Húsz évvel később Horvátország a háború végét ünnepli, Szerbia pedig gyászol

ZAGREB/BELGRÁD (Reuters) – Horvátország szerdán tankokkal és zászlókkal vonult fel a függetlenségi háborúját lezáró villámháború 20. évfordulója alkalmából, miközben Szerbia “a második világháború óta a legnagyobb etnikai tisztogatásként” gyászolta az eseményt.

A hangulat éles kontrasztja aláhúzta, hogy a két volt jugoszláv állam továbbra is távol áll egymástól, annak ellenére, hogy több mint egy évtizede lépéseket tettek a kapcsolatok helyreállítására.

Miután Horvátország 1991-ben kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától, a lázadó szerbek, akiket a néhai Slobodan Milosevic elnök Belgrádból támogatott és felfegyverzett, elfoglalták a terület egyharmadát, miközben megölték és elűzték a helyi horvát lakosságot.

Zagreb megújult hadserege 1995 augusztusában visszafoglalta a lázadók kezén lévő területek nagy részét egy négynapos, Vihar hadműveletnek nevezett offenzíva során, amely a lázadók szerb fellegvárának, Kninnek augusztus 5-i elfoglalásával tetőzött.

“Amikor Szerbia politikusai ma azt állítják, hogy a “Vihar” népirtási szándékkal járt, arra kérem őket, hogy hagyjanak fel a mítoszokkal, hazugságokkal és téveszmékkel, és forduljanak a jövő felé” – mondta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát elnök a Kninben tartott éljenző gyűlésen.

“Horvátország nem ellensége Szerbiának, de soha nem fogja megengedni senkinek, hogy egyenlőségjelet tegyen az áldozatok és az agresszorok közé” – mondta a több tízezer háborús veteránból, katonából és egyszerű horvátból álló gyűlésen.

Egy nappal korábban Horvátország katonai parádét tartott a fővárosban, Zágrábban, 20 év után először. Tankok, haubikok és páncélozott járművek gördültek végig az utcákon több ezer polgár éljenzése mellett, miközben sugárhajtású vadászgépek repültek a fejük felett.

“Ez az ünnepség nem senki ellen, hanem értünk és polgárainkért van. Ez nem valaki más nyomorúságának ünneplése volt” – mondta Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a felvonulás után.

Szerbiában az 1995 nyarának eseményeit komor virrasztások és a vezető politikusok kritikus megjegyzései jelezték.

Egyszer 200 000 szerb nemzetiségű menekült el, amikor Zágráb csapatai visszafoglalták a horvát területeket, miközben a határaik felé és Boszniába nyomultak. A szerb etnikumúaknak csak egy töredéke tért vissza azóta Horvátországba, amely időközben csatlakozott a NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

A szerb tulajdon kifosztása és az idős szerb civilek véletlenszerű meggyilkolása, amelyre közvetlenül az offenzíva után került sor, rontotta Horvátország megítélését, és azóta is állandó feszültség forrása Belgráddal.

Szerbia szerdát nemzeti gyásznappá nyilvánította. Délben a légvédelmi szirénák jajveszékelése miatt egy percre megállt az ország a “Vihar hadművelet” során megölt és Szerbia szerint otthonukból elűzött emberek emlékére.

“Ez a legszomorúbb nap a szerb történelemben … A Vihar hadművelet etnikai tisztogatás és a szerbek értelmetlen lemészárlása volt” – mondta Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök, aki az 1990-es évek háborúi idején keményvonalas nacionalista volt, és most az Európai Unióba akarja bevinni Szerbiát.

“Horvátországgal békében élünk, és hamarosan jó barátok leszünk egy közös otthonban, az Európai Unióban, de egyértelmű üzenetet akarunk küldeni, hogy a bűnt meg kell bocsátani, de nem lehet elfelejteni” – mondta.”