6 Krisztus tanításának alapelveit, haladjunk tovább a tökéletesség felé, nem téve újra a holt cselekedetekből való megtérés és az Isten iránti hit alapját,
2 a keresztség és a kézrátétel, a halottak feltámadása és az örök ítélet tanítását.
3 És ezt fogjuk tenni, ha Isten megengedi.
4 Mert lehetetlen, hogy azok, akik egyszer megvilágosodtak, és megízlelték a mennyei ajándékot, és részesei lettek a Szentléleknek,
5 és megízlelték Isten jó igéjét és az eljövendő világ erőit,
6 ha elesnek, újra megújuljanak a megtérésre; mert újból keresztre feszítik maguknak az Isten Fiát, és nyíltan megszégyenítik őt.
7 Mert a föld, amely issza az esőt, amely gyakran ráesik, és fűszernövényeket hoz azoknak, akik megölték, áldást kap Istentől:
8 ami pedig töviseket és bokrokat hoz, azt elutasítják, és közel van az átokhoz, amelynek az a vége, hogy elégetik.
9 De, szeretteim, jobb dolgokról vagyunk meggyőződve rólatok, és az üdvösséggel járó dolgokról, bár így beszélünk.
10 Mert Isten nem igazságtalan, hogy elfelejtse a ti munkátokat és szeretetfáradságotokat, amelyet az ő nevéhez tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és szolgáltok.
11 És kívánjuk, hogy mindnyájan ugyanazt a szorgalmat tanúsítsátok a reménység teljes bizonyosságára mindvégig:
12 hogy ne legyetek lusták, hanem azok követői, akik hit és türelem által öröklik az ígéreteket.
13 Mert amikor Isten ígéretet tett Ábrahámnak, mivel nagyobbra nem esküdhetett, saját magára esküdött,
14 mondván: “Bizony, áldással megáldalak téged, és megsokasítalak téged.”
15 És így, miután türelmesen kitartott, elnyerte az ígéretet.
16 Mert az emberek bizony a nagyobbra esküsznek, és a megerősítésre tett eskü számukra minden viszály végét jelenti.
17 Amelyben Isten, hogy még bőségesebben megmutassa az ígéret örököseinek tanácsának változhatatlanságát, esküvel erősítette meg azt:
18 Hogy két változhatatlan dolog által, amelyben lehetetlen, hogy Isten hazudjon, erős vigasztalásunk legyen, akik menedéket keresve menekültünk, hogy megragadjuk az elénk állított reményt:
19 Mely reménységünk a lélek horgonyaként van, biztos és szilárd, és amely bemegy abba, ami a fátylon belül van;
20 ahová az előfutár értünk belépett, Jézus, aki Melkizedek rendje szerint örökkévaló főpap lett.