A Curiosity már nyolc éve járja a vörös bolygó felszínét. Az autó méretű rover azért utazott a Marsra, hogy választ adjon egy nagyon fontos tudományos kérdésre: Lakható volt-e valaha a marsi környezet?
A válaszra nem kellett sokáig várnia a Curiositynek. A bolyongó rover hamarosan felfedezte a múltbeli lakható marsi környezetre utaló ásványi és kémiai bizonyítékokat.
A 2011. november 26-án indított Curiosity 2012. augusztus 6-án landolt a Gale-kráterben, amelyet ma is vizsgál. Több mint 2800 szolt (marsi napot) töltött a vörös bolygón, több mint 700 000 nyers felvételt készített, és több mint 14 mérföldet tett meg a Mars felszínén.
A Curiositynek köszönhetően a tudósok ma már sokkal többet tudnak a bolygóról.
Ezzel a héten a Curiosity történelmi leszállására, a Mars múltjára vonatkozó válaszok folyamatos keresésének kezdetére emlékezünk, öt gyors ténnyel a küldetésről.
- A Kíváncsiságnak van egy másik neve is.
- Curiosity energiarendszere jóval meghaladta működési élettartamát.
- A Curiosity 1,8 milliárd pixeles panorámaképet készített a Marsról.
- A Mars Science Laboratory misszió egy teljesen új leszállási módszert tesztelt.
- A NASA 2020-as Mars 2020 Perseverance rovere a Curiosity mintájára készült.
A Kíváncsiságnak van egy másik neve is.
Míg a legtöbb ember Curiosity néven ismeri, ez a marsjáró egy másik, technikai nevet is visel: The Mars Science Laboratory.
Mivel a hivatalos neve elég hosszú, gyakran csak a köznapi nevén, Curiosityként emlegetik. Valójában a NASA felváltva használja a neveket, bár meg kell jegyezni, hogy maga a küldetés a Mars Science Laboratory misszió.
Curiosity energiarendszere jóval meghaladta működési élettartamát.
Curiosity radioizotópos energiarendszerrel van felszerelve. Ebben a fajta rendszerben a plutónium radioaktív bomlásából származó hővel termelnek áramot.
A NASA szerint ez az energiaforrás túllépte az előírt működési élettartamát, ami legalább egy marsi év, azaz 687 földi nap.
A tervezésének bizonyítéka, hogy a Curiosity már nyolc éve bolyong a Mars felszínén.
A Curiosity 1,8 milliárd pixeles panorámaképet készített a Marsról.
A NASA szerint ez az 1,8 milliárd pixeles panoráma (az alábbi videón látható) a legnagyobb és legnagyobb felbontású panoráma, amelyet a marsjáró valaha készített.
Amintha ez nem lenne elég menő, a panoráma néhány fontos felfedezést is hozott a marsi víz történetével kapcsolatban.
A Mars Science Laboratory misszió egy teljesen új leszállási módszert tesztelt.
Amikor a Curiosity leszállt a Marsra, az nagy dolog volt. Nemcsak a legnagyobb rover volt, amely leszállt a vörös bolygóra, hanem egy új leszállási rendszert is teszteltek.
Az új leszállási eljárás során az űreszköz először ejtőernyővel ereszkedett a felszínre (lásd a jobb oldali képet, amelyet a Mars Reconnaissance Orbiter készített). Ezután a Mars talajára való leszállás előtti utolsó másodpercekben a leszállórendszer rakétákat lőtt ki, hogy a felszín felett lebegjen, miközben a Curiosity-t egy kötéllel biztonságosan leeresztették a Marsra.
A kötél ezután elszakadt, és a leszállórendszer elrepült a kényszerleszálláshoz.
A Curiosity kerekekkel lefelé szállt le, készen a felfedezésre. Az új leszállási módszer sikeres volt!
A NASA 2020-as Mars 2020 Perseverance rovere a Curiosity mintájára készült.
A NASA szerint a kockázatok és a költségek alacsonyan tartása érdekében az új Mars 2020 rovert, a Perseverance-t építészetileg a Curiosity mintájára tervezték.
A Perseverance egy lépéssel tovább megy a Curiositynél: a múltbeli mikrobiális élet nyomai után kutat. A korábbi küldetések középpontjában az állt, hogy léteztek-e lakható körülmények az élet számára a Marson, de a NASA Mars 2020 rovere megpróbálja majd felmérni mind a múltbeli lakhatóságot, mind pedig a múltbeli élet jelei után kutatni a marsi világban. Elég izgalmas, nem?
A Curiosity július 30-án indult, és a tervek szerint 2021. február 18-án landol a Mars Jezero-kráterében!
Tudjon meg többet a Curiosityről itt, és nézzen vissza jövő héten egy újabb Mission Monday cikkre!