a nagy járomcsontot és az orbicularis oculi-t egyaránt jellemző mosolyok között, nem tudták sem alátámasztani, sem cáfolni Duchenne eredeti megfigyeléseit. Az élvezetes és nem élvezetes mosolyok (vagy a valódi és hamis mosolyok) közötti különbségek jelenlegi ismeretében azonban világossá válik, hogy a mosoly lehet mind kulturálisan specifikus, mind pedig az élvezet univerzális jele.”